Miért választjuk a boldogtalanságot?

Ez az egyik legösszetettebb emberi probléma.Nagyon mélyrehatóan kell vizsgálni,és ez nem elméleti kérdés-téged érint.Így viselkedik mindenki-mindig a rossz utat választja,mindig a szomorúságot.Kell,hogy legyen ennek valami alapvető oka,és van is.Legelőször is az emberek neveltetésének módja játszik meghatározó szerepet benne.Ha boldogtalan vagy,nyersz vele valamit,szinte mindig nyersz.Ha boldog vagy,mindig veszítesz.
Egy éber gyermek már a kezdetektől érzi ezt a különbséget.Ha boldogtalan mindenki együtt érző vele,együtt érzést nyer.Mindenki igyekszik szeretettel közelíteni felé,tehát szeretetet nyer.Azonkívüll,ha boldogtalan,mindenki figyelmes iránta,és figyelmet nyer mások részéről.A figyelem az ego táplálékaként működik,olyan,mint az alkohol.Energiát ad;úgy érzed vagy valaki.Ezért olyan nagy az igény,olyan heves a vágy a figyelem elnyerésére.
Ha mindenki téged néz,fontossá válsz.Ha senki nem néz rád úgy érzed,mintha ott sem lennél,nem vagy többé,nem létezel.Az emberek törődése ad energiát.
Az ego kapcsolatokban létezik.Minél többen figyelnek rád,annál több egót nyersz.Ha senki nem néz rád,eltűnik az ego.Ha mindenki tökéletesen megfeledkezik rólad,hogyan létehetne az ego?Hogyan érezhetnéd azt,hogy vagy?
Már a kezdet kezdetén megtanulja a gyermek a taktikát.Ez pedig a következő:

Ne haragudjatok,de a könyvtár lassan bezár.Holnap folytatom!
Millió ölelés!
Íme a folytatás:

Ha boldogtalannak látszol,eggyüttérzést kapsz,mindenki figyelmes hozzád.Ha betegnek látszol-fontossá válsz.A beteg gyerek diktátorrá válik;az egész családnak őt kell követnie-bármit mond az lesz a szabály.
Amikor boldog senki sem hallgat rá.Amikor egészséges senki sem törődik vele.Amikor tökéletes,senki sem figyel rá.Már a kezdetekben megtanuljuk az élet nyomorúságos,szomorú pesszimista,sötét oldalát választani.Ez az egyik tény.
A másik tény ehhez kapcsolódik:ha boldog vagy,örömteli,ha nagyon boldog vagy mindenki nagyon féltékeny rád.A féltékenység azt jelenti,hogy mindenki ellenséges,senki sem barátságos;abban a pillanatban mindenki ellenség.Ezért megtanultadhogy ne légy olyan nagyon boldog,mert akkor nem lesznek barátságtalanok veled az emberek-hogy ne mutasd az örömödet,ne nevess.
Ha az emberek boldogok akkor ennek az egész társadalomi berendezkedésnek meg kell változnia.A mai társadalom a nyomorúságra épül.Itt a nyomorúság nagyszerű befektetés,nézd csak meg az esti híradót.A szép és jó dolgokról szinte semmit,vagy csak egy két mondatot szólnak,de a többiről amennyit csak megenged a műsoridő.Miért nem lehetne arról egy beszámoló,hogy az ovisok milyen ügyesen sielnek,miért kell azt főműsoridőben leadni,hogy balesetet szenvedtek.Én már hetek óta csak meséket nézek a gyermekekkel otthon.De mikor bejövök dolgozni akkor viszont mindenről értesülök akár akarom akár nem.
Minden nap megválaszthatjuk,hogy nyomorultak legyünk-e,vagy boldogok.Az emberek nagytöbbsége mégis mindig a nyomorúságot választja,mert ehhez fűződik érdeke,mert megszokássá vált,mert mindig is így tett.Nagyon hatékony lett mert ez lett a járt út.Ezen változtatni kell!
Nézzük csak meg a gyermekeket!Ők is tudják nyomorultúl érezni magukat,ők is tudnak dühösek lenni,ők még sírni is tudnak,de a következő pillanatban oly öszintén tudnak kacagni,örülni,a legkisebb dolognak is!Az ő szintjükre kell vissza fel mennünk,mert ők játszva tanulnak meg bármit,nagyon rövid idő alatt.Nekünk is játék közben kell tanulnunk,mert ha tanulás közben nagyokat kacagunk és még énekelünk,vagy táncolunk is,akkor minden sokkal elöbb marad meg bennünk.A gyerekek is így tanulnak meg sok mindent.Játszva!
Ezzel azt akarom mondani,hogy ha nyomorultúl akarjuk érezni magunkat,akkor érezzzük úgy,ha bánatosak vagyunk akkor sírjunk!De mindezt teljesen egyedül,mert ez a mi bánatunk,a mi nyomorunk!Tépjünk össze bármit,vágjunk a falhoz tányérat,vagy zokogjunk mint egy gyermek,de amikor kitomboltuk magunkat akkor tudjunk tiszta szívből kacagni is,mint egy gyermek!
Légy éber!
Minden egyes pillanatban,amikor a nyomorúságot választod,emlékezz rá:ez a te döntésed.Már ez az éberség is segíteni fog,annak a tudata,hogy ez az én választásom,én vagyok érte felelős,ezt teszem magammal,ez az én cselekedetem.Azonnal érezni fogod a különbséget.Az elme minősége változik meg.Könnyebben tudsz majd a boldogság felé mozdulni.
És amikor rájössz,hogy ez a döntésed,akkor az egész dolog játékká válik.Akkor,ha szeretsz nyomorult lenni,légy nyomorult,de jusson eszedbe,hogy ez a te döntésed és ne panaszkodj.Csakis te vagy érte felelős.Ez a te drámád.Te megteremted a nyomorúságot,azután elmész és arról faggatsz másokat,hogyan tüntesd el.Ezáltal folytatod a nyomorúság teremtését,mert nem vagy tudatában mit is teszel valójában.Ettől a pillanattól kezdve probálj meg boldog lenni!

Ezt az írást inkább magamnak írtam,de lehet,hogy másoknak is segítek vele.
Az én életemre mindez nagyon is igaz.Meg kell tanulnom vállalni a felelőséget a cselekedeteimért.Sőt nagyon sok embernek meg kell ezt tanulni.
Millió ölelés!

Hozzászólások



Választja a fene! :)

Mondom a fenti kérdésre vonatkozóan, a "gondolta a fene!" mintájára, amit Arany János magvas gondolatának tulajdonít a közhiedelem. :)



Na azért!:-)))

Hát igen.....Köszönöm!!!!!Persze nem bírtam ki,előbb jöttem olvasni mint terveztem,úgyhogy most belehúzhatok ha meg akarom sütni a pitémet!De lendületben vagyok semmi gond.
Üdv:Zsuzsi



Kedves Anett!

"Hogy miért választjuk a boldogtalanságot?"
Azért boldogtalanok sokan mert nem szeretik önmagukat, és ezt tanulják ebből tanulnak. Akkor abban az időszakban nem úgy tűnik, hogy majd később hálát is éreznek azért amin keresztül mentek. Bölcsebbek okosabbak, és természetesen tudatosabbak lesznek a tapasztalataik által. Mindenki maga vonza magához a dolgokat. Sokszor nagyon jó az ha valaki meghallgatja a másik problémáját, legtöbbször csak erre van szükség.Persze van aki ebből táplálkozik, hogy mások figyelmét kicsikarja, ezt te is nagyon jól észre vetted.Ezek az alsó egóból jönnek."Nemis a boldogtalanság vagy boldogság kérdésén,hanem azon,amikor mondhatni JÓ,mindaz,ami van,miért érzem azt,hogy nem az?" Mert a belső lényedben tudod mi az igazi boldogság, az egységre vágysz.Szeretettel:Évi
http://vagyokakivagyok.atw.hu/



Drága!

Nagyon várom a folytatást!Ezt úgy abbahagytad,pont amikor a legjobban beleéltem magam.....:-)
Tényleg nagyon várom a folytatást,mert tudod hogy ez a téma igencsak érint engem.Lehet hogy ezt nem itt kéne,de muszáj leírnom:Nem ma kezdtük, már vagy ezerszer beszélgettünk személyesen,de rájöttem hogy az írásaidat egy picivel jobban szeretem:-)),mert azokat elejétől a végéig kapom közbeszólás nélkül.Szeretlek olvasni,írjál még sokat csak kérlek fejezd is be!!:-)
Szép napot!Zs.



Kedves Anett,

ez,ahogy leírod,nagyon stimmel.Teljesen logikus,ha az eddigieket vesszük alapul.
S akkor mondhatom azt is,hogy ennek a "módszernek" befellegzett:)))
Mert érezhetően kezdünk Tudatosodni,és ezt a Földlakók egészére értem.Persze az is lehet,hogy elfogult vagyok és emiatt vélem igaznak a saját szempontomat.Más szerint meg lehet,hogy máshogyan van.Az is lehet,hogy többen szeretnivalónak tartunk egy macskát,más meg a karmait látja.
Hogy ne fejtegessem tovább,épp a napokban gondolkodtam el ezen.
Nemis a boldogtalanság vagy boldogság kérdésén,hanem azon,amikor mondhatni JÓ,mindaz,ami van,miért érzem azt,hogy nem az?
Már találtam is jópár választ rá,amik persze kifogások is lehetnek.
Ám igazából rá kell jöjjek,így folyamatában,hogy úgymond kihívások,másképp fogalmazva próbatételek /és ez lehet bármilyen, a lényeg,hogy a lényemet tegye próbára,mi az amire Képes vagyok/ hiányában monotonná és unalmasan megszokottá válik minden.
Mellesleg,sokat lendít az is a helyzeten,hogyha van kivel megosztani.Sokat mozdít a gondolatokon és az érzéseken is:)

Jó,hogy írtál erről,
én várlak vissza szeretettel és úgy vélem a többiek is:)

u.i.:énis imádok könyvtárba járni.Tuti egy hely,mióta eszemet tudom.Bár lehet,hogy könyvtárba hamarabb jártam... :))))