Alf

Azt gondolom, nagyon furcsa eltetet elunk, mert sokkal tobbre targyi az anyagi javakat, mint azon javak szamat, amit a velunk, mellettunk elo emberek adnak nekunk. Ki tart szamon mosolyokat, orvendeseket, segitsegekeket, megertest, ki mondja, na ezt is elertem. Nem . Meg amikor valaki part keres sem hallom, hogy milyen legyen, milyen kapcsolatai legyenek, inkabb mind a kezzelfoghato dolgok. Csak egy fura van, mikor meghalunk, termeszetes modon, semmi sem valtozik bennunk egyik pillanatrol a masikra, csak pusztan elhagy minket valami megfoghatatlan dolog. Nem targyi. Es ha ilyen, akkor semmi targyit nem visz magaval.

Ez a nem targyi dolog motivalja az egesz eltunket, ez erzi jol vagy rosszul magat, o szomoru, vagy boldog, es semmi masra nincs szuksege, csak hasonlo targyiatlan dolgokkal valo feltoltekezesre. Persze testunk, melyben lakik ehes, aludni is kell neki, e side oda eljutnia, hogy lelke is taplalkozzon, de ebbol mi mar annyira kifordultunk, hogy szinte csak a targyiast gyujtjuk , tarjuk szamon, vagyunk ra.

Es sztenderre rakjuk a lelkunket, hogy majd elovesszuk, mikor lesz ra idonk. Igaz kozben utaljuk a munkank, utaljuk a tarsasagunkat, nem szeretunk helyeken nem szeretunk dolgokat csinlunk, es rafogjuk, hogy annak erdekeben teszuk, hogy majd.

Csak nehogy valaki majd ellopja tolunk a majdot, es csak a mai napot hagyja, mert akkor sokan bajban lennenk.

Onnan jott ez, hogy hatalmas muveszettortenet anyag akart megenni az iment, es voltam olyan balga, hogy majdnem menekultem, mikor is rajottem, ha maradok, akar elvezhetem is. Es pompas, elragado, alla prima, dolce vita, meg minden. Megkapo, es elgondolkoztato. A mi miertje , szazadok alakulasa , mind mind a lelket akarta boldogabba tenni, es hova jutottunk? Ma mar keves olyan dolog van, ami konkret a lelket celozza meg, a lelek erdekeben. Ma valami onpusztitas megy, valami semmi nem eleg jo eleterzest el meg mindenki, valahogy nincs ott az ember, a lelek, csak targyi dolgok tomkelege, es ugyan mar ki mesel ilyet, milyen puha volt este a parna, meleg a takaro, finom a reggeli, csiklandos a kave zamata, borzol a szel, arnyekot vet ram a felho, mosolyog a Csupi bacsi, santit a szomszed kutya……

Allitolag akkor hal meg egy ember, ha a dolgat bevegzte, vagy eleve csak azert szuletett, hogy majd elete, halala megvaltoztassa kornyezetet. Na jo nem allitolag, hanem bennem van igy, nem tudom olvastam, vagy igy alakult, szoval nem tudok bibliografiat mellekelni hozza.

Akkor manapsag nem lesz vilagvege, nem lesz kihalt emberiseg, mert abszolut rossz iranyba megyunk, csak meg keves a sikoly. Illetve sok, csak sokan rosszul sikoltanak.

Szo nincs itt boldogsagrol, lelkrol, erdeklodesrol. Nagyon keves ember helyezi on es masok motivaciojat, elorehaladasat eloterbe. Csinaljuk , dolgozunk, es neha nem vesszuk eszre, hogy ami gyurunk, az nem agyag egy csodas szobornak, pusztan iszap, es semmi sem lesz belole.

Az emberek mint tomegtermek jonnek mennek, valami mozgatja oket, hajtja oket, de hogy igazabol mi, azt senki sem tudja. Miert csak az lehet a cel, hogy legyen csalad, es vagyon. Miert csak gyermek lehet egy no betejesulese, miert csak vagyon a ferfie? Tudom, a o no otthon orizte a barlangot, a ferfi elment vadaszni. De mi van, ha a szabad eg alatt alszanak, es viharban ott szallnak meg ahol vannak? Ha azota is ott lennenek, akkor repulo sem lenne, de van, es megis barlang szindroma van. Nyolcmillio dolgot megtettuk azota, de az osztonnek nevezett dolog megakadalyozza a lelki felszabadulast. Ha baralngot valasztasz, mindenki boldog, akarmilyen sotet es szurke jutott neked, fogd be a szad, es csiholj tuzet.

Mindenkit, sokakat megol a munka, a kenyszer, a muszaj. Most vagy van ertelme, es akkor orulni kell, hogy van hol mit csinalni, vagy szabad eg ala menni, es attol boldognak lenni, de kerem senki ne engedje, hogy elvesszen a lelke, mert az latom, nagyon nagy bajnak kell ahhoz tortenie, hogy ismet felismerje.

Nezem ismeroseimet, lelketlenek, nem kegyetlenek, csak nincs bennuk az a valami, es tortenik veluk egy nagy tragedia , es egy ket nap mulva a megtort emberben elkezd kapizsgalni valami, feluti a fejet, es nem kell hozza egy het, es latom rajta, meglett, megtalalta azt, amit talan mar nem is keresett, a lelket.

Ez a vilaggazdasagi helyzet is jo valamire. Ingyen programokra. Beszelgetes, megfigyeles, abrandozas, radiozas, fu simogatasa, felhok jateka, megertes, olvasas, erdeklodes……ehhez nem kell mas, csak hely, ami jo idoben adott, valami rongy, amit magamra kapok, es talan ne legyek korgo gyomorral vagy szomjan pusztulva. De ezek azert meg mindenkinek adottak, akinek sajnos nem, az meg nincs interneten, szoval nem szabad nem megelni a napokat.

Címkék:

Hozzászólások



Köszi, Alfi! Nálam nagyon ott van ez az írás! :-)))))