NŐ kontra FÉRFI

Az jutott eszembe,s gondolatomat mindjárt tett is követte... :)
...mi lenne,ha lenne egy fórum,ahol megmutathatnánk,hogyan látják
ugyanazt a dolgot a NŐK és a FÉRFIAK...

Nem vagyunk "egyformán bekötve"... az egyik helyen nőihormonok, a másik oldalon a férfihormonok tengenek túl.:))
Annyi félreértést megelőzhetnénk vele... ha kicsit jobban megismernénk egymás agyjárását!
Ha szívünkre tesszük a kezünket... a legtöbb sérelmünk,ami aztán később szép óvatosan a szakításhoz is elvezet,vélt sérelmekkel kezdődik.
"Én azt gondoltam,hogy amikor azt teszed akkor azt gondolod,hogy...
Nekem meg eszembe sem jutott,hogy te ezt gondolod,hanem azt hittem,hogy...."
Sokat tanulhatnánk egymástól,és megspórolnánk magunknak egy csomó felesleges kört.
Hiszen itt ráébredhetünk,hogy semmi sem az aminek látszik! :)

Pl: Ha egy nő sír... sokadszor ugyanazért... - azért teszi,mert már elfogytak az érvei,már a fegyverkészletét is felélte,és a másik meg még mindig nem érti őt! Valóban sír,nem csak játszik.
Mire a férfi meg azt gondolja,hogy ez érzelmi zsarolás,semmi más... nincs ennek a nőnek semmi baja,csak engem akar az őrületbe kergetni.
A megoldás a párbeszéd.... de ki akar egy érzelmizsarolóval normálisan beszélni?
Itt legalább kiderülhetne,hogy amit rossznak gondolunk a másik nemtől,az nem is az!
Ha szerelmeskedés után a férfi hátat fordít és elalszik... mert boldog és elégedett.. és másra sem vágyik már,csak szundira... az nem azt jelenti,hogy nem szeret... hanem ,hogy fogalma sincs róla,hogy a nőnek még jól esne egy hálás,szeretetteli ölelés... csakhogy kimutathassa a szeretetét még kicsit,és érezze,hogy a másik is így érzi.
Ha egy férfi sír... úgy érzi,a nő gyengének fogja tartani... és inkább elrejtené könnyeit..
a nő azonban ezt a bizalom jelének tekinti... hogy megmer előtte a férfi így is mutatkozni.

De ugyanez a helyzet APA és ANYA szerepben is. Ott is máshogy látjuk a történéseket.
És akkor a nő azt gondolja... te nem is szereted azt a gyereket...
a férfi meg azt,hogy ...te meg elkényezteted...
Miközben mindketten úgy szeretnek,ahogy csak tudnak!

Szóval? Lenne kedvetek így megismernünk egymást?

Szeretettel ölellek titeket!

Julcsi



Szia lollipop!:)

Kis üde színfolt... örülök,hogy itt vagy! :))
Puszi:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



muuu hol ez a lány:)?

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Kedves Jlia!

Nagy nehezen megtaláltam a blogodat, és gyorsan be is raktam a kedvencek közé.
Ez egy fontos fórum, hiszen a Mars és Vénuszlakók nyelvezete nagyon eltér egymástól.
Marslakók célja a siker, és a győzelem, valamint a hatékonyság.
Vénuszlakók a gondoskodás, és törődés nyelvén beszélnek.
Hogyan fogjuk megérteni egymást?!

Íme a mai történetem, ami szerintem ide való.

Egy piacon dolgozom egy héten kétszer.
Ma épp mentem az egyik vállalkozóhoz ügyintézni.
Nála mindíg vidámak vagyunk, és sokat bolondozunk.
A közelében van egy igen csinos és szép lány aki virágokat árul. /Nagyon szexi! :D/
Ma is épp örömködtünk, mikor a lányzó megjelent, és a következőt mondta egész összezsugorodva:
-Nincs valami ragasztótok?! -mutatta a kezében az összetörött műanyag fiolákat.
Ekkor nagy vagányan beszóltam neki: - Mi van babám? Fiola kell?!
Hatalmasat nevetett, és újjongva közölte, hogy de aranyos vagyok. -mire finoman fenéken billentettem...
Aztán szó nélkül elmentem és hoztam neki két műanyag 20 forintos fiolát.
Még volt arra dolgom, közben láttam, hogy a szemével stíröl.
Aztán vissza mentem a helyemre dolgozni.
Nemsokára röpült felém két szál rózsával a kezében.
Átnyújtotta miközben azt mondta, hogy aranyos vagyok...
A karomba repült, megölelt, és lenyomott két puszit.

Drágáim ez a flört!
Egy férfi is büszke lett volna a helyemben!

Dehogy a folája volt a gond...

Egy kis figyelemre vágyott. :D

Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!
lollipop



Sziasztok pelyhecskék! :))

Vagyok,csak jött számtalan gondolat... meg szundiztam is kicsit,mert éjjel valahogy nem nagyon sikerült. :)
Úgy örülök a gondolataitoknak!
Kicsit hozzáadva:
Én is szeretem ha zajlik az élet. Néha jó az a "műpara",ahogy drága Zsul hívja.
Szeretem kicsit félteni a páromat... tudni,hogy másoknak is tetszik... ilyenkor mindig emlékezem arra,hogy nem megszerezni,megtartani a feladat ... a másikat. Nem féltékenykedéssel... az a bizalom,meg önbizalom hiánya... brrr...
De igenis verseny van,és igenis jó az ha tartjuk a formánkat,meg tudunk újúlni.. és újra meg újra meghódítani azt akit nagyon szeretünk!
Nem is jó a "múpara" szó,mert durcik azért mindenhol vannak ... nem kell azt megjátszani... de utána olyan jó megbékélve összebújni! :)
Fontos kérdésekben jó az egyetértés... de a többiben,jó az a kis zörrenés,ami egyensúlyba tartja véleményezéseinket/milyen hosszú szó ez!/,de máshogy nem tudom kifejezni. :)
Én megőrülnék ha a párom állandóan igazat adna,mert annyira szeret... vagy néha azokkal a "durcikkal" nem állna egy kicsit "messzebb"... szükségem van az érzésre,hogy "nem úgy van a...!!!" és újra hódíthatok...
Szerintem erre a másiknak is szüksége van...
Drága humorgóm! Nem mindig egyszerú kitalálni,hogy mitől válunk újra izgalmassá.... ezért is kérdeztem a véleményetek... hány olyan eset van,hogy a nő csinosan felöltözve várja az urát... hogy újra ő legyen a legszebb... apa meg csak annyit kérdez: Megyünk valahova?
Na, az összes ragyogás a ruháskosárban. :)
Köszi hogy vagytok! Nagy ölelésem + egy hatalmas mosoly: :))))))
Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



én is jelentkezem pehelynek

Egy A. J. Christian idézettel kezdeném, ami jól jelzi, mi az, amit igazán szeretek egy férfi-nő kapcsolatban.
"Egy emberben, egy veled ellentétes nemű emberben akkora távlatok vannak, amelyeket évezredek alatt sem lehet bejárni. S nem arról a labirintusról beszélek, amelyet azért állítasz a másik elé, nehogy kiismerjen és túl hamar unalmasnak találjon. Noha ideig-óráig ez izgalmas, hamar kiderül, hogy az egó labirintusában csak csapdák és szörnyek várnak, hogy az álarcok mögött újabbnál újabb maszkok lapulnak, és a lényeg, a valódi lény nincs sehol. Az ember hihetetlenül csodálatos teremtmény. Amikor megszűnik a játék, amikor oda mered adni magad egy másik embernek, akkor fogsz valódi izgalmat, csodákat megtapasztalni."
Nos, jelentem tisztelettel, mi Valival képesek voltunk így odaadni önmagunkat a másiknak. Durva volt nekem ez így elsőre? Hát most mit mondjak? Inkább élveztem, hogy máris ilyen élményben van részem egy gimis plátói szerelem után (plátói szerelem 98-2000, Vali pedig 2008)... Hirtelen jött, váratlanúl, mint egy szívroham? Hát igen... a szokásos halálosan unalmas csetelés, ráadásúl a cset épp háttérnek ment, s épp valami fórumot nézegettem (Nem ezt!:)) Aztán bumm, bumm, bumm, megszólított és berobbant az életembe!:) Szóval nekem ez a leglényegesebb! Azt is írhatnám, hogy az érzelmek, gondolatok, őszinte és szabad áramlása. Ez nekem sose tud unalmas lenni, hiszen az élet mindíg új, mindíg új szituációkat hoz, amely szituációk, élethelyzetek interrakcióba lépnek a kedvesemről alkotott képpel, s magával a kedvesemmel... aztán ott van a sok érdekes program is... az sem akármi.:) Aztán idővel bemutatni emberkéknek.... ő is idővel bemutat emberkéknek... ráadásúl itt lassabban zajlanának a dolgok, Vali esetében, hiszen távkapcsolat.... zavar? Frászt! Sőt, odautazni maga az előjáték!:) Ráadásúl nem mennék az agyára... ill. javítok: már kétszer az agyára mentem, de harmadszor biztosan nem... úgy érzem már megtanultam kezelni azt a szeretetenergiát, ami ilyenkor, Vali miatt keresztül megy rajtam. Ide kapcsolódóan megjegyezném, hogy irigylem Angel Demont (Bálint, sírás, vígasztalás, szeretet).:) Most pedig szorítkoznék a kérdésre... mégis valami elvárás, vagy valami, akármi? Hát elgondkolkozom... nem is tudom... talán az, hogy legyen bátorsága elfogadni az örömöt az életében... Szerintem Vali jó úton indúlt el, hála a találkozásunknak, hála neki (elvégre ő kattintott rám és ő szólított meg többször is engem anno a cseten, továbbá ő hívott magához két - finom - ízben is.:).
A végére az izgalomról: nem is tudom, szerintem - bár tapasztalatlan vagyok ezen a téren is - nem kell ez a "hódíts meg játék", mert annyi izgalmat tartogat maga az élet... olyan új élethelyzetek mindíg adódhatnak, amikor felpezsdíthetjük egymás életét valami nem hétköznapival... ez életviteltől függ, de ha olyasmire vetemedünk kedvesünkkel, amit egymagunk nem engednénk meg (esetleg drága), de most mégis, akkor ez máris egy olyan új izgalmas kaland, ami elüt a szokásos csodáktól.:) Én azonban nem igényelném ezt a "szándékosan elhidegülök tőled, hogy újra megküzdhess értem" dolgot. Kösz így is lesz elég küzdelem az életemben, nem kell még a műpara.:)
S végül általánosításban a nőről: a legfontosabb, hogy képes legyen a lényét teljesen átadni, s az enyémet is átvenni, elfogadni. Ez az alap, ami segítségével minden probléma megoldható, vagy átvészelhető. Így innentől kezdve nincsenek nálam külön elvásárok, amivel szűkíteném a kört.
Hogy ismét valami konkrétabbal zárjam: Valiban azt szeretem, hogy minden megtalálható benne:
vagány, mély, sokmindent kipróbált, érzelmes, érzékeny, ugyanakkor az élet megkeményítette, de ugye mégsem vesztette el belső lényegét, tartalmát. Hangja mély, lágy, nőies, de picit kemény is, és mégsem! Hangjával úgy tud bánni, hogy engem kifektet vele folyton.:) Az ilyesfajta játékokat pl. pártolom, számomra beletartozik a nőiesség megélésébe, ha nincs túl játszva. Vali esetében erről szerencsére soha nem beszélhetek. Szerintem jó édesanya válna belőle... úgy érzem, hogy a családja mellett vissza tud találni a szívéhez.... nővérének van egy 8-9 éves Réka nevű lánya... ott "ki szokta élni anyai ösztöneit":) Van még valami, Valival kapcsolatban amit fontos lenne megemlíteni és az anyasághoz tartozik, de ezt már nincs pofám leírni... ez már olyan mintha teljesen kiadnám... inkább nem írom le... a lényeg az, hogy folyamatosan azt érzem - s mikor ezt érzem melegség tölt el - , hogy szívessen megadnék neki mindent, amit szíve megkíván, amit át szeretne élni.
Hát ma enyit pejheskedtem.:)



Szép éjaszakát Mindenkinek!

Drágáim, jöttem kicsi hópehelynek :))

Olvasgatlak benneteket néha, és igen érdekes, összetett a téma amit felvetettetek, boncolgattok.

Humorgumó! Az a karöltve lefelé....na ne már! :) Még viccesen se, mert ugye teremtünk! :)
Viszont a többi tetszik, amiket írtál...igen, a példa, persze ami jó...olyan legyen, mint anyu, vagy hogy is írtad?
Ezzel azért vigyázni kell, mert ugyanolyat nem biztos, hogy találsz, és ne mérd soha édesanyádhoz, mert az nem biztos, hogy jól fog esni Neki. Főleg, ha ez az elvárásod (mert ez bizony elvárás) nem teljesül, és óhatatlanul is valahogy hangot adsz neki.
Továbbá:
Nem csak a nők, és férfiak mások, de mi nők sem vagyunk, és a férfiak sem egyformák. Millió félék vagyunk mind.
Éppen ezért ezekre a dolgokra sincs séma. Persze vannak hasonló "tipusok", de akkor is mind más, másként reagálunk dolgokra, minden helyzet is más, még ha hasonlóságok is vannak bennük.
Érzelmi zsarolás? Találkoztam ilyennel is, és iszonyúan felbosszantott. Amikor valaki azért sír, pláne férfi létére, az iszonyú tud lenni. Még inkább taszító, mint amit tett azelőtt, amiért belekényszerült ebbe az állapotba, cselekedetbe.
Igaz, még nőt nem láttam így, ill. ezért sírni, tehát azt nem tudom milyen lehet, de gondolom, ha felismeri a férfi, akkor hasonló lehet a reakciója.
Ami nagyon érdekes, hogy egy ideig meg lehet vezetni a másikat, engem legalábbis meg lehetett, és el kellett telnie egy bizonyos időnek, mire felismertem az érzelmi zsarolást. És miért? Mert annyira szerettem, vakon hittem, bíztam a másikban. Az érzelmi zsarolásban egyfajta hazugság is van, és ez már nem szép. Ha mindez kiderül, lehet borul minden. Vagy megtanulja kezelni az ember, de akkor már nem olyan az egész. Mérlegelés következik, mi mennyit ér ezután. Érdemes-e, kell-e ez nekem így?
Ha valaki eljut idáig, lehet-e Vele megbeszélni hatékonyan? Változik-e valami, vagy belemegyek a játékba, és én is hazudozom?
Mert úgy teszek, mintha hagynám magam, de közben mégsem? Akkor már én vezetem meg, vagy nem?
Ajjjaj! Mi ebben a jó? Csak mert még szeretem annyira, hogy azért mégis inkább maradunk együtt?

Azután a másik: amikor egy férfi sír, ráadásul egy "kemény nagy medve", mert meghatódott, mert olyat kapott, mint még soha - ez is saját megtapasztalás. Ez gyönyörű, és fájdalmas is egyben, és ilyenkor ez a fantasztikus meghatottság meghatottságot szül, és egymás boldogsága felfokozódik, és igen, ilyenkor együtt "kell" sírni! Ebben akkora közös felszabadulás is van, ami felér akár a legcsodásabb orgazmussal is!

És milyen az, amikor a párod, aki merev-nek mutatta magát - "szálas virágot soha!!!", aztán egyszer csak csokorral tér haza, csak úgy! Majd néha, csak úgy egy-egy szál vörös rózsával?! Na ezt kellőképpen fogadni is tudni kell ám! Mert különben oszt lesheted legközelebb! :))
És amikor pár évi házasság után szerenádot ad ország - világ szeme láttára?
És ha egyszer csak kiderül, hogy hazudni is tud, nem is kicsit? Na ezt add össze, és tedd ahova tudod, és kezeld a saját érzelmeidet is!

Felcsigázni? Újra izgalmassá tenni? Ehhez partner is kell, ill. olyan partner, akiért érdemes bevetni amit be kell vetni - és ismerni kell a másikat, nagyon ismerni kell. Hány olyan van, hogy együtt élnek, és tényleg nem ismerik egymást, talán soha nem is ismerték, vagy ha igen, nem figyelték a változásokat. Vagy már nem számít, mert csak vannak, el vannak egymás mellett.
Ha pedig számít valamit a kapcsolatuk, akkor képesek, de nem csak a nők, a férfiak is - ilyet is láttam már.
Most ennyi jutott eszembe, ha még lesz gondolatom, jövök.

Csodás éjszakát Nektek (is)! :)

Szeretettel, Önmagam



én sem alszom...:D:D

Szia Drága

Sokan olvasnak minket de majd egyszer elindul a lavina...a kicsi hópelyhek már gyűlnek körülöttünk..mi addig is megyünk karöltve lefelé a lejtőn:D többedmagunkkal...

"Nektek milyen a vágyott nő? Akivel el tudjátok képzelni az életeteket? Milyen legyen feleségként,anyaként?"

- Magamnak egy olyan életet teremtettem amikor találkozom vele hogy teljes vagyok.Ez az érzés csak fokozodik hiszen ő is teljes.
Az elvárások,a hatalmi játszmák bár megvannak és meglesznek mert ezek is kellenek de tudom hogy mind ő,és én is lelkileg vagyunk olyan szinten hogy ezeket az akadályokat átvészeljük.Számomra az az ideális ha a szeretet,megbecsülés,és atöbbi jó érzést megsokszorozzuk magunkban,így adunk a másiknak is,míg a bánatot,szomorúságot a másik simogató jelenlétével megfelezzük és megbeszéljük,és megéljük azt is együtt,ha úgy kívánja a helyzet.
Nekem igazából van elképzelésem külsőleg hogy mlyen legyen de ez valójában másodlagos.A lelke a fontos.A test az mulandó.HA a lélek megújulni képes akkor a test 60 évesen is fitt marad!!

Anyaként úgy képzelem el,hogy hasonlitson az én anyumra.Családcentrikus és türelmes legyen a gyerekemmel.Segítse őt és legyen pozitív támasza.Ellenben képes legyen időben elengedni ahogy írtam is...de majd ezt úgyis megoldom vele,mert tudom hogy a gyermekem jó kezekben lesz és mert szeretni fogom őt és a feleségemet úgy ahogy van feltétel nélkül.

"miért marad el az udvarlás pár év után? Miért kell erre figyelmeztetni titeket?"
- Azért marad el mert hiányzik az hogy megküzdjünk értetek,újból és újból.Az izgalom,a vadászösztön csökken hogy megszerezze a pasi az áhitott nőt .Talán nézzük egy kicsit más szemszögből.Egy nő mivel tudja a pasit felcsigázni hogy újra izgalmas legyen?
Talán ha erre gondoltok nők,akkor a bókok sem maradnak el,és a szenvedély újra belobban:):)

"Tényleg ilyen számítóak a nők?"
- Bár nem engem kérdeztél de leírom azért hogy én hogyan látom.Valóban sok a számító nő.Ez köszönhető a sok sivár érzelmi világú embernek amit a társadalom kitermelt.De nem csak a nők számítóak hanem a pasik is.Egyformán hibásak vagyunk hogy ott tart a világ ahol tart.
Semmivel sem rosszabb a helyzet mint 50 vagy 100 éve.A különbség abban van hogy az emberek ma már ezekkel a problémákkal nyíltabban találkoznak,mert a világ nyitottabb lett,az információáramlás hatalmas,csak a kapcsolatot vesztette el sok ember saját belső lényével.
Ha utána gondolok hogy mikor vagyok,illetve lennék számitó akkor azt mondanám hogy akkor amikor nem vagyok képes szeretni magam,és elfogadni magam.A külvilágtól (pénz,kocsi,ruha,"a trendi szilárd egisztencia") várom a boldogságomat.Amint megtalálom magamat hogy mit akarok ez a érdek természet átalakul feltétel nélküli szeretetté és szívesen segítek másoknak is.Tudom hogy minden nő képes erre csak akarni kell a változást.

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Drága humorgumó! :)))))

Köszönöm a kedvességedet!
Ölellek:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Nem tudok aludni. :)

Azon gondolkodm,hogy:
Fiúk! Nektek milyen a vágyott nő? Akivel el tudjátok képzelni az életeteket? Milyen legyen feleségként,anyaként?
Mit vártok el tőlünk?
Azonkívül az is érdekelne,hogy ha már mindez meg van... miért marad el az udvarlás pár év után? Miért kell erre figyelmeztetni titeket?
Az embernek az az érzése,hogy ami otthon van,az már meg van.. és nincs dolog vele!
Ebbe a hibába persze a nők is belesnek... tutira veszik a kapcsolatot,és már nem igyekeznek ragyogni... pedig az kell! De ehhez a férfi is kell,aki ragyogtat!

A lányok véleménye is érdekelne,hogy milyen a jó "parti"? Azért írtam így,mert sok huszonéves fiúval beszélgettem,és mind azt mondták,hogy nehéz társat találni,mert a lányok szóba sem állnak velük,ha nincs autó, egzisztencia,lakás...
Tényleg ilyen számítóak a nők?

Szóval ezekről szívesen beszélgetnék veletek! :)
Nagyon sokan lestek már erre az oldalra... talán választ is tudna adni sok mindenki. Jó lenne! Légyszííí... Őszintén érdekel! :)

Ölellek titeket szeretettel:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Kedves Csenta Igen

Kedves Csenta

Igen házaspár.Gyakran említi főleg az írónő hogyan vészelték át a házasságuk kritikus szakaszait.
Tanulságos nagyon.Mellesleg párkapcsolati kérdéseket feszenget,és úgye nem elégszer hangsúlyozza azt,hogy egy kapcsolatban igenis fókuszáljunk magunkra (ami nem egyenlő az önzéssel),mert azzal megőrizzük a saját egyéniségünket és fent tudjuk tartani a saját boldogságunkat.
Így a kapcsolat hosszútávú és harmonikus lesz

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Drága Julcsi Biztos vagyok

Drága Julcsi

Biztos vagyok benne,mert bölcs nő vagy!!
Hálásak lehetnek azért hogy te adtál nekik életet:)

Ölellek

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Kedves Bea! :)

Semmi gond nincs! :)
Köszönöm,hogy írtál!
Szeretettel:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Kedves Humorgumo,

Én személy szerint biztosan el fogom olvasni az általad ajánlott könyvet. Köszönöm:)
Felfigyeltem a szerzőpáros-gondolom házaspár- nevére is.



Drága Humorgumo! :)

Egy hatalmas ölelés neked!!!!!
Ittam minden szavadat! :)
Én is szeretném,ha egyszer majd az én csemetéim írnának így rólam!!!!
Ölellek szeretettel:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Kedves Csenta, Örülök ha

Kedves Csenta,

Örülök ha örömet szerezhettem neked:)
Anyukám pedig büszke rám ahogy én is rá,és apura is,és a tesómra is:)Nagyon szeretem a családomat:D

A könyvet amúgy én is olvastam.Nagyon jó!
Ajánlok én is egy könyvet nektek,szerintem szenzációs!

Eva-Maria Zurhorst - Wolfram Zurhorst: SZERESD ÖNMAGAD, ÉS KÉSZÜLJ ÖRÖMMEL A KÖVETKEZŐ
VÁLSÁGRA

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Kedves Humorgumo,

Elnézést,hogy kapcsolódom a Julcsinak írt hozzászólásodhoz,de kicsit megilletődtem a soraidtól.

Ha egyszer úgy hozza az élet,hogy a fiamnak kell megfogalmazni e témában a gondolatait és hozzád hasonlóan fogja szavakba önteni a mondandóját,azt hiszem nagyon büszke leszek rá.



Kedves Humorgumo,

Nagyon tetszett ez a cikk!
Hirtelen eszembe jutott Allan és Barbara Pease:Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? című könyve,ami ugyancsak szemléletesen tárgyalja az érzelmi zsarolás témakörét .



Érzelmi zsaroláshoz még egy érdekes cikk...

Az érzelmi zsaroló általában erősnek és magabiztosnak tűnik, legalábbis ezt a képet próbálja kialakítani magáról, holott épp az ellenkezője igaz!

"A zsarolók rendszerint szájhősök. Bizonytalan az énképük és nehezen viselik a visszautasítást. Nincs annyi önbizalmuk, hogy megvitassák a helyzetüket és fontolóra vegyék a lehetőségeket, és kétségbeesetten rettegnek, hogy elveszítik, amijük van."

Ami érdekes: rendszerint a "zsarolt" személyt tartják önzőnek, nemtörődömnek, énközpontúnak, holott épp ők azok... Sok tekintetben olyanok, mint a rossz kisgyerekek: előállnak követeléseikkel és ha nem teljesítjük őket, hisztizni és toporzékolni kezdenek.

Fontos, hogy szemelőtt tartsd:
"Mások mindig úgy bánnak veled, ahogy engeded. Ha áldozat vagy, engeded, hogy azzá tegyenek."

Néhány jó tanács:
1. Fel kell ismerned, hogy a zsarolónak szüksége van a te beleegyezésedre, különben nem kérné tőled.
2. Így a te kezedben van az irányítás!
3. Hozzájárulásod nélkül a zsaroló tehetetlennek érzi magát.
4. Tehát nem szabad gyengének mutatkoznod!
5. Soha ne feledd: nem az a fontos, amit a zsaroló érez, hanem az amit te amiatt, hogy érzelmekkel zsarolnak!
6. Soha ne próbálkozz viszontzsarolással.
7. Fontosak a kész válaszok a zsaroló számára!

Mit mondjunk a zsarolónak?

"Nos, ez a te döntésed."
"Sajnálom, hogy ezt kell érezned."
"Most szemmel láthatóan dühös vagy, majd akkor beszéljük meg, ha lehiggadtál."
"Nos, nem vagyunk egy véleményen."
"Látom, boldogtalan vagy, de nem tehetek róla."
"Azt hiszem, ezt alaposan át kell gondolnom. Beszéljük meg később."
"Másképp látjuk a dolgokat."
"Lehet, hogy igazad van. Gondolkozzunk el rajta, mielőtt döntenénk."
"Látom, csalódott vagy, de ez akkor sem járható út."

Nagyon fontos, hogy ne gyengülj el. Általában a zsaroló, ha nem érte el a célját, duzzogni kezd. Ekkor kell megállnod, hogy ne mutass gyengeséget, ne szólalj meg, ne vígasztalj, mert ha megszólalsz, a zsaroló tudni fogja, hogy tépelődsz és ebből erőt merít. Ilyenkor csak mondd azt, hogy "Majd ha te is hajlandó vagy beszélni, akkor én is hajlandó leszek."

A zsarolónak muszáj megőriznie a méltóság látszatát, ezért jót cselekszel, ha dícséred egyéb jó tulajdonságait és nem mész bele mondjuk a viszontzsarolásba.

"Ha a zsaroló kényelmetlen helyzetbe hoz, ne érts vele egyet, bármint mond is."

Mire jó ez?
"A zsarolók tisztelik azt, aki legény a gáton." Szóval ezzel a viselkedéssel nevelheted zsarolódat!

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Szia Julcsi Tudod számomra

Szia Julcsi

Tudod számomra anyám olyan ma már mint a forrás.Ha felé áramlok az az harcolok ellene akkor saját magammal szemben harcolok.
Az ő iránta érzett szeretetem egészen más szeretet mint az ex barátnőim iránt voltak.Ez a szeretet a tiszteleten alapul.Tiszteleten mert tisztelem hogy életet adott nekem,és tisztelem azért mert felnevelt.
Szerintem egy anya akkor készítette fel sikeresen az életre a gyerekét ha képes elengedni.Ettől még a szeretet közöttem és anyám között nem szűnik meg.Sőt!! sokkal boldogabban térek vissza a forráshoz,ha megszomjazom.Ő pedig sokkal jobban fog nekem örülni hogy belőle merítkezem,mert érzi hogy fontos nekem!

Akkor válik a fiúból valaki érett férfivá ha megtanul elszakadni a szüleitől.Megtanul különbséget tenni az anyai és barátnő/feleség közötti szeret között,és akkor a nők sem fognak szerintem rivalizálni egymással,hogy melyik a fontosabb a férfinak.

Lázad a szülők ellen de ezt tisztelettudóan teszi és kiáll az igazáért úgy hogy az nem bántó,és dacos kisgyerek módjára teszi.Ha ezt az állapotot eléri a fiú akkor tudja ő is és az anyja is hogy a köldökzsinor végleg elszakadt.Sikeres munkát végeztek és boldogan néznek az eredményre...

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Szerintem az, hogy

Szerintem az, hogy gyerekkorban az ellentétes nemű szülőhöz húz a gyerek jobban, az abból adódhat, hogy mindenkiben van egy férfi és egy női rész. A férfiaknál a női részt az anya, a nőknél a férfirészt pedig az apa szimbolizálja. Abban az esetben, ha az egyik szülő domináns, akkor a gyerekben az a rész lesz hangsúlyosabb. Tehát a fiú az anyja szoknyája mögé bújik, egy dominánsabb anyuka esetében vagy a lány az apukája férfiasságát fejlszti ki magában. Persze ezek szélsőségek.
Szerintem akkor, ha a szülő a túlzott féltésével akadályozza azt, hogy a gyerek a saját bőrén tanulja meg a dolgokat, az már káros. Persze itt nem arra gondolok, hogy hagyja, hogy a gyerek életveszélyes helyzetekbe sodródjon. Nem véletlen az a közmondás, hogy az okos a más kárán tanul, a bölcs pedig a sajátján. Ha a szülő rátelepszik túlzottan a gyerekre és nem hagyja kibontakozni, abból a gyerekből biztosan egy önállótlan felnőtt lesz. Egy mama kedvence és nagyon fog szenvedni ettől.
Szeretettel
angel-a



Kedves humorgumo!

Engem a lányom tanított meg rá,hogy "engedjem el"... és ne akarjam megóvni mindentől! Így remélem a fiaimnak könnyebb dolguk lesz velem! :)
Nehéz kérdés... mert a nő a nőben hamarabb felfedezi a "kis játékokat",ezért lehet nehezebb fiúnak,ha barátnője van.. az anyuval...
míg a lányos anyuka a lány fiújában is csak annyira ismeri a férfit,ahogy egyébként is.
Szerintem jó az,ha határozottan de kedvesen leállítjuk a szülőt! Vagy kedvesen de határozottan!? :))
Apa-lánya is így lehet ezzel! Az én apukám kapásból látta amit én nem,én persze ettől még férjhez mentem. Anyósom is előbb látta,hogy nem illünk össze,mint mi...
Érdemes meghallgatni a véleményt,aztán tedd amit jónak látsz!
Felnőtt vagy,az irányítás az életed felett már a Te kezedben van! :)
A szülők hajlamosak arra,hogy megakarjanak óvni azoktól a néha fájdalmas tanulási folyamatoktól,amikre pedig mindenkinek szüksége van.
Ha nagy burokban neveljük a srácainkat.. jóval nagyobb erővel fognak kitörni belőle,hogy tapasztaljanak! :)
A fiaimnak nincs még barátnője. Csak remélem,hogy majd elég bölcs leszek!!!!!
Müller Péter ír azt hiszem az Örömkönyvben... olyan családról,ahol a gyerekek felnőtt korukban már a keresztnevükön szőlítják a szüleiket... mert már felnőttként,így lesznek egyenrangúak... vagy valami ilyesmi.
Én sajnálnám,ha nem lennék "anya",de azért el is gondolkodtató.
A gyermekem ne neveljem,inkább lássam el tanácsokkal... mondjam el a véleményem,és bízzam rá,hogy elfogadja-é,vagy sem!
Piszok nehéz!
Apukámnak már megy!! :)))
Szóval.. az anya a nőket kicsit jobban látja,mert ő is az... apa meg a lánya körül legyeskedő pasikat!

Szeretettel:Julcsi

Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Köszönöm a

Köszönöm a gondolatokat.
A másik téma ami engem érdekel.A kedves hölgyeknek mi a véleménye az apa-lánya,anya-fiú kapcsolatról?

Nem véletlen írtam ezt a kombinációt.Azért kérdezem mert a környezetemben sokat hallom hogy a férfiak túlságosan az anyjuk szoknyája mögé bújnak,míg a nők sokkal harciasabbá váltak.Szerintem nagyon is sokat számít a hozott minta egy kapcsolatban.Kinél melyik szülő volt a dominásabb.

Tehát a kérdésem az hogy ti szerintetek hol van az az egészséges határ ahol egy anyja még beleszóljon a fia életébe(persze ezt jószándékkal teszi...),,és szerintetek mi az ami már sok.Viszonyítás és kíváncsiság miatt kérdem,mert én most már tudom a határaimat és tudom hol van az amikor anyunak nemet kell mondjak mert az akaratát rám akarja erőltetni.

Sok a kérdés a fejemben,és a megfogalmazás már sokkal nehezebb.

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Vihar után kibékülés...

Vihar után kibékülés... hmmm... az tényleg szupi!!!! :)

Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Drága humorgumo!

biztos van érzelmizsarolásos sírás... csak kár lenne mindegyiket annak nevezni... mert akkor sose lesz vége. :))))
Beszéljünk,beszéljünk... ne agyaljunk... és akkor minden jó lesz!!! Ha mégsem,akkor max. előbb kiderül,hogy mégsem illünk össze! Fájdalmas... de megspórolunk egymásnak egy csomó elvesztegetett időt...
Tartós kapcsolatokban azért már nem nagyon merül fel ez a fajta "zsarolás",addig azonban el kell jutni sok-sok tanulással.
Türelem,elfogadás,belátás!
Szeretetteli ölelésem:Julcsi
Szeresd magad,hogy mások is szerethessenek! :))



Kedves Csenta!

Köszönöm szépen az ajánlott könyvet, el fogom olvasni, ugyanis nagyon érdekel a téma. Hálás vagyok Neked!:)



Drága Humorgumo!

Huh! Milyen igaz! A saját bőrömön tapasztaltam meg és még időben észheztértem.
Nagyon boldog vagyok és írtó jó kedvem van!!:)



Én is köszönöm Nektek....

Humorgumó gondolatára vélaszolnék. Igen, valóban így van. Adódnak a kapcsolatban feszültségek, mindannak ellenére, hogy nyitottak vagyunk és őszinték. Ez a különböző vérmérsékletekből is adódik, meg az ember az ember, tele érzelmekkel és nem gép.
De könyörgöm! Tányércsörrenés után milyen jó a kibékülés! :))) Igen, szükség van egyfajta hullámzásra, hogy ne legyen unalmas és monoton a dolog.:)))
Imádlak Benneteket!



Szia Angel-a Teljes

Szia Angel-a

Teljes mértékben egyetértek azzal amit írsz.
Amint megjelennek az elvárások és kombinálások az ember fejében a másikkal szemben ott akkor valami megszakadt.Még pedig az hogy elvesztettük a kapcsolatot magunkkal szemben hogy őszinték legyünk.Ha ezt időben felismerjük akkor virágzó, harmónikus kapcsolatra tehetünk szert.

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Köszönöm mindenkinek a

Köszönöm mindenkinek a magvas gondolatokat:)

JLia kommentjére reagálnék.Olvasva a hozzászólásodat rögtön a szemem előtt volt ez a tipikus jelenet.A nő érzelmileg zsarolja a pasit,a pasi pedig tojik a fejére és hideg fejjel érzelemmentesen kimondja hogy rendben.Egy ideig én is kerestem erre a választ,hogy miért így reagálom le ösztönösen.
Azért mert ez már hatalmi játszma,egyfajta harc és nem hagyom hogy legyűrjenek.Ha beleegyezem,akkor ott a pont és ő nyert,ha vitázom akkor folytatódik a csata és a kimenetel továbbra is kétséges.Marad ez a jól bevált "Rendben drágám,vagy ahogy gondolod."
Ettől a másik fél ez esetek többségében teljesen megzavarodik.

Egyetértek hogy a legtisztább az ha utána leülnek és megbeszélik a nézeteltéréseket.

Ez amúgy egy folytonos körforgás ahogy te is írtad.Ezek a "játékok" azok amik egy kapcsolatot szintén éltetnek.Ha már nincsen veszekedés esetleg tányércsapkodás az már a kapcsolat halálát jelenti....

Rendben hogy a sírás a kétségbeesésből fakad,de onnantól kezdve mihelyt a sírást arra használja fel hogy a célját elérje vele nálam érzelmi zsarolásnak minősül.De lehet hogy én akarom ezt nagyon fehéren feketén látni:)

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Szia Angel-a!

Nagyon jó volt a soraidat olvasni.
Erről van szó! Nem szabad a másik emberrel,annak érzéseivel visszaélni,mindent egyenesen és őszintén meg kell beszélni egymással.És tisztelni a másikat!!!

Van egy könyv,ha megengeded ajánlanám,nagyon sokat tanultam belőle önmagamról és az emberi kapcsolatokról.

OSHO:Az én utam a bárányfelhők útja

Szeretettel üdvözöllek és minden szépet és jót kívánok számodra:Csenta