Teljesseg

Teljesseg

Annyi sablonunk van az eletben, hogy szinte minden egyes elethelyzetre van kb 48 reakcionk , hogy mikor mi kapcsol be….
Pl talalkozol valakivel, es azt hiszed….es akkor elkezdi gyartani az elme az elmult mult alapjan a lehetosegeket. Ha epp rosszul vagy, akkor az jut eszedbe, o is meg fog bantani. Ha idod nincs eppen, szerencsetlen meg meg sem szolal, es maris mint idorablo ellenseged erzed . Latsz valamit, es az elme hozzacsatolja a multat. Hallassz egy tortenetet, ja jol van, ez olyan…., es tovabb lepsz. Eszel valamit, es olyan, mintha ugyanazt enned, mint ket hete. Setalsz, es azt hiszed, ugyanaz a jarda, ugyanaz a gaz.

Elsz, es azt hiszed, ugyanaz a eleted minden nap.

Belefasulsz.

Idegesit mindenki, aki elvezi az eletet, konnyu nekik, mert ezuk van, azuk, meg igy volt , meg ugy, jah ugy konnyu. Bezzeg nekem. Neha talakozol erdekes szemelyiseggel, aki egyszeruen el, meleg szivu, es mosolyog, arrol meg kifejezetten azt hiszed, hogy a te zaklatasodra szuletett.
Aztan torteneik valami, ami megraz, ahonnan azt hiszed, nincs visszaut, nincs megoldas, igy meg nem jart senki sem, es akkor elkezdesz vadaszni valami csepp levegore, vizre, emberre, valakire vagy valamire , hogy jobban legyel. Talalsz is. Belekapaszkodsz. Tartod, fogod, es nem erted, hogy nem az igazi meg igy se. Valamivel jobb talan, de nem szuntek meg a felelmeid, es ha egyedul maradsz egy pillanatra, nem szol a radio, a tv, nem olvasol, nem csinalsz valamit, akkor meghallod a belso hangod, es erzed, titkon nem vagy boldog. Es gyors csinalod tovabb., ezer dolgod lesz, jaj, mindenki bant, es a munkahely, es az anyagiak, es a parkapcsolat, es egyebek, ez mind jo arra, hogy akkora zajt csapjon korulotted, hogy ne halld meg belsodet. Kozben telnek a napok evek. Sok dolog tortenik pont veled, elveszitesz dolgokat, amiket ugy erzel, termeszetes, hogy vannak, es nem erted, es sodrodsz, kapaszkodsz ujabb ujabb valamibe, es kezd kisse elfaradni a gepezet, mert mar alig birja elnyomni a lelek hangjat, hogy uvolt odabent, es minden elethelyzeted megkeseriti. Mar a jonak sem tudsz orulni. Illetve elkezdesz orulni a rossznak, a negativnak, es poenkodsz is rajta. Orvendezel, ha valaki, akit nagyra tartasz hibazik, mert mar olyan rosszul vagy, hogy alig birod, es jo dolog az onigazolas. Es minden figyelmed erre iranyitod.
Aztan , mikor azt kivanod, gondolod, erzed, vege, eleg elfaradtal, nem harcolsz tovabb, megadod magad, egyben elfogadod az allapotod, akkor elkezd valami tortenni. Valami apro fenysugar besut a godorbe. Apro kez nyul erted, gyere, erre van a kiut. Sokszor voltal mar igy, de ez eddig a legmelyebb. Sokszor donthettel volna mar a feny mellett, de mindig engedted, hogy elfelejsd, ne vegy rola tudomast, es inkabb belekapaszkodtal anyagi javakba, kapcsolatokba, kulvilagi sikerekbe, onmagasztalasba, egoizmusba, taszitasba es onzesbe….lassan minden korod vegigfutod, es mind vegen ugyanoda jukadsz ki, hogy godor a vege. Ha rutinos vagy, mar nem csuszol le olyan melyre, mert mar hamarabb teret engedsz magadnak, hamarabb erzed, hogy ez hova vezet, hamarabb cselekszel.
Egy ido mulva, attol fugg mennyire elsz, mar csak a godor szeleig jutsz el, allandoan talpon maradsz , ket labbal allsz a foldon, es mar csak ugy probalgatod, hogyan boldogulhatsz. Ilyenkor altalaban mar csak egy ket dolgod van bedolve, anyagiak , vagy parkapcsolat, es ilyenkor annyira erzed, ha az is meglenne, nem csak a foldet erintened ilyen magabiztosan, hanem elerned az eget magat. Es akkor csak arra az egy dologra fokuszalsz. Nem is veszed eszre, hogy kozben a tobbi azert oldodik meg, mert mar nem fuggsz tole. Emez meg, ami nem mukodik, noni kezd, es ketsegbe ejt, hogy csak ez valaszt el attol a sejtett allapottol? Van olyan, hogy megoldodik az az egy,de eppen eppen megjelenik a masik problama abban a pillanatban, ami nem veletlen. Addig addig elteted ezeket a dologokat, mig el nem fogadod, mig bele nem faradsz ennek a kuzdelmebe, mig magadeva nem teszed azt az erot, mely az utolso problema megoldasa nelkul is raleptet arra a sovenyre, mely a LETEZES- hez vezet.
Megsemisultel akkor, mint ego, kisult az elme, nincs logikai magyarazat, csak paradoxon elmelet, es hirtelen nem erted, hogy amikor vegkepp feladtad magad, akkor jon el az a pillanat, ami te vagy, akkor valik valosagga az elet , a VEGTELEN A TELJESSEGBEN. Mert ez vagy te is, en is, ki itt tart, ki ott. Aki eleri, az atlep onmaga felett, es onnantol megvaltja magat, es magaeva teszi a hitet, tudassa alakitja, ott van minden porcikajaban, az egesz energiamezojeben, mar erzi magaban, amiben eleinte remenykedett, kesobb hitbe forditotta at, vegul letezik benne. Mar hitet terjeszt. Mindenfele biblia nelkul atadja a megvaltas kulcsat, es aki nem fogadja el, arra is szeretettel tekint, hisz tudja, az illeto eppen egy aktualis koret roja. Ezert lehet megdobni kovel, es kenyeret kapni cserebe, mert nincs benne mar semmi, amit meg lehetne dobni. Celtablajat sutba dobta, nem talalsz rajta fogast birkozashoz, nem tudod merre tekerni a szavat. Magaban foglalja az alfat, es az omegat, es osszeerinti, vegtelenne teszi. Eltunik kiindulo es vegso pontja. Eltuntek a dimenzioi, vegtelen terben mozog. Semminek sem mar a rabja. Lelki harcat feladva leestek rola bilincsei, igy hiaba rangatod a lancat, mar nincs akit megrazz, akit visszahuzz vele. Papiron meg van multja, neve, kudarca, sikere, de o maga mar nem ezeknek az osszesegge, kilepett belole, elmejeben nincs multja, nincs jovoje, csak jelene. Minden pillanatban ebren van, tudata egyutt el a vilag tudataval, szivverese a mindenseg luktetese, szava a szeretet, pillantasa a egyseg kivetulese, erintese gyogyir a sebekre. A nyar a nappala, az osz a esteje, tel az ejszakaja,a tavasz az ebredese. Ott van minden felhoben, minden hangban, minden szinben, az osszes pillanatban, mert a vegtelen energiat mar nem szabdalja szet magaban, mar nem akad el benne gatakban, rogzolesekben, ataramolnak rajta, es ezzel reszeve valik a hatartalan vilagnak, elteti azt.
A letezes az elete.

Címkék:

Hozzászólások



Ez szép és elgondolkodtató.

"Azt a változást, amit a világban szeretnél látni, először magadban kell létrehoznod!"



Kedves Alf!

"Hogy mily tökéletes-ragyogású az élet minden dolga, csak az tudja igazán, aki már nem óhajtja őket." W.S.
Köszönöm, hogy olvashattam...
csepp