Mi mást jelent még nekem a Karácsony?

fehér karácsonyTi már sok mindent tudtok rólam, hisz közel egy éve vagyunk együtt és sok történetemet leírtam az oldalon. Karácsonyról is írtam érintőlegesen, de nem véletlenül nem sokat. Most elmondom miért, elmondom ennek is a történetét.
Tudjátok, volt a „Decemberi ibolyák” című blogom, amiben leírtam azokat a gyermeki megéléseimet, amit öt évesen Édesapám elvesztése okozott. Édesapám Karácsonykor halt meg, ezért én később, soha nem szerettem és nem is vártam ezt az ünnepet. Ez, hogy nem szerettem és nem is vártam nem fejezi ki pontosan azt, ami bennem dúlt a Karácsony közeledtével, vagy temetőben, templomban, de még orgona muzsika hatására is. Nem is készültem rá, csak amennyire muszáj volt. És hajtottam volna a napokat, siettettem volna a múlását és ahogy múlt el, én egyre jobban megkönnyebbültem, egyre vidámabb voltam. Indokként azt mondtam, hogy én a Húsvétot várom, mert az a tavasz kezdete, Karácsonykor pedig még jön a hideg, hosszú tél, amit nem szeretek.
Az igaz, hogy nem szerettem, de nem ez volt a fő oka!
Talán gyerekfejjel nem is tudtam volna megfogalmazni pontosan, de ezzel az ünneppel kapcsolatos érzéseimet megéltem több éven át.
Múltak az évek, Édesanyámnak új házastársa lett.
Nagylány lettem, a nyomasztó érzéseim még mindig rám-rám törtek egy templomi esküvőn, keresztelőn, de Karácsonykor mindig.
Aztán szép lassan felnőttem, lettek gyerekeim és miattuk félretettem a rossz érzéseimet, a bánatot és szép karácsonyokat varázsoltunk nekik az Édesapjukkal. Az én érzéseim, gombóc a torkomban, a Karácsony nem szeretete maradtak.
A gyerekeim is felnőttek. Édesanyám még élt, igaz másodszorra is megözvegyült. Később beteg lett, majd hosszú kezelések sorozata után meghalt….Karácsonykor….., Ő is Karácsonykor...., most hat éve!
Amikor megtörtént, szinte nem is kellett magyarázni az időpontot, mert éreztem, hogy ha bekövetkezik……, akkor az Karácsonykor….így lett!!!
Fájdalom, gyász, intézkedések, Budapestről le Békés megyébe, hisz az a szülőfaluja, ott van Édesapám sírja….de ott van a Nevelőapám sírja is, aki Édesanyám férje volt hosszú éveken át. Vajon hová temessük Őt?
Időben megjött a fiú Testvéremtől a válasz – mert a falusi anyukák a fontos kérdéseket a fiukkal és nem a lányukkal közlik.
Édesanyám közölte a Testvéremmel a kérését, hogy az Édesapámmal szeretne egy sírban feküdni.
A temetés napján, ott az Édesapám felnyitott sírja mellett, amikor befektették mellé Édesanyámat is, ott, akkor múlt el belőlem az a 40 éven át tartó nyomás, szorongás, fájdalom, amit éreztem. Édesanyám ezzel a döntésével szebbé varázsolta a következő és az ezután következő Karácsonyaimat. Most már képes vagyok a Karácsonyra örömmel készülni és méltóan megünnepelni, megélni, mint a szeretet ünnepét!
Ők, ketten biztosították nekem, hogy a Karácsony is a szeretetről szóljon!

Köszönöm, hogy ezt is elmondhattam!

Hozzászólások



Édesapám halálának évfordulója van ma!

Eszembe jutott az az ötéves kislány, aki készült a karácsonyra, de hirtelen nagy veszteség érte.
Most már nem fáj. Azóta Anyu is utána ment és tudom találkoztak és egy sírban is fekszenek.
A karácsony nekem most már azt is jelenti, hogy a gyertyák értük is égnek.
De nem vagyok már szomoró karácsonykor, hiszen minden a helyére került és...nyugodjanak békében!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Evelyn!

De jó, hogy írod ezt a társasjátékot, hisz nekünk is voltak ilyen társasjátékaink, amit mi magunk rajzoltunk kartonpapírra. Láttuk az osztálytársainknál és lekoppintottuk a kockákat és ugyanolyan jókat játszottunk rajta, mintha "gyári" lett volna.
A többit köszönöm, köszönöm, köszönöm!
Örülök, hogy ilyen lehetőségek birtokában vagy és leszel! Szerdán találkozunk és nem jövök egyedül!!!!!
Puszi, Bálintnak is! Erika

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Eryt mindenki....:)))))

Eryt mindenki szereti...Eryt mindenki megölelgetné...Eryt mindenki szereti olvasni...Ery olyan jó, hogy vagy nekünk!!!!!! Önzőség tőlünk???? És én mit adhatnék cserébe...hm...talán egy emlékképemet, mert mi is a szegénység határát súroltuk, hiszen anyukám bedolgozó volt, apukámat pedig leszázalékolták...de az ünnep varázsából nekem is jutott:))))
Mi karácsonykor pl. olyan Malomjátékot játszottunk, amit anyukám rajzolt egy doboz tetőre és az egyik játékos kapott 9 db. tarkababot, a másik 9 db. fehéret. Mekkorákat tudtunk csatázni:)))))

Ami pedig kellemetlen volt a gyerekkoromban...nos igen, az sajnos el tud kísérni felnőtt korunkig! Az egyik oka az, hogy mi ezt választottuk, ahogy a szüleinket megérkezéskor, úgy ezeket a helyzeteket, hiszen meg kellett élnünk ezeket, saját fejlődésünk érdekében. A baj csak az, ha esetleg ezek a nyomasztó emlékek megbetegítenek. Van egy jó hírem! Létezik olyan módszer, ami segít ezek feloldásában és elérhetjük a tökéletes egészség állapotát:)))) Én ezen dolgozom, illetve dolgozik egy ismerősöm rajtam:))) Fél év múlva én is képes leszek az ilyen segítség nyújtására...és már boldog is vagyok, mert ezek kellettek saját fejlődésemhez:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Ma évfordulója van annak, hogy Anyukám elment.

Ma reggel ezt olvastam, ami sok vele kapcsolatos gondolatomat tükröz, ezért megnyugtató volt számomra olvasni és megosztom Veletek is:

„A lelked mélyén a régi gyermek vagy…
....Előtted a gyermekkorodból hozott negatív üzenetek listája.
….Életünk forgatókönyvét korai üzenetekre alapozzuk. Jó kisfiúk és jó kislányok vagyunk és engedelmesen elfogadjuk azt, amit „ők” igaznak tanítottak. Könnyű lenne szüleinket hibáztatni és életünk végéig játszani az áldozatot…..nekünk is tenni kell valamit, ha ki akarunk kerülni a csávából.
A múlton nem változtathatunk. Szabadságunk záloga, ha megértjük, hogy szüleink a tőlük telhető legjobbat cselekedték akkori tapasztalataik, tudásuk és értelmük birtokában. Akármikor mást hibáztatunk elhárítjuk a felelősséget magunktól…
….Mennyit tudsz szüleid gyerekkoráról, különösen mielőtt tíz évesek voltak? Ha még megteheted, beszélgess el velük erről. Minél többet tudsz szüleid gyermekkoráról, annál könnyebben megérted, mi vezérelte cselekedeteiket. A tudás majd megértővé tesz.
Ha semmit sem tudsz róluk és már nem kérdezheted meg őket, próbáld meg elképzelni, hogyan érezték magukat annak idején, milyen gyermekkora lehetett két ilyen felnőttnek.
….Meg kell nekik bocsátanod, hogy megbocsáthass önmagadnak. Ha elvárod tőlük, hogy tökéletesek legyenek, ezt fogod elvárni magadtól is, és egy életre szerencsétlenné teszed magad.
….Azt a nézetet vallom, hogy mi választjuk szüleinket. A leckék, amelyeket tanulunk, tökéletesen egybevágnak szüleink gyengéivel.
….Amikor felnövünk, szemrehányóan szüleinkre mutatunk: „Ti tettétek ezt velem!” Pedig valójában mi választottuk őket.

AZ ÉLET VÉGTELEN KÖRFORGÁSÁBAN, ahol most vagyok, minden teljes, egész és tökéletes.
Égi erők vezérelnek és óvnak szüntelen.
Biztonságos magamba néznem.
Biztonságos a múltba tekintenem.
Nem tölt el félelemmel, ha határtalan élet tárul elém.
Messze TÖBB VAGYOK önmagamnál – múltamnál, jelenemnél, jövőmnél.
Kész vagyok felülkerekedni személyes problémáimon, hogy megismerjem SAJÁT LÉTEM nagyszerűségét.
Minden erőmmel azon vagyok, hogy megtanuljam SZERETNI ÖNMAGAM.
VILÁGOMBAN MINDEN RENDBEN VAN."- Louise L. HAY

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Édes Ercsim!

Ez a TE döntésed nagyon nagy dolog!
Most már én is szeretem a karácsonyt és mesélem a gyerekeimnek, hogy milyen aranyos, kedves nagypapájuk volt!
Szeretik, ha mondom! Szeretlek!:)))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Édes Erym:-)

Az én apukámnak mikuláskor van a szülinapja:-))
Már évek óta szeretem a decembert,mert úgy döntöttem annak idején,hogy Ő lesz az én
külön bejáratú Mikulásom:-)))
Köszönöm Neked:-)
Szeretlek: Ercsi



Ágicám Drága!

Biztosan TE is sok ismerős dolgot találsz az általunk leírtakban! Mi egyszerre éltünk meg dolgokat és az országnak azonos részében
éltünk. Igaz, csak most ismerjük egymást, de sok hasonlóság van korábbi életünkben.
Szép estét Neked Drága Ágica!:)))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Judit és Erykém..

Olyan jó érzés olvasni "beszélgetéseteket".Az emlékek...csodálatosak Vagytok! Köszönöm! Szeretettel ölel benneteket:ágica



Hát Drága Juditkám!

Ezekben az emlékeinkben is sok hasonlóság van közöttünk, talán ez azért sem véletlen, mert egyidősek vagyunk. Igen, a nagyszüleink karácsonyaira én is emlékszem. Emlékszem, amikor Apu halála után elköltöztünk albérletbe, a másik nagymamámékhoz közel. Anyu suttogva mondogatta Mamáéknak, hogy nem fog jönni hozzánk a Mikulás (ja, ez Mikuláskor volt), mert nincs pénze semmire. Erre Mamáék nagy vidáman: Ó, nem pénz kérdés az gyerekem, gyertek csak át estére a gyerekekkel! Átmentünk és a megfelelő időpontban elkezdtek mesélni nekünk a Mikulásról, meg hogy mintha az előbb már azt látták volna az utca végén jönni. De olyan szemléletesen mondták, hogy el is hittük, én talán nem, de a kisebb tesóim, igen! Sőt, mi is elbújtunk az asztal alá, amikor kopogtattak az ajtón, de Mama volt olyan merész és kiment megnézni, hogy ki-az, mi-az? Aztán jött be, fuldokolt a nevetéstől. Volt neki egy rossz cipője, amivel kijárt az udvarra és a kertbe, de nem jött be vele a házba, hanem ott hagyta az ajtó előtt. Hát ebbe a cipőbe egy fatuskó volt bele téve. A mai napig mikor erre az esetre gondolok és arra, hogy Mama milyen jóízűen tudott kacagni, eszembe jut Mikszáth: Hét Krajcárja!
A mi cipőinkbe (mert mi sem mentünk be vele a szobába, kint hagytuk a konyhában) pedig diók, almák, és szaloncukrok voltak. Szaloncukrot mondok, de nem volt abban a papírban cukor, hanem az előző évben összegyűjtott szaloncukor papírokba be volt csomagolva karamellizált cukor-dió keverék. De nagyon finom is volt az!
De tudod, amikor mi voltunk gyerekek elég zavaros is volt ez a Mikulás-Télapó-Jézuska dolog! Ha valaki meg volt keverve, akkor mi aztán igen!
Aztán én is megteremtettem a saját gyerekeimnek, hogy szép és feledhetetlen legyen. Nálunk is volt olyan karácsony-szilveszter közötti időszak, amikor éjjel-nappal "rubikum"-oztunk. Jó játék, olcsó, felnőttek is jól szórakoznak rajta és a mai napig emlékszünk rá. Aztán jöttek a nagy legózások, amiben mindig a gyerekek voltak az ötletesek és eltettem nekik az én gyerekkori dia-vetítőmet a kis diafilmekkel. Hááát látni kellett volna, hogy időnként hogy belefeledkeztünk abba is a play-station időszakában.
Köszönöm, hogy emlékeztettél rá, nekem is jó volt felidézni!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Erym!

Mindíg szeretlek olvasni, ezt Te is tudod. Elgondolkoztat ez az írásod is.
Mégpedig azon elmélkedtem, hogy milyen voltak az én gyerekkkori karácsonyaim.
Halvány emlékképem van arról, hogy talán 6-7 éves koromig Székesfehérváron az apai nagyszüleimnél
töltöttük a szentestét. Összejöttünk jó sokan, gyerekek is voltunk öten. Gyönyörü volt a fa, és a nagyapám volt a jézuska, aki megszólitott egyenként minket az asztal alól. Óriási élmény volt! Aztán elköltöztünk Bp-ről és a karácsonyokat otthon töltöttük a szüleimmel.
Sajnos ezekről csak annyi az emlékem, hogy együtt feldíszítettük a fát. És semmi több!
Nagylány koromban furcsa érzéssel hallgattam a lánybarátnőim karácsonyi élményeit, mert nekem nem voltak.
Amikor férjhez mentem és gyerekeim születtek, bizony mi körbeálltuk a fát, énekelgettünk egy-egy karácsonyi éneket, és késő estig játszottunk. A férjem szülei nagyon szerettek hozzánk jönni karácsonyra, sőt volt olyan is, hogy a kis 50 m2-es lakásunkban tízen is ünnepeltünk.
Most már van szép nagy lakásom, de csak ketten, a kisebbik fiam és én ülünk a karácsonyi asztal mellé.
Persze, este jönnek a telefonhívások sorban, a köszöntésekkel! Most is leülünk majd, és egy jó kis társasjátékkal töltjük az estét, közben jókat nevetgélünk, beszélgetünk.
Nagy álmom, hogy legalább egyszer az összes unokámmal és a szüleikkel együtt tölthessem el a szentestét! Remélem a 2009-ben megteremtem ezt is!
Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



De jó is lenne :)

Jól megölelgetnélek utána! :)
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Kedves Jázmin!

Örülök, hogy így érzel irántam. Én szívesen veszem, ha valaki elfogad anyukájának, mert szeretek anyuka lenni. Nekem is van három nagy fiam, sajnos kamaszkorukra a mi életünk is tönkrement - hasonló okok miatt, mint amit TE írtál - az Édesapjukkal. Én akkor úgy gondoltam, hogy én felelős vagyok az életükért és úgy döntöttem, hogy nem élünk tovább együtt, mert veszélyeztetve éreztem a nyugalmukat, tanulásukat, fejlődésüket. Nem volt könnyű döntés, mert az agyam döntött, de az érzelmeim még sokáig nehezítették az életem. Tudod, ezt a lépést nagyon nehéz megtenni és én azt javaslom Neked, hogy mindenképpen bocsáss meg a szüleidnek. Sajnos, a régi életed ettől nem javul már meg, de ha eljutsz addig, hogy megbocsáss, fogod tudni, hogy miről beszélek! Zárd le ezt az időszakot, ne hordozd magadban a haragot és ne keress bűnbakot. Ha ezt megteszed, akkor képes leszel másképp élni, mint ők, harmóniát és szeretetet sugárzol, amit vissza is kapsz kamatostul. Mégegyszer köszönöm szépen ezt a szép hozzászólást és kíváncsi vagyok Rád később is! Szép estét Jázmin, Kedves!!!!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Kedves Ery!

Írásaidnak mindig külön figyelmet szentelek. Te és Felebarát voltatok akik "fogadtatok engem ", ahogy beléptem a secret kapuján. Ahogy olvaslak, olyan "anyuka-érzésem" van. /Te vagy az anyukám:-)/
Én az apukámat érettségim alatt veszítettem el. Szóbeli előtt néhány nappal. Talán még ma sem vagyok túl rajta. A karácsonyokra vele kapcsolatban nem szívesen emlékszem vissza. 2 éves koromban elváltak a szüleim, így ritkán találkoztunk apukámmal. Főleg ünnepeken, és ha ott nyaraltam nála. Az ünnepi találozások felkavartak, ha kedves voltam hozzá, úgy éreztem elárulom anyukát. Kettesben nem nagyon voltunk...Ha szerencsém volt nem jött részegen...
A "kellemes húsvéti ünnepekről" is tudnék mit mesélni...
Amikor meghalt nem is tudtam megfogalmazni mi az amit érzek. Mostmár tudom hogy harag volt... Miért tette tönkre az ünnepeimet? Miért tette tönkre az érettségimet? A párkapcsolataimat? Sorolhatnám ami tőle ered. Vagy anyukámtól, aki hagyta hogy így történjen?
Most ennyi, mert csata van a számítógépért.
Puszillak



Drága Diácskám, az én szívem is!

Persze, hogy drukkolunk és ezerrel szervezem, hogy élőben is drukkolhassak Neked!!!!:))))))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Ery!

Még mindig S2
Diácskád

Drukkoljatok ám nekem jövő hét szerdán :)
Millió ölelés..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Ragyogásom! Gyönyörű

csenge333
ez a vers,boldoggá tettél vele...



Drága Ragyogás Anikó!

Mindannyiunk nevében köszönjük Neked ezt a gyönyörű verset!
Azt pedig külön köszönöm, hogy ebben a blogban olvashatjuk!:)))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Szépségest a Szépségesnek:)

A kis fenyőfa álma... Egy kis fenyőág arra ébredt dacolva a széllel,
hogy álmot látott, mi valósnak tűnt az éjjel
Díszes-míves gyönyörű ruhában tündökölt.
Dicsérték az emberek, szerették, csodálták őt.

És kint az erdőn egyszerű magányban,
Nézte a többi fát és gondolta magában:
-De csodaszépek a többiek, de leszek majd én is!
Megnövesztem ágaim akár teljen el egy év is.

El is múlt az egy év s mint csodaszép fenyő,
várta hogy elvigyék bárhova kerülhet ő.
De gúzsba kötve goromba kezek dobták egy platóra.
Ijedten nézett körül, s várt a megváltóra.

Rettegve kérdezte; - Irány a papírgyár?
De egy nagy fenyő válaszolt; - Csak az álom vár.
Megdobbant a szíve, s büszkén kiállva,
várta a gazdáját, csak várta de mindhiába.

A sarokban feküdt és a nagy fenyőket körülötte,
a sok izgatott ember sorra mind megvette.
S a kis fenyő büszkeségét alábbhagyva,
egyre csak gyengülő hangon kérlelve suttogta;

- Engem válasszatok, engem vigyél haza!
És egyszer csak valaki meghallotta.
Egy halk szavú édesanya járt ott éppen.
Gyermekének kereste a legszebb fát a térén.

Meghallotta a fa suttogását, s kíváncsivá tette.
Mely szavak a szívében szóltak és megértette.
A kis fenyőt a többi alól kiszabadította,
levágta béklyóit és az ágait lehajtotta.

Ott állt a fenyő mint az erdőben régen,
Mutatva pompás alakját illegett szépen.
Igen megveszem. Ha lehetne ezt kérem!
Biztosan örül majd gyermekem, hazaviszem.

És az új otthonában a félszeg kis fenyő,
a legjobb helyet kapta, hol jól látható ő.
Színes üveggömbök, gyertyák és szaloncukor,
csillagszóró, pici hóember és sok kis manó.

Mind-mind csodaszép és szikrázva világít,
s a szép ruhával a kis fenyő sok szívet elcsábít.
S éjféltájt nagy fényesség borult a házra.
A kis Jézus, s az angyalok a szobában járva;

Nézi a kis fenyő mit tesznek le alá. Játékot?
Szép ruhát, nagy macit, dobozokat, sok ajándékot.
Érzi a meleget, mely egy szívből áradt.
Az édesanya szorgoskodott körülötte, bár fáradt.

Szíve melegével simogatta ágait,
És most érezte igazán, megélhette álmait...
Nem elég a pompa, nem elég a szép ruha,
ha nincs egy szerető kéz, mi utánad nyúlna.

Legyél csak koldus, vagy egy magányos fenyő,
Ha szívből szeretnek érezni fogod, ha eljő...
Az a pillanat, mit mindenki várhat,
s csinálhat fenyőből karácsonyfákat.

A szeretet és béke ha szívünkben lakozik,
az teszi széppé az élet pillanatait.
És most már a karácsonyfa belül is ragyog.
Mert érzem én is, ez a fa Én vagyok.

Hazahoztál, szerettél, simogattad ágaim,
Boldog Karácsonyt! Teljesítem álmaid.
Kiss László

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.



Drága IMI! Köszönöm a szép képet!:)))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Jól van Csenge, tégy úgy! Mi várni fogunk!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Köszönöm Ery!

csenge333
Változatlanul nagyon szeretlek!!!/Most egy kicsit itthagylak benneteket, majd később, este visszanézek.../



Drága Léda!

Tudod ez azért is nagyon jó és szép, mert TE pontosan tudod, hogy mit adjál át a Szeretteidnek, hiszen a szeretet a legnagyobb és legjobb dolog a világon!!!!!!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Csenge! Csengess TE, hisz a nevedben is ott van,

szépen csengő neved van! Vagy csengessen a rangidős unoka. Hidd el, bárki csenget is, Ő is azt szeretné, hogy legyetek boldogok.
Az jó, nagyon jó, ha ilyen szeretettel tudsz/tudtok rá emlékezni, biztosan jó ember volt! De tudod, megy az élet tovább, örülni kell
az új életkéknek és ünnepekkor megállni egy kicsit és elmondani nekik, hogy milyen nagyon is szeretetreméltó ember volt az ő nagypapájuk!
Szeretettel ölellek!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



:)

Igen Ery, nagyon sokat kaptam Tőle, és még most is kapok:) Érzem:) És igen hiszek, nagyon!:) Én is ölellek sokszor:)

Szeretettel: Léda



Kedves Ery!

csenge333e
Azt hiszem, ilyen karácsonyom még nem volt, mint a mostani...Elszorul a szívem, ha arra gondolok:ezen az ünnepen már nem lesz velünk apukám.../Pár hónapja meghalt.../ Egy évvel ezelőtt is fojtaogatott a sírás, hogy lehet ez volt az utolsó karácsony, amit együtt töltörrünk és sajnos így is lett, bár neki jobb így.../ Na, erre most rá is harangoztak./Mégis oda el kellett juzni, hogy az ember azért imádkozzon, haljon meg fájdalom nélkül és valóban "csodálatos" volt a halála, ha szabad így kifejeznem magam.../egyik napról a másikra súlyos betegséget disgnosztizáltak nála és elkezdődött a küzdelem érte...Mindent megtettünk, de éreztem, neki ennyi volt...Most tudom, hogy jó neki "odaát", illetve sokszor érzem a jelenlétét.Jó, hogy anyukámnak több gyeke van és vannak unokái, illetve a mai napig nagyon aktív ember, mert nehéz lenne neki, bár azért így is megérzi apukám hiányát...Nagyon sorsszerű volt-még ha nem is nevezhető könnyűnek- az ő kapcslatuk apukámmal...
Csengetni viszont mindig ő csengetett, most nem tudom ki fog...



Drága Léda!

Édesapád biztosan Neked is azt akarja, hogy boldog, vidám, egészséges légy!
Örülj, hogy volt Neked, én egész életemben éreztem a hiányát, hisz 5 éves voltam, amikor elment.
Biztosan sokat adtatok egymásnak, amit majd TE is át fogsz tudni adni a Tieidnek.
Vissza fognak jönni azok a Karácsonyok, amiket szeretnél! Higgy benne! Én is köszönöm a hozzászólásodat és
öleléseimet küldöm Neked!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Anett!

Szerencsére most már múltidő ez a fájdalom, örülök a Karácsonynak, de az igaz, hogy a saját gyerekekkel együtt igazi a Karácsony!
El is hiszem, hogy megteremted nekik a TI kis boldog ünnepeteket, hiszen mindig nagy szeretettel beszélsz a gyerekeidről.
Megkaptam az öleléseidet és vissza is küldöm a dupláját!:)))

"Élj a szíved erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ágicám!

Sajnos, szinte Mindnyájan megéltük már az érzést.
Most Karácsony közeledtével eszembe jutott, hogy megírom Nektek, mivel hiányoznak, gondolok rájuk, de
nagyon megnyugtató, hogy együtt vannak és velem is itt vannak a szeretteim. Ölellek sokszor!:)))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ragyogás Anikó!

Volt 2 hét, de lehet, hogy több is, amikor elvitték a gépünket, mert vírusos volt. Sajnos, már előtte is inkább csak olvasgattalak Benneteket.
Most már itt vagyok, jó és nekem is jó köztetek.
Örülök én is Neked!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Drága Ery!

Mikor olvastam ezt az írásodat, mintha kicsit az érzéseimet írtad volna le. Gombóc a torkomban, esküvőkön, keresztelőn, és persze karácsonykor. Nem akkor halt meg Édesapám, de akkor van a születésnapja. Sajnos már csak virággal köszönthetem, azt is a temetőn teszem, így a karácsony nekem ott kezdődik. Ő az első akihez olyankor az utam vezet, már 3 éve. " Nála" ott még ha meg is nyugszom, otthon mégiscsak ott az a bizonyos gombóc, mint most is ahogy írok erről. De tudom velem van, figyel rám, szeret onnan fentről, és azt szeretné ha nagyon boldog lennék, de a karácsony már, akkor sem az ami volt számomra. De bízom benne, egyszer még visszajönnek azok a hangulatú karácsonyok, és megkönnyebbülést fogok érezni:)
Köszönöm soraidat:)

Szeretettel: Léda