jelenlét

Hát jó rég nem írtam... sőt nem is jöttem, se ide se máshova az éterben.
Voltam. Magamban elmélkedtem. A kezdésről, az újrakezdésről.

Lehet-e újrakezdeni közel a 40-hez, vagy csak folytatni a régit, máshogy és máshol?

Ki az, aki újrakezdi az életet?
Ki az, aki halad valamerre az idő haladtával?
Aki követi a változásokat...

Ki vagyok ÉN?
1.
Test csupán, alkotórészek összessége... ín, szalagok, csontok és porcok, izmok és idegek összessége - bőrrel bevont eleven utazószerkezet??? Vegetációs lény - egyszerű idegi működéssel, vagy bonyolult gépezet, akiben az idegrendszer kizárólagos működése kelti az önmagáról való tudás minőségét. Vagyis az ÉN - kizárólagosan a testi folyamatok érzékelése, az agy műve, a gondolkodásé. A pusztulása során megszűnik az egész lény, ahogy van elenyészik, mintha sohasem létezett volna.
Továbbélése kizárólagosan az utódokba örökített anyaggal lehetséges - genetikailag (50 % )
2.
Vagy gondolkodó, elmélkedő, szellemi lény, aki tudatában van önmagának, önmagával... tisztában van a képességeivel, hiányosságaival... tudja a tükörben látott lény nemcsak fizikai összetevőkből van összerakva, hanem érző és érzelmekkel dúsított LÉNY is, akinek határozott vágyai vannak, igényei, elképzelései arról merre akarja kormányozni szerény kis életének csónakját (fizikai test ).
A szellem próbálja kontrollálni ezt a néhol kiszámíthatatlan érző csomagot, felülbírálni azt, ami megszületik benne... irányítaná a késztetéseket (ösztönöket ), a megtanult tapasztalatok segítségével (amelyeket a szocializációja során szedeget fel a halálig tartó folyamatban: nincs TOTÁLIS beérkezés, nincs tartós boldogság, sem örökös öröm... csak tapasztalatok vannak, amelyek olyanok, amilyenek - rajtunk múlik jónak vagy rossznak ítéljük azokat ), amelyek aztán a további életét korlátozzák (retográd folyamatok), és előreviszik (pozitív változások ).
3.
Vagy mindezek felett álló fényből szőtt örökös és elpusztíthatatlan része annak, amelyet sokan sokféle névvel illetnek. Légyen az ÚR, ISTEN, ALLAH, ATON, KRISNA, JAHVE, TEREMTŐ INTELLIGENCIA, UNIVERZUM LELKE, FÉNYLŐ AKARAT, MÖGÖTTES ERŐ, és még nem jut eszembe, hány féle néven ismerem EZT a megnyilvánuló erőt, és tartalmat.
A sokfelé osztódott, mégis a megvalósult világ mögött IS létező VALAMIT, VALAKIT, Aki és Amely minden oka és eredője.
A lét nem cél és ok nélküli. Mi sem vagyunk azok.
Azért jöttünk ide, hogy tapasztaljunk, tanuljunk. Mindenféle életet éljünk, sokféle formában, sokféle lehetőségekkel. Korlátozva és ajándékba kapott lehetőségekkel, amelyekkel meg kell tanulni élnünk.
A lecke adott.
Megtanulása időt és energiákat követel.

Aki büszke arra, hova jutott és mennyire felvilágosult már, megvilágosodott már, az még csak kezdeti stádiumában van a felismerésnek.

Egy könyvesboltban dolgozom.
Érdekes élmény az ezo irodalmat tanulmányozó embereket figyelni.
Nézem az arcokat, figyelem a tekinteteket. Árulkodó :)
Azt is látom, hogy az évek alatt kinek milyen irányban változtatja meg az érdeklődését ez a megismerési folyamat. Az olvasás. Ugyanazok a könyvek mennyire más irányba viszik az embereket gondolkodásban, és későbbi késztetésekben.
Tapasztalatom... a legtöbb ember a vallások felé fordul, és keresni kezd - a felsőbbrendű intelligenciát kutatja, és válaszokat akar a benne megszülető gondolatokra.
Kívül kezd keresni.
Valamit.
Valakit.
Aztán, amikor meglátja a vallásokban rejlő "hamisságot", és "hiányosságokat", akkor elkezdi a saját istenképét megteremteni, egy vallások feletti vallásos áhítat formájában.
Elkezdi keresni önmagában azt, amit addig kívül kutatott.
Imádság a vallás eszköze (felemelni lelkünket az égbe - amely nagyon jó, ha megnyugvást keresünk, és megtisztulást a régi beidegződésektől ), míg a meditáció a felfelé és befelé forduló elme pedig az önmegismerés, önelfogadás és igazság megtalálásának egyetlen hathatós eszköze, amely az igaz élet - az önmagunkhoz való teljes hűség alappillére.

A " ki vagyok én?" c. kérdéskör azért fontos, mert legtöbben áltatjuk magunkat, szépítünk, és nem nézünk szembe a valós tényekkel, a valós személyiségünk "szarjaival" - bocsánat a vulgáris fogalmazásért, de tény a legtöbb ember nem tudja milyen tényezőkkel van megáldva, milyen valós képességei vannak, milyen hiányosságai, fogyatékosságai, - a korlátokkal, amelyek visszatartják attól, amilyen életet szeretne a valóságban megélni....
Ahogy sokszor azzal sem, hogy mik az erényei, a lehetőségei, a benne lévő csodákkal, azokkal az egyedi vonásokkal, amelyeket születésekor magával hozott, amely dolgokban egyedül Ő a legjobb, a legtehetségesebb.
A szerencsés emberek találkoznak legalább 1 olyan emberrel, aki rámutat ezekre a JÓ és még inkább fejleszthetőbb tulajdonságokra, és motiválja az egyedet arra, hogy még többet tegyen a csiszolás érdekében, hogy látszódjon a fény és ragyogjon fel 1000* intenzitással.
A jó pedagógus érdeme ez, hogy rámutat és segít felfedezni a tehetséget.
Nem a pontos óramenet, sem a lexikális tudás beletömése a gyermeki agyba - kizárólagosan.

Hát én most... lassan az életem delén, meg akarom tudni...
"Ki vagyok ÉN?" !!!
Mit tudok hozzátenni a Föld aurájához, a földi élet szimfóniájához.
A harmóniába miképpen illeszkedem.
Mivel gazdagíthatom a szellemi szférát, és önmagam lelki békéjével miképpen tudom a mások önmegtalálását segíteni.

Nem hiszem, hogy áltatnám magam azzal, hogy tudom - ki vagyok.
Á dehogy!
Hiszen nem tudom.
De - mire távozom erről a csodaszép helyről - a Föld nevű objektum Magyarország nevű centrumáról (na jó, lehet, hogy nem is innen távozom, hanem egészen máshonnan... addigra tudni szeretném, hogy sikerült-e ennek a lénynek betölteni a funkcióját, ami végre ide érkezett.
Életcél.
Életfeladat.

Ti tudjátok Kik is vagytok VALÓJÁBAN?
Azt hiszem, ez egy jó kérdés, amin érdemes eltűnődni kicsikét :)
A nagy útkeresés, igazságkeresés... és vonzás hatalma gyakorlása közben.
Ha beteljesülnek az álmaitok, ami miatt gyakoroljátok ezt a "metódust", akkor mi lesz veletek?
Ha minden vágyatok, álmotok beteljesül... amely újabb és újabb akaratot szül a vélt és valós irányokban való kiteljesedésekben.
Minden álmunk teljesül.
Van-e ilyen egyáltalán?
Vagy a halálig az aktuálisan megszülető vágyaitokat szolgáljátok - és teremtitek magatoknak a vélt és valós JÓT???
Bocs, de valóban érdekelne a véleményetek :D

Hogy miért is?
Kíváncsi elmém elragad...hogy mások miképpen élik meg ÖNmagukra ébredésüket, miután szembesültek azzal, hogy a megvilágosodás nem elválaszt a tömegtől, nem leszünk nagyobbak, többek, okosabbak, se szebbek - egyszerűen csak MÁSOK. Mások, mégis ugyanazok.
Érdeklődő, figyelő, érzékeny és intuitív lények, akik tudatosan mennek ugyanúgy bele ugyanolyan hülyeségekbe, hogy aztán kacagva nevessék ki magukat és az álszent világot, amely teret és időt ad a játszadozásra egymással, magunkkal.
Szép napot Mindenkinek!

Hozzászólások



Szia fénylő lélek, és szia Uniqua!

Elgondolkodtató amiket írtok. És érdekes, hogy csak 30 éves kor után kezd el csak gondolkodni, általában az élet "nagy" kérdéseiről, az ember. Én későn, már erős 40-es voltam, amikor az Agykontrollt elvégezve, kezdtem el " meditálni" ilyen kérdésekről. PPP. A jobb későn, mint soha elv számít végül is, nem?

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé, mert az élet kegyetlensége csupán megfelelő alkalmat jelenti a számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes zamatodat"! A döntés a Te kezedben van! IGENT mondtam magamra. :)



Szia Unique! Érdekes, mert

Szia Unique!

Érdekes, mert én is sokat gondoltam ám Rád a napokban... hogy Te írtál elsőnek a múltkori őszinte 'kirohanásomra', és amikor olvastam az írásaidat, eléggé közel éreztelek magamhoz.
Pedig nem ismerlek, Te sem ismersz engem.

Mégis...
A gondolatoknak valóban teremtő hatalmuk van.
Ezt tapasztalom nap, mint nap a saját bőrömön.

Olvastam a Békés harcost, sőőőt meg is van :) a polcomon.
Láttam a filmet is, az is jó, bár sok helyen pont a lényeg maradt ki...

A kérdésköröm, amelyet fentebb fejtegettem, nem azt jelenti, hogy nem tudom, ki a fizikai személy, aki a nevemet viseli... az ábrázatot a tükörben lassan 40 éve csodálom, hol elégedett arcocskával, néhol értetlenkedve :D
A személyiségemet boncolgatom, és arra kellett rájönnöm, még mindig sikerül ámítgatnom magam azzal, hogy TUDOM, mik a összetevő elemei.
Vizsgálva a többi személyt a környezetemben azt vettem észre, az átlagemberek nagy része nincs tudatában sem a VALÓDI önmagával, sem a benne létező árnyékszemélyiség(ek)nek. Nem tudja, hogy lehetne elégedettebb IGAZÁN, nemcsak felületesen, apró kis örömöket hajszolva. Fizikai kielégüléseket, amelyek csak újabb vágyakat generálnak: testi szükségletek kielégítése céljából főleg, esetleg szellemi erőkifejtésekkel - tanulás (megismerés ), olvasás... gondolkodás.
Vannak csúcspontok, flow - mondja Csíkszentmihályi M. ezek a magasabbrendű örömök, amelyek az emberi létünk kísérői, minden ember átélte már valaha azt az extázist, amikor minden mindennel összevág, és a lelki síkon az isteni szikra felgyúl benne.
Találkozás a külső és a belső energiaszálak között.
Valami a helyére kerül.
A fejlődés soha nem lineális, vannak hullámvölgyek, amelyek a nagy kiugrásokat követik.
Akkor nagy szenvedéseket él meg és át az ember fia-lánya, valódit, keserveset.
Mindaddig, amíg rá nem talál az arany középútra- amely a Rádzsa jóga egyik irányelve, kerüli a szélsőséges ingadozásokat.
A magasztos felemelkedések és a nagy zuhanások helyett a harmonikus közepet tűzi ki célul.

Én is voltam sokat "alul" - magam alatt, és szárnyaltam kissé elszálltan a fénytől megrészegülten.
Nem ítélem el a "függőket", akik éber kábaságban fürdőznek az isteni fényáradatban, akár egész nap, és csak ezzel törődnek.
Leépítik az emberi kapcsolataikat, és csak az élményt keresik - imádkoznak, és meditálnak (a helyes meditáció nem az elszállásról szól, hanem a koncentráció és a relaxáció közötti állapotok - a belső figyelemről, összpontosításról és elengedettségről...)

Nem azért írtam, amit írtam, mert unatkoztam, csak szerettem volna kicsit ráébreszteni a kíváncsiakat arra, hogy önmaguk megismerésénél nincsen jobb és szebb dolog a világon.
Hogy megismerni magukat, egyenlő a világ megismerésével.
Mint kint, úgy bent is.

Hát csak ennyi.
Köszönöm, Kedves Unique, hogy írtál... Legyen csodaszép napod, és keresd azt a csodálatos lényt, aki vagy, Isten Gyermeke AZ Ember Fia-Lánya (helyettesítsd :))!



Köszönöm fénylő lélek!

Tegnap rád gondoltam, merre járhatsz. Ilyet :-)

A békés harcos útját olvastad?

Szerintem az ok nélküli boldogság elérése a cél.
Érdeklődőnek maradni, megelégedni azzal, amink van, nyitottnak lenni és vidám, boldog emberek közé menni.
Mosolyogni, jól érezni csak úgy magunkat a bőrünkben.

Hogy hogyan?

Adj, figyelj és vizsgálj.
Figyelj, érezd meg, kövesd.
Akarva ne akard.
Ne akarva akard.
Segíts magadon és isten is megsegít.
Légy hű önmagadhoz, ismerd meg magad, fogadd el, hogy milyen vagy, tanuld meg kezelni
és Élj.
Segíts.
Mosolyogj.

Örülök, hogy itt jártál.