Beszélgetések Istennel - Szeretetkapcsolat

beszélgetések istennel- Szélesítsd a látókörödet. Pillants mélyebbre. Láss többet abban, amiről úgy gondolod, hogy ott látható. Láss többet a társadban is.
Soha nem fogsz kárt okozni a kapcsolatodnak - sem senki másnak - azzal, ha többet látsz egy másik emberben, mint amennyit megmutat magából. Mert Ő valóban több. Sokkal több. Csak a félelme megakadályozza abban, hogy megmutatkozzék. Ha észreveszi, hogy többet látsz benne, akkor bátran megfogja mutatni, amit már úgy is látsz.
- Az emberek hajlamosak megfelelni az elvárásoknak.
- Valami ilyesmi. Nem szeretem az "elvárás" szót. Az elvárások romba döntik a kapcsolatokat. Mondjuk inkább, hogy az emberek hajlamosak azt látni magukban, amit mi látunk bennük. Minél nagyszerűbb a látomásunk, annál nagyobb az elszántságuk, hogy elfogadják és megmutassák azt a részüket, amelyiket mi mutattunk meg nekik. Hát nem így működik minden valóban áldott kapcsolat? Nem része-e ez a gyógyulási folyamatnak, annak a folyamatnak, mely által lehetőséget kapnak az emberek, hogy szélnek eresszék valamennyi hibás gondolatukat, amelyet valaha is gondoltak magukról?

Hozzászólások



Hogy észrevegyem?

Értem. :-)
Pont AZÉRT. :-)



Igen, valóban ezt tettem,

Igen, valóban ezt tettem, azonosítottalak a véleményeddel, hogy észrevedd azon véleményed gyakoriságát.:)



Igen, Zsul, még valamit észrevettem. :-) Mégpedig azt,...

hogy most azonosítottál engem a véleményemmel.
Én ezt nem szoktam sem magamat, sem másokat illetően megtenni, mert akkor már kérdésessé válik a másik EMBER elfogadása.
És újra előjön a feltétel...
A véleményem mindig változik, de én én maradok. :-)
És már megint csak magamról beszéltem, nem rólad.
Miből gondolod, hogy rólad van szó az én véleményemben?
Nem értem...



Ok, köszi a pontosítást.

Ok, köszi a pontosítást. Puszi Neked.:)
Tetszik, hogy ez rám is igaz:
"Egyszerűen csak szerelmes vagyok és jól érzem magam annak ellenére is, hogy nem feltétlen lenne rá okom. Olyan érzéseket élek át, amilyeneket sohasem tapasztaltam, ismertem és gyönyörű."



Részben igen, részben nem.

Kellemetlen érzésről írsz. Én nagyszerűen érzem magam. :) Nagy Én alatt nem tudom mit értesz, de most kérlek, hogy ne magyarázd el, mert a filozófiai szint sok lenne. Egyszerűen csak szerelmes vagyok és jól érzem magam annak ellenére is, hogy nem feltétlen lenne rá okom. Olyan érzéseket élek át, amilyeneket sohasem tapasztaltam, ismertem és gyönyörű. Csak ennyiről írtam.
Nem értem az utam végére egészében, de egy pár dolog befejeződött végre bennem. Ritocska önmaga lett 100%-ban és ez nagy szó. Nekem. :) Eljött egy olyan szint, amire már lehet építeni.

Szerintem... Legalábbis eddigi tapasztalataim alapján... A változtatás jogát fenntartva. :)
"Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!" :D



Kedves Ritocska!

Én gyanítom h miről írsz... minél inkább akarjuk a nagy ént annál inkább változunk, és csapongunk ide-oda, de ez csak a szélesedő spektrum és átélt élménytár miatt van... szokatlan... és nem annyira kellemes érzés... most én is ebben vagyok... már ha Te erről írtál.:)
Eszembe jutott egy hasonlat: a lelki munkát megélt, és változó, fejlődő ember olyan, az Én tekintetében, mint a Terminátor 2-ben a T-1000-es a meleg "levesben", mindig össze akar állni valamivé, hogy egyben legyen valahogyan, de soha nem sikerül neki, a nagy meleg miatt... s egy idő után szétolvad. Lehet, hogy a bennünk levő sok negatív elem is így érzi magát, ha a szerelem, élet, szeretet, és boldogság tüze fellángol.



Köszi Zsűl!

Megszereztem már a könyvet, de még nem sikerült kinyomtatni, monitoron meg utálok olvasni. De köszi ezért a részért, mert hogy is mondjam...
Hát érdekes, hogy ma olvastam. 31-én nagyon korai lett volna, még tegnap is, ma időszerű, holnap már késő. :) Pont időben kattintottam. Ez meg engem dícsér. Megy ez! Valami azt súgja most jó úton vagyok és ez a kis kiragadott részlet megerősített.
Ember legyen a talpán, aki ezt megértette. :) Sebaj.

Puszi érte Zsűl!

Szerintem... Legalábbis eddigi tapasztalataim alapján... A változtatás jogát fenntartva. :)
"Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!" :D



Aranyos tőled, de még 1x

Aranyos tőled, de még 1x mondom nincs jelentősége, hiszen általánosságban is minden kérdésedből, gondolatodból sugárzik, gondolj csak a szövegre... de ezt te is tudod, hiszen egy ízben írtad, hogy ezekről a dolgokról különbözően gondolkodunk. Részben... mert ami a feltétel nélküli szeretetet illeti, abban egyetértünk.
Még valamit?:)



Én nem beszéltem Rólad, Zsul. Hol? Mikor? Szerintem...

én csak magamról tudok beszélni, mert nem ismerlek.
Esetleg le tudom írni egy tettedet, amiről már itt írtál.
De tulajdonságot?
MIÉRT?
Nem látnálak, és elvárnék valamit.



A válasz egyszerű

Teljesen mindegy, hogy rólam van szó (előbb rólam is beszéltünk), vagy a szövegről! A végeredmény ugyanarra eredeztethető vissza. Ezért volt szükség arra h picit beszélgessünk a papírhajtogatásról.:)



Akkor most leírom, én milyen érdekes elemet vettem ...

észre. :-)
Én mindvégig a szövegről, illetve általánosságban beszéltem.
Csak leírtam a véleményem.
Te meg egyszer csak elkezdtél rólam írni, és belémlátni dolgokat.
Hogy is van ez?
Mondjuk engem nem zavar, csak feltűnt.
Mintha nem rólam kezdtünk volna el beszélgetni, nem? :-)
Hogyan látsz Te ilyen jól bele a másik emberbe?
És fóleg: MIÉRT? :-)



Mondtam már... leírtam

Mondtam már... leírtam előbb... jó lenne tisztázni azt, hogy én ezzel NEM kritizállak, és nem kívánom tovább folytatni az ez irányba való haladást. Szerintem magadtól is észre tudod venni - ha nem olvasol vissza most itt akkor is -, hogy mi az amit a leggyakrabban fel szoktál hozni témát.
Ja és még valami: nem, persze h nem látom át az egész ÉN-edet, hiszen ez lehetetlen. Ha két ember együtt él akkor is az, hiszen mindnyájan folyton változunk, hát még egy topikon keresztül... de azt igen is meg lehet figyelni, amik nagyon jellemző motívumok, amelyek nagyon meghatározzák egy ember életét. S láttam, hogy Te most megint ezen keresztül írtál felém.
S, hogy visszatérjünk a cikk témájára, az, hogy ebből a cikkből azt látod ki, hogy ez itt egy elvárás centrikus kapcsolatleírás, nah az is ezt mutatja, amit az előbb írtam.



Például, melyek ezek az "elemek" SZERINTED, Zsul? :-)

???



tévedsz

"Tudod, Zsul, szerintem mindenki csak önmagára húzhatja...
rá a saját zubbonyait.
Szerintem. :-)" - Mindig lehet látni, amikor egy sablonos értékítélet rendszeren keresztül néznek egy helyzetet... akár az enyémet, akár másét.



Nem vagyok tévedhetetlen,

Nem vagyok tévedhetetlen, de nagyon sok jó gondolatod és szeretetteljes megnyilvánulásod mellett vannak megfigyelhető újra és újra előjövő elemek.:)



Tudod, Zsul, szerintem mindenki csak önmagára húzhatja...

rá a saját zubbonyait.
Szerintem. :-)
Egyébként Te azt honnan gondolod, hogy ÉN mit akarok tenni, illetve mit nem? :-)



Jogos a kérdés... csak

Jogos a kérdés... csak öröm látni, hogy ami Téged foglalkoztat, s amely egy negatív töltetű dolog, nem tudom h miért szereted mindenre ráhúzni.:) Kihasználás, érzelmi bántás, gyengék kihasználása, nyerészkedés... gyakorlatilag ezek a főbb témák, amelyek hol magánéleti, hol pedig nem teljesen magánéleti téren központi szerepként van, s gyakorlatilag mindent ezen szemüvegen keresztül nézel... kicsit olyan ez, mint az egyik ismerősöm, akinek a szemében MINDENKI zsidó, amíg be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Fárasztó élet lehet ez...:)



És ezt mégis miből gondolod, Zsul? :-)

Miért zavar ez Téged? :-)



Tudom h szeretnéd ezt

Tudom h szeretnéd ezt látni belém csak hogy igazad lehessen, de örömmel jelenthetem neked, hogy másfajta korlátaim vannak... s úgy látszik nem értetted a levezetés elejét... ha Te képes vagy megadni azt a szeretetet valakinek, amiről beszélsz - feltétel és elvárás nélkülit - bizony előfordulhat - mert ez a természet rendje -, hogy emiatt szárnyalásba kezdetek. Ezt nem az EGO idézi elő, nem az akarás, nem az elvásárokhoz való ragaszkodás, hanem pont EZ amiről Te írsz... ami a szárnyalás után jön az meg a szárnyalás következménye. Tudom nagyon szeretnéd rám húzni a szemszögödből készült zubbonyt...



Hát, igen, Zsul. :-)

Vannak, akik ragaszkodnak azokhoz a fránya elvárásokhoz. Főleg pedig a megfelelni vágyáshoz, ezért félnek, igaz? :-)



Szerintem is, és én így

Szerintem is, és én így szeretem pont azt a bizonyos lányt!:)
Ő is engem... de ettől elkezdtünk megfeledkezni a korlátainkról....
de ettől meg megijedtünk, mert "jaaaj hol vannak azok a jó kis korlátok"... aztán vissza a korlátok közé...
Ez a civilizáció nem szárnyalásra neveli az egyes embert, a szerelem viszont az: szabadon szárnyalás és nagy fejlődés.



Jó, de az akkor sem megoldás, hogy nem fogadom el a ...

másikat a hibáival együtt, hanem kreálok belőle egy képet, ami nem a valóság.
Akkor nem őt szeretem, hanem a képet.
És itt jön a MIÉRT kérdése.
Téged szeretett már valaki úgy, hogy először tökéletesnek akart látni, de aztán kezdte meglátni a hibáidat és hirtelen ledegradálódtál? Na, emögött a szeretet mögött vannak elvárások.
Ha teljesen szereted a másik embert, akkor nem kell neki jobbnak lenni, mint amilyen.
Erre szerettem volna kilyukadni.
Ja, és még csak magasan sem kell rezegnie. :-)
Mert mindenhogy szereted.
Számomra ez a feltétel nélküliség.
És nem zárja ki a szabadságot, sőt. :-)
Nem kell idomulnia, hiszen MINDENKIVEL lehet energiakört alkotni.
Szerintem. :-)



Azért mert te hízelgésnek

Azért mert te hízelgésnek bélyegzed... Te - mint mindenki más - valamiért beleragadtál EGY jelenségbe... az nem jelenti azt h nem foglalkozol mással, mert DE. Azonban az észrevehető, hogy itt - ahogy persze én is - mindig csak egy jelenség felől közelítesz. Ez a jelenség pedig pont ez, amit itt leírtál. szerinted az általad megjelölt jelenséget helyesnek vélem? Nem... ez a könyvben is pontosan le van írva, de most rugaszkodjunk el a könyvtől, hiszen nem biblia...:) Én ezen részletekkel mindig a szeretet fényes, gyógyító oldalára próbálom felhívni a figyelmet. Arra a jelenségre, hogy két ember amikor nagyon szereti egymást, akkor valóban hozzáférnek saját erejük sokszorosához. S ha ügyesek, és képesek ezzel jól gazdálkodni, akkor NEM mankói lesznek egymásnak, hogy "jaaaj nélküled senkiházi vagyok, gyere vissza", hanem beépítik ezen új, énjükbe az új élményeket, s így egyedül is tökéletesebbek, ha úgy tetszik fejlettebbek, gazdagabbak lesznek. S ez a folyamat körbejár, mert egyedül minél fejlettebbek annál többet képesek adni egymásnak. Aztán egy ponton arra is rájönnek, hogy ez NEM egy zárt rendszer... hogyan is lehetne két, egymást szerető ember elzárva a világ elől? Ok az agy világában mindenki egy külön álló ZÁRT valami... ha felerősödik az elme energiája, akkor meg is kezdődik a 100% elkülönülés. Azonban visszatérve a páros életre: az együtt lévő két ember szeretete ha együtt vannak éppen, ha külön, hatni kezd a két ember környezetére is... s ott is kialakul egy emelkedő, emelő körforgás, s ez jó. Persze most kicsit messzire mentem, mert itt csak arról van szó, hogy keversz itt két dolgot, amit persze nem nehéz félreértelmezni... ki mit lát bele a szövegbe... Azonban Walsh pont h igyekezett a Te általad megjelölt jelenségtől elkülöníteni azt, amiről ő ír.



Nem, Zsul, a körbenyalás mögött vannak elvárások...,

ha nem lennének, akkor nem lenne körbenyalás sem.
A szeretet, ha nem vár semmit, akkor nem is kell érte hízelegni. :-)
Na, vágod?
Szerintem én sem értettem egyébként, hogy Te mit értettél itt elváráson?
Érdekelne, mert sokat tanulok abból, hogy gyökeresen másképp látjuk általában a dolgokat.



Kedves Juditmama!

Én köszönöm!:)



Origami amiről beszélsz az

Origami amiről beszélsz az az elvárások... amiről itt szó van az más... de mind1...



És ezt ki mondta Thomas Szásznak? :-)

:-)



Ha Isten szól hozzád; skizofrén vagy

Thomas Szász magyar származású amerikai pszichiáter írta: Ha te szólsz Istenhez, imádkozol; ha Isten szól hozzád; skizofrén vagy.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
A nevetés a legfőbb szentség.
Micimackó sokkal jobban szeret téged!
A szabad gondolkodás mindenkinek kijár, akárcsak a széles látókör.



Ez nem igaz. Rettenetesen árthatunk a másik embernek...

azzal, ha beleringatjuk őt a saját önhazugságaiba, és körbenyaljuk.
Persze, a gyáva embernek ez általában tetszik, mert nem vállalja a tetteiért a felelősséget.
De nekünk sem jó és a másiknak sem.
A HIBÁIVAL EGYÜTT SZERETNI valakit, na, az már teljesítmény.
És mindenkinek használ. :-)
A SZERETET nem egyenlő azzal, hogy népszerűek, kedveltek legyünk mások szemében, akiket megfosztunk a helyes és reális énkép ismeretétől, vagyis az ÖNISMERET lehetőségétől.
A hízelgés csak öntetszelgőket vonz, és nem olyanokat, akik mindenestül SZERETNEK.
Önismeret nélkül nincs gyógyulás. Csak a sebek elfedése van. És mi történik egy gennyes sebbel, ha bekötözik?
Mi történik akkor, ha felvágják és kinyomják belőle a gennyet?
Na, utána jöhet a bekötés! :-)
Az okos szeretet nem mindig szelíd.
Akkor szelíd, amikor a szelídség HASZNÁL, és nem árt. :-)



Milyen szép és mennyire

Milyen szép és mennyire igaz!
A következő gondolatok cikáztak át a fejemben miközben olvastam: szelíd szeretet, micsoda lehetőség!, óriási felelősség. Vajon tudunk-e élni vele?
Köszönöm Zsul!
szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."