Párkapcsolat?????????????

Drága barátaim:)
Nagyon sokat gondolkodtam,hogy amit szeretnék leírni nektek hogyan tegyem. Azon gondolkodtam, hogy van e a klasszikus párkapcsolat? Amiért ezen gondolkodnom kellett, az a következő gondolat, egy párkapcsolat, áll 2 emberből, az alap egy hölgy /továbbiakban nő/ és egy férfi ből. Szerintem egy igazából jó kapcsolathoz több kell:) A nő lát egy férfit, annak különböző tulajdonságaival, és ezt látja a férfi is egy nőt aki tetszik neki és vannak saját elképzelései az életről. Amikor megismerkednek egymással, úgy érzik, ő az akit kerestem! ,hát ez nem olyan egyszerű, mert rövid idő után, belép még egy nő és egy férfi a kapcsolatba, nem az akire hírtelen gondolnánk. A hölgy látja a kedvesét és azt akit ő hoz ki a másikból, tehát már két fércfi van egy akit megismert és még egy akit ebből a férfiból kihozott, természetessen a férfcinél úgyan így van, tehát ez négy ember. A párkapcsolat tehát akkor lesz igazi, ha mind a négyen elfogadják egymást.:)))
Nem tudom,hogy elég érthetően írtam e le ,minden eetre bocsi ha nem. szeretlek benneteket nagyon:))))))

KEZDJETEK TÁNCOLNI, A ZENE JÖNNI FOG MAGÁTÓL:))))

Millió matos ölcsi mindenkinek:))))

Hozzászólások



én csak egyet idézek... :)

"Aki szeret, nincs többé egyedül, mert az akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az nem akar többé a saját élete középpontja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a középpontja és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi." (Ingrid Trobisch)

Az a véleményem, hogy az ideális kapcsolatban eleinte valóban "négy ember", személyiség kezd kialakulni, de ahogy telnek az évek, mind a négy kezd közelíteni egymáshoz, szép lassan összemosódni, s létrejön egy alapvetően új, közös "vonal", ahol a férfi és a nő is igazán egyek lesznek.



Csak két idézet Nektek...

“Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.”

Hemingway

“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.”

Goethe

" Életünk minden pillanata kockázat,amelyet a szeretet vagy a félelem vezérel.Ha sikerül a tudatosságot elérni akkor ezek a pillanatok felismerésekben fognak megnyilvánulni.Így minden pillanatban új világok nyílnak meg.Merj kockáztatni."



tudsz mindent,kis virágszál:)

Nem véletlen, hogy ennyire szeretlek:)))
minden gondolatom,úgy tudod mint én:))) nagyon szeretlek ,kicsi virágszál:)))))))

Millió matos ölcsi:)))



:)

Ez nagyon aranyos igazság. De Igazság.
Kihozunk valami újat a Párunkból, egy másik embert -aki ugye azért másik, mert valamiben Más.
És Ő is kihoz belőlünk új tulajdonságokat, jó, és rossz dolgokat egyaránt.
És valóban: Mind a Négy embert el kell fogadnunk.

Hogy egyre jobbak lehessünk
Hogy akárhányan is vagyunk: Egyek lehessünk.
S2
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Tudtam:)

Tudtam,hogy elkelmondjam, ezeket az érzéseimet , és nektek:))))
Nagyon jó dolgokat mondtatok nekem ,ezzel kapcsolatban is. Remélem mások is felfedezik benne saját kapcsolatuk történetét:)
Mégegyszer, nagyon köszönöm, hogy elolvastátok az írásomat és segítően reagáltatok rá:)))))
Nagyon szeretlek beneteket:))))))

Millió matos ölcsi:)))



Édes évődés...

Nekem mindig felszabadító állapot, mikor a "másik" által előjöhet társas önmagam...Meggyőződésem, hogy a legtöbben azt szeretjük vagy nem szeretjük a párunkban, amit Ő kihoz belőlünk... Amit mi hozunk ki belőle, az nekünk tükör. Azt látjuk benne, amit hozzá tudtunk tenni az Ő lényéhez...

Nem tudom, DRÁGA BARÁTOM, hogy ez egyezik-e a mondandóddal vagy kicsit más... Számomra az a legfontosabb, hogy ismét hallottalak és olvashattam az érzéseidről, amik mindig megragadóak!!!

Szeretlek benneteket, a Te kettődet is és kedvesed kettőjét is! Az Isten Éltessen Benneteket!!!

MÁR TÁNCOLOK, TUDOM A ZENE JÖN MAGÁTÓL!!! ((()))

Meghajlok a Bennetek Élő Tudatosság Előtt!!!

Baráti Szeretettel.

zorba

http://www.lyoness.ag/hu/

totzoli129@freemail.hu-ez a saját e-mail címem...ide bátran írhatsz.

Ez már a Jelen, az egymásért tevékenykedők közössége.



...

szenvedély -> szerelem -> összetartozás -> őszinteség -> tolerancia -> kompromisszum

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
"Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban."
- Fem -



Drága Mato!

Úgy érzem én is, a szerelem - "csak" - az "előszoba"... Mihez...?
A mégnagyobb szerelemhez, hogy miután már megláttad a másik embert (legyen férfi vagy nő) valóban olyannak, amilyennek ő is látja magát, eldől benned: így is akarod, és tudod is őt szeretni.
Megláttad, hogy milyen tudsz lenni Te - (legyél férfi vagy nő) - legcsodálatosabb formádban, és miután az meg is fakul kicsit, azt látod, hogy továbbra is szeretnek. Mert van itt még két szereplő, az a férfi, aki Te vagy, (vagy az a nő, aki Te vagy), - a saját szemedben.
Nagyon kell szeretni "őket", azaz saját magunkat, ahhoz, hogy az előszobából továbbjussunk, és ahogy Jani írta, miután lehullanak a leplek, akkor is szeressük egymást. Ebben nem is vagyunk olyan különbözőek, mi nők, és ti férfiak. A szerelem lángolásában megmutatjuk magunknak és a szerelmünknek, milyen csodálatosak is tudunk lenni, majd a csodából töltekezve, együtt keressük csodás lényünket, a magunkét, az övét, és vigyázunk arra a valamire: ami már Mi vagyunk...

Nem tudtam túl szépen megfogalmazni, de jól esett elgondolkodnom, a szavaid mögött megérzett érzéseid kapcsán...



Ha lehull a lepel és lerombolódnak az illúziók...

Pőrén ott áll a másik.. sőt átlátszóan..
Azt gondolom, hogy az IGAZI kapcsolat kalandja, szépsége.. lenyűgöző, magával ragadó szentsége ekkor kezdődik...
Vagy ér véget..

GÁL JANI.. :DDDDDD

http://fedezdfelmagad.blogspot.com/



Drága Ery :))))))))))))

Azt hiszem, a ti esetetek nagyon sokunknak példa lehet:)))))
Nagyon szeretlek beneteket:)))))

Millió matos ölcsi:)))



Drága Mato!

Nagyon jól írtad le és nagyon is értem, hogy mire gondolsz.

Szóval, én egyszer olvastam valamit, ami azóta is megmaradt bennem.
Arról volt szó ebben az írásban, hogy kifakad egy nő és azt mondta, hogy:
„az az ilyen-olyan, csapodár, nőcsábász, lusta, lezser….stb., stb., és itt egy csomó nem éppen hízelgő tulajdonság volt felsorolva,
majd egy kérdés:
Hát akkor miért éppen belé lettem szerelmes? És a válasz:
Hát, éppen ezért!
Mert ha nem ilyen lenne, milyen unalmas is lenne vele az élet.
Erről az oldalról ennyit szeretnék mondani, mert úgy is mindenki megérti mire gondolok, de, de, de….
Nekem volt egy házasságom és most van egy régóta tartó kapcsolatom.
Mindkettő szerelem és alig vártuk, hogy együtt lehessünk, mert nincs is annál jobb!
Nincs jobb, de nem egyszerű.
Egészen más találkozni, telefonálni, felkészülten rá várni, mint mellette ébredni, majd összeszedni a szétdobált zokniját, vagy látni az elmázolódott szemfestékét, majd nézni, ahogy a tükörben nyomkodja a mitesszereit, vagy piszkálja a körmét, fogát, stb.
Össze kell szokni két embernek.
Én úgy vettem észre, hogy az működött nálunk mindkét esetben, hogy igyekeztünk mindent elmondani, megbeszélni.
Ezek nem a világ legkellemesebb beszélgetései voltak, viszont a cél érdekében mindegyik fél komolyan veszi.
A lehető legkényelmetlenebb dologra is megfelelő választ kaptam, amikor megkérdeztem, hogy szeretsz Te engem? Tetszem én Neked? Szerinted fontos, hogy továbbra is tetszek Neked?
Igen válasz esetén elmondtam, hogy nekem is nagyon fontos, hogy tetszél nekem. Akkor megtennéd, hogy erre és erre jobban odafigyelsz, mert így Te nekem nem tetszenél, ha ez berögződne, vagy így maradna. És ezt kértem a másik féltől is, hogy engem is figyelmeztessen.
Összefoglalva, csínján kell bánni az átnevelésekkel, sőt el is lehet felejteni lehetőleg, de nagyon fontos, hogy megmaradjon a varázs és ne engedjük holmi hétköznapi dolgokkal (rossz szokásokkal) elrontani. Beszéd, megbeszélés, beszélgetés....

Szeretettel: E R Y
Élj a Szíved Erejével!