Változások végtelen sora

http://freemail.hu/oriaslevel/download.php?id=eca9fdbd88b0adbebcf7a73353...

"... ez, valószínűleg elmúlik, és az is valószínű hogy örökre, de hány féle, és lehet hogy jobb és izgalmasabb és teljesebb formában létezhet majd valami belőlem, és ez olyan megnyugtató, valami olyan szépen csillapító gondolat a keleti ember számára, ... volt, ötezer évig ugye, hogy igazán nem érezte azt hogy egyetlen esélye van; most vagy soha, ebben a testben megvalósítani valamit amitől - amennyi időm még éppen van - egy kicsit jobb lesz az élet, kicsit kényelmesebb, kicsit biztonságosabb, kicsit szebb, kicsit illúziószerűbb akár, de, legalábbis ezt a kicsit, amit itt lehetek, ezt a kis időt; édesítsük meg, gyorsan tegyük minél tökéletesebbé, ne sétáljunk, kár az időért, elveszik, röviden, egyszer élünk, guruljunk repüljünk ... Nem volt soha ilyen gondolata, és ez mind azért volt mert nem félt a haláltól, nem félt a végestől, nem félt attól amitől a nyugati ember reszket: a változásoktól. ... és a változásokkal nem is konfliktusosan találkozott, nem sérült, ... "

(részlet a hangfelvételből, amelyen Sári László előadása hallható)

Hozzászólások



:)

nahh... most hogy így mondod... meg is nyugodtam. :)
önkritikusan azt mondhatnám, jómagam is kontraszt vagyok - kívül-belül... és hát... így voltam kénytelen elfogadni és megszeretni magamat... no chance for change... :)



...

én is pont így szoktam asszociálgatni ...



:)

értem én a kontrasztjaidat ... na ... nyugi :)



.

"... te sem teszel mást mint elfogadod magad úgy ahogy vagy, ettől többet úgy sem tehetsz ... az nem te lennél"

Milyen érdekes egybeesés... épp ma láttam egy igaz történet alapján készült művészfilmet: "Egy nimfomániás naplója"... No, igaz, a címet felszínesen szemügyre véve nem tűnik túl komolynak a történet, de azonkívül, hogy túl sok volt benne az izgalmas jelenet, nagyon mély lelki mondandója volt. Összefoglalva, a fent idézett mondat lehetne a fő üzenete. Még mindig a hatása alatt vagyok egy picit...
Annyit még hozzátett a film, hogy az ember valójában saját magában kell, hogy fellelje a boldogságot és úgy nem lehet boldog, ha nem adja önmagát és csak úgy mások szerint "él"... A főszereplő sok szenvedés és útkeresés folytán talált rá a megoldásra... a boldogságra.
Tudom, most ezzel a filmmel - a címét illetően - valahol megint kontrasztot említettem (mint a pisztrángok esetében), de ez most úgy érzem, nagyon idevág.



...

a pisztrángevés morbidul hatott, és azonnal nevettem :) csak tetszett a kontraszt, ezért írtam :)



'

... tényleg csak ennyi kell ... teljesen igazad van, nincs okom haragudni ... a közvetlenség ... az egyszerű élet nem tagad le semmi megoldatlant ...
nem halad előrébb mint ahol éppen tart ... de nem is érdekli saját önazonossága ... csak így szokta meg ... mindennap ezt teszi ...
hétköznapian él és nem is sejti hogy mindenki aki körülötte törekszik ... nem találhat szebbre jobbra, mint amit ő él
... te sem teszel mást mint elfogadod magad úgy ahogy vagy, ettől többet úgy sem tehetsz ... az nem te lennél
ezt egyszer te mondtad nekem ... jól jegyezd meg saját intelmed :)
... már alapból hasznosan vélekedsz ...

ezt kéne mindenkinek sejteni ... az élet, egyénekre leszámolva ... totálisan céltalan ... egyszerűen csak élmény ... Isten szólt; legyen ... közösségben; ünnep ...

na még ami eszembejut ... mostanában láttam egy könyvesboltban Semmi baj címmel egy könyvet ... bele is olvastam és nagyon jó érzés volt közvetlen ... szabad gondolatokat látni ... a sok okosság-hazugság után a fejemben, meg körülöttem ...
itt a blogba be is másoltam a köny hátlapjáról egy idézetet ... ami persze csak itt idézet ... hmm hmm hmm :)



.

... az őszinteség az igazságról jutott eszembe, másrészt magamra vonatkoztatva említettem azzal, ami a pisztrángról eszembe jutott. Tudtam, hogy nem ideillő sült pisztrángot emlegetni, de nagyobb volt az "igazságérzetem", ezért írtam le első benyomásomat, ami erről eszembe jutott. Ne haragudj.

Igazad van, ez más mint a cset, vagy az msn, de azért mégis fórum. Viszont, tényleg nem neheztelhetünk, ha valaki úgy dönt, hogy nem válaszol, mert mindenkinek megvan a maga prioritása.



'

Rájöttem hogy ezen az oldalon nem létezik az idő :D

se nem cset, se nem fórum ... kicsit forgalmasabb a fórumnál és közvetlenebb de kevésbé msn fíling ... ezért nincs itt idő :)) senki nem neheztel ha soká írsz vissza ... ez nem az elsődleges életterünk ... és így van ez rendjén ...



...

no igen ... igazság



...

tőled olvastam :))

csak máshogy volt megfogalmazva

"túl sokat gondolkodom ahhoz, hogy mindent megértsek" ... ez a probléma nálam is igen gyakran fennáll
... szomorúan néztem a kifogott pisztrángokat azon az oldalon ahol a tengeri pisztrángokról volt szó ... te meg most a pisztrángevésről beszélsz :D
na nem baj ... a hal bennünk ... eleve a tengerben van :)

őszinteség? beszéltem az őszinteségről?
...



:)

nem minden az, aminek látszik :)
Azt hiszem, túl sokat gondolkodom ahhoz, hogy mindent megértsek... :)

Ami az ellazulást illeti, nekem akkor nem sikerül lazának lennem, ha az ígéreteimről van szó...de a személyt érintő ígéret betartásából eredendő tisztelet szemszögéből vizsgálva, nyilván ez nem is olyan nagy baj... :)

:)) ... ez remek :) ... haladunk a szabadság irányába...ezerrel... :).. a kis akváriumból a tengerben, ill. a tengernél kötöttünk ki... a díszhalak pisztránggá nőttek ... :)) Élménnyel párosult érdeklődéssel olvastam tudományos megközelítésedet a pisztrángok sodródásáról ivadék mivoltukból ivaréretté fejlődésükig :) Tanulságos.

Ha már az őszinteségnél tartunk (én legalábbis nagyra értékelem :)), nekem a pisztrángról mindig Szilvásvárad jut eszembe, a sok kis pisztrángtavacskával... a gyönyörű természeti adottságaival.. na és... olyan finoman elkészített sült pisztrángot még sehol nem ettem, mint ott. :)

:) „az embert meglincselik hogyha nem jókedvvel tálalja az igazságot :)” ... aranyigazság ez :)



:)

:)

Végül is ez is "veszett helyzet"; a hal és a test, Krisztus és a hús, a tömpszli kis énünk között félúton rekedgetni :))

de hát bármikor ki lehet ebből lépni ... főleg hogyha az ember megtanul pisztrángként a tengerre érni

"A tengeri pisztráng ivadéka a folyóvízből a tengerbe vándorol. Ez azt jelenti, hogy a kis halivadék ezüstszínű lesz, és a tengeri életnek megfelelő nagyságúra növekedik. Ezt az átmenetet követi a sós vízbe való vándorlás és a túlélés. A sós vízhez való alkalmazkodás a víz sótartalmától és hőmérsékletétől függően gyakran nagy energiát követel az ivadéktól. A hal 1-3 éves, amikor elkezdi a vándorlását a tenger felé. Amikor az ivadék 17-23 cm hosszú, eléri a tengert, és a part mellett elkezd élelemre vadászni. A tengeri pisztráng gyorsan növekszik a tengerben és már egy év múlva a hímek ivarérettek..."

:))

:) ja ... tavaszi fáradalom ... és végre már melegem van :)

amúgy valóban ... annyi baj legyen hogy nem értjük a misztikus szimbolikát :) ... valahogy sosem tudok elég laza lenni, ha ilyen témáról van szó ... valószínű nem is kell ... de azért abban az idézetben valóban van valami ... ami arról beszél hogy az embert meglincselik hogyha nem jókedvvel tálalja az igazságot :)



hm

ez az abszolút lazaság... az ígéretek földjén... :)

nem túlságosan értem válaszod utolsó részét, főleg a két szó szimbolikus értelmét, de annyi baj legyen. :)
A cím tulajképp azt jelenti, hogy "veszett helyzet" - ahogy így utólag utánanéztem :), de igazából poénból írtam, mert egyrészt, "hal"lal kapcsolatos, másrészt jól rímel. :)

jaaa... a lustaság "bűn":P Nah... jól van, tavaszi fáradtság kivétel... :)

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



hm

elfelejtődött ...

de most már azt sem tudom mit akartam rá válaszolni ... lehet semmit ...
... nem akarok űrt hagyni szóval kitöltöm azzal hogy: igen :D

lusta vagyok feleleveníteni az akkori gondolataimat :P :))

a címet lefordítottam ... se hús, se hal :)
akkor amikor lefordítottam egyből szimbolikus értelmet kölcsönöztem neki ... hús ... hal ...
a kettő között tengődni ... boldogan, boldogtalanul ...
de ma azért csak a halat választom



hmmm :)

"majd még elolvasom mégegyszer ... válaszolni is akarok ... "
... az akarat cenzúra alatt... :)))

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



:)

Persze... igazad van: Ady az Ady, Andromed pedig Andromed... semmiképp sem összekeverendő. :)
OK. Menj csak nyugodtan... aki menni akar, hagyni kell... :)))
(örültem, hogy örültél válaszomnak.:) )

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



.

"tök jó hogy ilyeneket mondsz" (én ... most) :D :DD

Ady ... tényleg közel vagyok most hozzá ... bár ő kicsit azért ... ügyesebben nem használta az agyát mint én ... Na mindegy ... ő ady ... én meg én :D

nemtok most mit írni ... nagyon örültem ennek a válasznak ...

majd még elolvasom mégegyszer ... válaszolni is akarok ... de most megyek ... elvégre vár rám az élet :) (... így hétköznap kevés időm van netelni)



.

:))))



né carne, né pesce :))

„Akarok ! Egy kemény rövidke szó
ebben benne van az egész életem !
E szó mögött sok, nehéz harc rejtőzik,
e szó miatt még sokat könnyezem.
De történjék bármi,
ha az egész világ fog ellenállni,
vagy ha egyedül is maradok
mindent legyőzve mégis AKAROK !“

Valamiért Ady Endrét juttattad eszembe... :)))
Sőt... ha nagyon akarod, még azt is bevonzod, hogy valaki már holnap az utcán karodba zár egy dísznövényes-díszhalas akváriumot csodaszép kagylókkal... mint „Ön a mai 1000.-ik gyalogos aki mosolyogva jön szembe“ című új TV-show szerencsés nyertesének... ma már nincsenek véletlenek, csak csodák... :)))
Lássuk csak... a vízcsere-technológiát kellene még kifejleszteni – itt jöhet képbe mondjuk Uri Geller vagy valaki más a kiválasztottak közül, aki egy csettintésre átadhatná neked a know-how-t... :)))
Régen én is úszkáló halas-akváriumos képernyővédőt alkalmaztam... de, jahh... azóta rájöttem, hogy ez így egy picit művies... hmmm... életet imitáló halak... akadozó farokkal kanyargók .) ami valóban drámai, mert feszülten figyeljük, hogy a következő pillanatban mit produkál majd mozdulatlansága ...ártatlan “illúzió“ (kezdem megszívlelni e szócskát) az egész... :) ... olyan mint pl. a virtuális szerelem... :) A te belinkelt halacskás pillanatképed amúgy tök jó...rendesen eleget tesz az esztétikai igényeknek :)
Jaja... a bogarak után a halak sem tehetnek mást, mint „kis sz@ros életüket“ éljék... :)) nekik is ez a sors jutott. :)
Én már láttam önző halakat is.. csipkelődőeket is... kikezdte a másikat... irgum-burgum az ilyen uralkodni vágyóknak... :)
Nem tudnak sokat rólunk... pedig láthatólag annyira szeretnének szegény párák kommunikálni velünk... de csak nem jön ki számunkra érthető hang a torkukon... ettől fogva is megbízhatóak, mert titoktartóak... :) szeretetreméltóak... :)
:) tetszik a majmos fotó... illusztratív... :D felér a vaklármával ... láttad? :)))
Ha azt analizáljuk, hogy a „hallgatást ritkán, a beszédet gyakran bánjuk meg“... rájöhetünk, hogy a halak nem is oly tudatlanok... eleve így lettek megteremtve... sőt... mivel igazából csak megfigyelők, lehet, hogy túl sokat tudnak néha... :)
Egyébként se elégedetlenkedjünk, pesszimizmusra igazán nincs is okunk... nekünk, a tudásra / tudatosságra ítélt halandóknak...:)) ... hiszen Petrarca már a XIV. században rájött a nagy igazságra: „…mennyire jelentéktelen az összes emberi tudás, összehasonlítva az emberi tudatlansággal vagy az Isteni bölcsességgel.”... :)))
Nahh... az én kis „tanmesém“ itt végződik... :))) köszi, veled is jó volt ötletelni :)



fish

Akarok.
:D
Szeretnék birtokolni ... halakat :DD

de egyelőre lusta vagyok utánajárni ... meg nem is akarok sokat költeni rá ... meg nem is szeretném túlmisztifikálni az akváriumosdit ... tulajdonképp az lenne a legjobb ha valaki csak a kezembe dobna egyet az utcán :D ... meg ha már meg van ... ne én cseréljem a vizet ...

:D

Najó cserélném én ... ha már meg lenne.
Addig csak a képernyőmön csodálom a halakat. Szeretem ... megszállottan gyűjtöm az akvárium képernyőkímélőket :))
Legutóbbi darabom http://www.3planesoft.com/img/koifish_screen01.jpg egy japán halas izé ... koi ... valami ilyesmi ... egész szép ... de nem valóság ... és a halak farka akadozva mozog kanyarodás közben :) ... néha ... drámai nem ? :D ... de ez is csak otthon ... és két hetente csodálhatom az illúziót ... Valahol olvastam ... talán az origo szoftverbázisán ... hogy annak ellenére hogy semmi értelmét nem látják a halas képernyőkímélőknek ... még is felraknak egyet kettőt letöltésre ... :)
Elég mókás volt ... azt írták: "Rovatunk szerzői nem éppen a képernyőkímélő programok megszállottjai, kevés hasznát látjuk ugyanis ezeknek a programoknak: ha nem ülünk a PC előtt, úgysem látjuk őket, amikor pedig a monitor előtt gubbasztunk, kikapcsolnak." :D
De igazuk van ... végül is semmi értelmük nincs ebből a szemszögből nézve ... abban az esetben viszont hogyha díszakvárium gyanánt akarsz használni egy monitort ... tökéletes. Ők is csak ezért rakták fel. A halakkal különben én is barátságban vagyok :) ... olyan kis semmilyenek ... tudatlanok ... élik óriási ... kozmikus ... tudatlanságukban ... kis szaros életüket :D ... és semmire nincs gondjuk azon kívül hogy azt cselekedjék amit a természet tőlük megkíván ... Önző halat nem igen láthattunk még ... ha annak is tűnt ... különben is ... nem értünk halul hogy megállapítsuk az érzéseiket :) Lehet ezért is szimpatikusak ... nem tudnak semmit sem rólunk ... mi pedig róluk nem tudunk semmit sem. Közeg választ el minket ... egy határfelület ... víz és levegő ... két külön ... csak a vizipók számára átjárható világ :) Egy öntisztuló akváriumot szívesen megépítenék ... ha lehet ... Ott a természet magát teremti ... oldja meg ... és nekem semmi beleszólásom nem lenne abba hogy mit művel ... persze az akvárium falát ne növessze be semmivel :))
A halak jámborak ... nem tudnak többet mint amennyit adsz nekik ... és még rólad sem tudnak semmit ... Valóságos, rejtőzködő teremtő lehetsz, mint az igazi :))) Nem Istent játszva ... mert ha nem tudnak rólad ... úgy is azzá válsz :) ... Van egy két olyan ember ... aki rólad semmit nem sejt ... se jót, se rosszat ... és önnön elfogulatlanságukról sem tudnak semmit ... velük át lehet élni ezt a világban is ... megbecsülendő mindahány ... de azért a cél még is az hogy mi magunk legyünk ilyenek ... hülyék a másik hibáira ... süketek a "tékozlásra" (http://m.blog.hu/mo/motivacio/image/a%203%20majom.jpg nem látom, nem hallom, nem beszélem, a rosszat) és persze látók ... a vidámságra ... egyszerű derült nyugalomra ...

Szóval jó lenne néha csak halként létezni az emberek közt :) Tudatlanként ... ismeretlen nyugalomban :) Akár csak Jézus ... akiről már mondanom sem kell ... még miként kapcsolódhat ide ... ><(((*> :)))))) ezt a trükköt nem rég láttam valahol :))

Na jó ... a mesémnek vége ... jó volt brainstormingolni veled :)



:)

Hmm... az akvarisztika elbűvölő és csodás világa...:)
Ahogy elnézem a neved alatti képet, nem meglepő a témajavaslat:) ... amint az edzett és energikus hal gondol egy merészet és nagyot... csak úgy laza rugalmassággal átugrik egyik akváriumból a másikba.... vagy... csupán mágnesként vonzza őt a másik (szingli) hal? ... :))
A halakat minden tekintetből szeretem: asztrológia - csillagjegy, étel formájában, sőt a díszhalak sem megvetendők, bár sajnos jelen pillanatban egyik előfordulási formájával sem állok „tulajdonosi viszonyban“... :)
Gyermekkoromban volt egy kisebb akváriumom apró díszhalakkal, de ma már nincs. Pedig jó lenne, mert annyira megnyugtató leülni az akvárium elé és csak nézni és nézni ahogy úszkálnak a gyönyörű színes halak, relaxálni, kikapcsolni a gondolatainkat és ... meditálni... ez annyira jó tud lenni. :)

Te hogy állsz a halakkal andromed? :)



'

Szóval mint ahogy itt a thesecret.hu-n annyiszor elhangzik ... különböző formában; az érzéseink teremtik meg az élethelyzeteket ... a sorsot, az életutat, ... és ha érzéseink rendben vannak ... az életutunk is rendben lesz ... ha megbékélünk magunkkal ... megbékél velünk a környezetünk ... belülről kifelé terem minden és ha fordítva hisszük akkor állandóan saját teremtményeinkhez viszonyulunk ... de ezt már annyira tudjuk ... hogy szinte már nem is hisszük :) beszélgessünk valami másról ... mondjuk az akvarisztikáról.
Vannak halaid diamyne?
:))



(szerintem)

Az elégedettség nem az életutunktól függ ... és a sors nem eredményezhet boldogságot ...

fordítva



Andromed :)

"vagy valami ilyesmi :)" :)

hmm... nem is adtál rossz ötletet... de, hogyan készíthetjük fel magunkat, illetve, hogyan fejleszthetjük "viszonyunkat" a végeredményhez, ha sokszor még azt sem tudjuk mi lesz a következő lépés?... vagy, egyszerűen csak fogadjunk el mindent, bármi is jön, s legyünk azzal elégedettek... azzal a tudattal, hogy ez az életutunk, ez a sorsunk... (?)...

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



'

vagy valami ilyesmi :)



hmm

Igen ... a végeredményen nem tudunk változtatni ... a végeredményhez történő viszonyunkat fejleszthetjük tökéletessé ...



:)

Ha mélyen belegondolunk, tényleg úgy történik minden - jó és rossz egyaránt - ahogy az meg van írva a "Nagykönyvben"... bármit is tehetünk...

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



:)

úgy gondolom hogy a szép dolgok teljes mértékben benne foglaltatnak ebben az útban



.

Meghallgattam a felvételt is, és számomra az jött le ebből, hogy e szerint a felfogás szerint el kellene engednünk magunkat lazán, semmihez sem görcsösen ragaszkodóan, magyarán... hagyni magunkat sodorni az árral... azaz teljes elégedettségben élni a teljes mértékben "minden úgy jó ahogy van" meggyőződéssel... és a változásokat minden félelem nélkül fogadjuk és éljük...

Alapjában egyetértek ezzel, de azért én úgy gondolom, nem érdemes kihagyni (biztonság kedvéért :) a szép dolgokat sem... akkor sem, ha "gurulnunk, repülnünk" kell néha... :)