Az életedet Te irányítod

te irányítodNincs olyan nap, ami ne hozna valamilyen válzozást az életben. Ha nyitott szemmmel jársz, észreveszed az előtted nyíló ajtókat, s a te döntésed, hogy bezárod-e a régieket. A legtöbb ember ajtók közt él - tétován. Hordja a múltját, mint egy hasznavehetetlen kabátot. Tudja, hogy már nem melegít, régi, csúnya, kopott, foltos, színehagyott, s régóta nem is illik hozzá.
Azután áll egy kirakat előtt vágyakozva, nézve az újat, mégis tétova: áldoznia kell rá. Meg kell dolgoznia érte... s különben is, a régi még bírja egy darabig. Még le nem szakad róla.

Így van ez az életeddel is. Elhiszel egy csomó hazugságot, hogy miért nem lehet a változás. Elhiszed, hogy az összes létező terhet cipelned kell. Elhiszed, hogy a sok-sok magadra kényszerített alkalmazkodással szeretetet nyerhetsz. Elhiszed, hogyha a saját életedet éled: önző vagy. Az az önző, aki megakar téged ettől fosztani.

Engedd el magad, csak egyetlen problémát bonts le magjáig. Mi lenne, ha ezen a téren másképp viselkednél, másképp döntenél, ha egyszerűen letennéd?
Csak tedd fel folyamatosan a kérdést: mi lenne? - minden egyes válaszodat kövesse, újra ez a kérdés:
mi lenne? - s megdöbbenve fogod tapasztalni a végén: az lenne, hogy végre jól éreznéd magad,

Minden problémát túlbonyolítunk. Mindig csak ellenérveket keresünk. Az emberek sose hoznak érveket a változás mellett - csak ellene. S jön a különféle rengeteg - a Jaj, de jó lenne..., ha úgy lenne. De nem lehet, mert... és itt jön a különféle magyarázat.

Így nem lehet tovább lépni, új útat keresni. Ahhoz, amellett kell érveket gyűjteni:
Miért legyen? Mit hoz? Mi lesz jobb? Mi lesz másképp?

A változáshoz bátorság kell. Minden a benned levő hiten múlik. Egészség- betegség, Boldogság-boldogtalanság, Öröm-bánat: mind-mind rajtad múlik.
Mindig Te választasz és Te döntesz. S minden a Te hited szerint alakul.
Ezért fontos, hogy miről mit gondolsz. Ezért fontosak a kimondott szavak: erejük van.
Ezért fontos, hogy ne engedj teret magadban a negatív gondolatoknak. Az életben még a legfájóbb, és legnehezebb napok sem negatív hatásként maradnak meg benned, ha a végkifejletet nézed.

Egy-egy esemény megértéséhez idő kell, el kell távolodnod a dolgoktól, hogy értelme válágossá váljon.
De meggyőzödéssel vallom, hogy sem kudarc, sem negatív eredmény nincsen. Mert pozítívra fordítható.
Ha végiggondolod, hány dolgon aggódtál feleslegesen életedben..., legnagyob probléma: negatív élményre hangoltuk magunkat!

A jó dolgok mellett elmegyünk, fel sem kapjuk a fejünket
Próbálj meg egyetlen napot úgy élni: A jóra figyelsz, a kellemes érzéseket szívod magadba.
Keresd a jót. Meg fogsz lepődni. Lesznek és voltak és vannak, mert erre figyelsz...
Egyik napról a másikra nem lehet áthangolódni.
De ha bátor vagy - egy szép napon eltűnik belőled minden negatív hozzáállás, megszűnik minden félelem, mert hinni kezdesz abban:
Az élet Szép, Az élet Gazdag, az élet Értékes...., s Te vagy az irányítója!!

Szeretettel osztom meg Veletek: ágica
(Újkor klubban olvastam)

Hozzászólások



Aranyosi Ervin: Az életedet te irányítod!

Ezt én így fogalmaztam meg versben annak idején:

Minden egyes napod hoz valami újat,
s ettől megváltozhat az egész életed.
Ha nyitott szemmel jársz, e mozgalmas világban,
e változást talán, még észre is veszed.
Naponta kitárul előtted egy ajtó,
egy új világra nyitja, csukott szemedet.
Mindig csak rajtad áll, - csakis te rajtad múlik,
hogy bezárd magad mögött a régieket.

Ajtók között élünk, néha tétovázunk,
viseljük a múltat, mint egy rossz ruhát.
Nem melegít régen, kopott, s benne fázunk,
tudjuk mit sem ér már, de hordjuk tovább.
S ha a kirakatnál néha meg-megállunk,
sóvárgunk az újra, - s az ember tétova.
Áldoznia kell rá, s megdolgozni érte.
"Bírja még a régi! - nem dobom még oda".

Pont ilyen az élet. Az infók, amik érnek,
azt hazudják néked, nincsen változás.
Cipeled a terhed, mit rád mér az élet,
elhitetik véled, hogy nem viheti más.
Elhitetik azt is, - elnyered jutalmad:
Állhatatosságért a szeretetet.
Ha elég „önző” vagy, lesz hozzá hatalmad,
saját élted éled, ezt megteheted.

Mert nem te vagy Önző, hanem aki gátol,
aki akadályoz, hogy boldogan élj.
Aki megfoszt téged minden új csodától,
azt mondja, - ne változz! De azt akarja - félj!
Elhiszel egy csomó olcsó hazugságot,
hogy miért nem jöhet egy újabb változás.
Tudd, hogy életedet, te neked kell élned,
és hogy mi történjen, nem döntheti el más.

Engedj meg magadnak egy kis lazaságot,
csak egy problémádat bontsd le teljesen.
Mit kellene tenned? Másképp is dönthetnél?
Vagy inkább letennéd végérvényesen?
Van egy bűvös kérdés, mire keress választ!
Úgy szól, hogy: - Mi lenne? S várd a válaszod,
Majd kérdezd meg újra ugyanazt: - Mi lenne?
s egyre jobb érzés lesz, mind jobb állapot.

Minden problémánkat agyon bonyolítjuk,
keressük a jóra, az ellenérveket.
A változás mellett nagyon ritkán döntünk:
"Jaj, de jó is lenne.... De, mégsem lehet!"
A gondoknak nem a megoldását keressük,
Mert megmagyarázni sokkal egyszerűbb,
ezt vagy azt a dolgot, hogy miért nem tesszük,
jól megindokoljuk és inkább szenvedünk.

Ez megakadályoz, hogy tovább tudj lépni,
hogy jó megoldást, vagy új utat keress.
Miért lenne így jobb? Mit hoz majd számodra?
Miért is lesz másképp? – vagy - Miért szeresd?
Mit hozhat ez néked? Mi történik véled?
A nagy változáshoz nyisd hát meg szíved,
jó, s a rossz küzd benned, mikor ezt megéled,
meríts bátorságot, s erősítsd meg hited.

Ennek a hajónak te vagy a kapitánya,
Ne hagyd hogy rángassa, önző vad vihar,
Csakis rajtad múlik életed iránya!
Hogy' küzdesz a tenger hullámaival?
Mindig te rajtad áll, tiéd csak a döntés,
s minden a te hited szerint alakul.
Fontos, hogy mit gondolsz, mire serkent vágyad,
el tudod-e hinni, hogy nem maradsz alul.

Ne engedj hát teret a rossz gondolatnak,
negatív érzésnek ne add át magad,
Minden hullámvölgyből ki szabadul bárki,
ha néhány lépéssel még tovább halad.
Nem létezik kudarc, negatív eredmény!
Ami rosszul sült el, jóra váltható.
Ne aggódj előre, mit is hoz az élet,
a pozitív út is könnyen járható!

A jó mindig ott van, amerre csak járunk,
csak nem veszed észre, mert lehajtod fejed.
Próbálj meg egy nap csak jóra figyelni,
s érezni fogod a szép érzéseket.
Keresd hát holnaptól mindenben a szépet!
S észre fogod venni, az élet csuda jó.
Gazdagság és érték, szeretet és szépség
a tiéd, ha te vagy az IRÁNYÍTÓ!

http://koltemenyek3.5mp.eu/web.php?a=koltemenyek3&o=lh_4jI4s8M



Kedves Anna !

+!



Köszönöm

Kedves ágica!
Köszönöm, hogy mindezt leírtad és köszönö, hogy elolvashattam!
Tudod, ez a mai nap nagyon nehezen indult számomra...
azon vettem észre magam, hogy azt mondogatom magamban: na, ez nem az én napom!
Persze amint észrevettem, el is hessegettem a gondolatot, hiszen már egy ideje tudom:
így szerezhet az ember magának egy igazán sz.r napot.
hazajöttem, leültem a gép elé és erre az oldalra lépve rögtön két írást is olvastam -az egyik a tiéd -
ami mintha csak NEKEM szólna, és ez nagyszerű érzés!
Nos, én most épp abban a stádiumban vagyok, amiről írtál.
és nagyon nehéz!
Felismertem, hogy változtatnom kell, vártam a lehetőségre és megadatott!!!!
És most itt toporgok egyhelyben és néha azt érzem, talán már nem is vagyok teljesen normális!
Vágytam a változásra, most mégis félek megtenni az első lépést!
Bár ez lehet, hogy amiatt van, hogy eléggé drasztikus lépés!
Mert például már jó ideje halasztgattam a mozgást is, pedig úgy elhatároztam, hogy márpedig jól akarom magam érezni a bőrömben és ehhez fogynom kell pár kilót!
Aztán jöttek az érvek, hogy miért nem tudok elmenni pl. konditerembe, aerobicra, stb...
nem is érvek, sokkal inkább kifogások.
És amíg voltak kifogások, addig nem is mentem el.
De egy nap felkeltem reggel, és azt mondtam: nincs több kifogás, ma elmegyek!
Azóta járok rendszeresen és végre jól érzem magam a bőrömben.
Nem fogytam egy dekát sem a közel két hét alatt, de a tudat, hogy teszek valamit, megváltoztatott valamit- bennem.
Jó, hogy ezt felismertem!
Tegnap például többször is rámdudáltak, füttyögettek, ami már meg sem tudom mondani, mikor fordult elő utoljára!
És nagyon jól esett!
De ez egy kis lépés volt!
Viszont itt van ez a NAAAAGY lépés, amit félek megtenni, mert egyre csak sorolom az érveket, hogy miért NE tegyem meg!
Talán egy nap majd ugyanúgy elfogynak az érvek, és belevágok ebbe is?
De mikor jön el az a nap????- kérdem én.
Persze, tudom: csak rajtam múlik.
Jó, hogy ezt leírhattam!
Köszönöm!
Máris jobban érzem magam!
Szép napot neked!



Kedves Ági!

Igen... kőkeményen az én szemszögömből írtam valamit... úgy érzem ez a valami általános jelenség is... mert mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy megtanulja befogadni úgy a szeretetet az életébe, önmagába, ahogy eddig még azt gondolta nem is lehet.



Drága Mazsikám...

Neked is minden,.....Ölelés......Pusziiiiiiii. Ágica



Agica

Agica,
IIIIIIIIIIIIMMMMMMMMMMMMAAAAAAAAAAAAADDDDDDDDDDLLLLLLLLLLLAAAAAAAAAKKKKKKKK!!!!!!!!!
SOK PUSZI MEG MINDEN:)))))))
Mazsi

"Kotelen senki sem tudja nagyon magasra felhuzni magat.
de a sajat laban hegyeket is meg tud maszni........."



Kedves Zsul...

leírtad a te szemszögedből, amit gondolsz (magadra kivetitve), de én az általánosságban vagyis mindenkire vonatkózóan tettem fel ezt a cikket , úgyhogy úgy érzem ez így ahogy van, is emberi........
Üdv.:ágica



Kedves Rékus...

Hozzászólásodat köszönöm, és kívánom hogy helyzeted amiben most vagy ,minél elöbb rendeződjön. Ami leginkább tőled függ! Szeretettel : ágica



Én ezt az emberi

Én ezt az emberi kapcsolatoknál kicsit átalakítottam: mindíg a NEM mellett keressük az érveket: jó, jó persze, hogy jó xy mellett, DE... s jönnak a kifogások... valamiért az én-ünk agyjárós részének sose jó... mindíg keres és talál kifogást. Hát persze, hiszen senki nem tökéletes, de legalább állandó mozgásban van... sőt valaki még 50 évesen is, holott ugye hallottuk már, hogy az idősek beállt kövek, lehetetlen változást "vágni beléjük". Szóval a változás tényleg jó dolog, de az emberi kapcsolatok terén egy kicsit más szemszöget adok neki.:) Mindíg jó új embert és általa új érzéseket tapasztalni, de vajon jó e az, ha folyamatosan NEM-et mondunk a szeretetnek? Nem az a "baj", hogy van egy új emberi kapcsolat, hanem, hogy eltüntettünk egy olyan régit, amellyel tulajdonképpen nem volt probléma. Miért? Ugyanazekért, amik ebben a cikkben állnak.:) Milyen érzés lenne mindenkivel szeretetben élni? Szerintem ezt a jójózó emberi agy nem is tudja felfogni... pedig nem lehetetlen. Az élet "maga rendezi el" amúgy is, hogy ki az akivel többet "kell" foglalkoznunk. Ezt mindenki megfigyelheti a saját életében: nem veszünk össze adott ismerősünkkel, pusztán valamiért már rég nem kerestük. Pedig nagyon szeretjük valamilyen formában (Barát? Ex-barátnő/pasi? Családtag? Kedves ismerős a házból?, stb.). ő sem keresett... aztán eltellik félév, vagy csak két hónap és újra keressük egymást. Egyből lesz közös téma, folyékony a beszéd és az érzések, mintha nem is lett volna "szünet". Szerintem itt sokan tudják mire gondolok. Ezt valahogy nem tudja senki se(?) elképzelni a szerelmi kapcsolataival... állandóan fehéret vagy feketét akarunk, de miért? Miért nem jó egyszerűen csak jelenlenni a másik életében? A jelenlevés alatt értendőek ezek a szünetek is... de ez sokkal jobb, mint drámázni, meg folyton ajtót mutatni a másiknak... én javaslom, hogy a drámázást, ha lehet hagyja meg mindenki a TV-sorozatoknak, odavaló.:)
(U.i.: Nem, nem neheztelek Valira, sose nehezteltem rá, mindketten nagyon sokat kaptunk a másiktól, logikus, hogy sok(k) volt neki, így erre a legjobb gyógyír az "eltünés", ajtómutatás. Az írásomban fellelhető dorgálás-szag inkább általánosságban értendő.)



Az én életem is változás előtt áll, így kell lenni, de f

Drága Ágica!

Köszönöm az írásod! Mindig nagyon jó olvasni amiket beírsz, sokat idézel Müller Pétertől is, nagyon szeretm őt.

Pont az elengedéssel dolgozom az utóbbi jó néhány hétben. Ma lehet megtörténik, reggel legalábbis kimondtuk a párommal. Régóta érzem, hogy ezt meg kell tennünk, zsákutcába vagyunk, két teljesen idegen lélek, akik egyszer egymásba kapaszkodtak. Teljes bizonyosággal tudom és érzem, hogy ezt meg kell tennem, de mégis fáj! Szívedbe fogatsz pár évre egy másik embert majd el kell engedned, de ez azt is jelenti, hogy kitéped magadből a szívedből egy darabot. Mitől ilyen nehéz? Hiányzik belőlem egy képesség ami másokban ott van?:(