Útkeresés

Első naplóbejegyzésemet írtam mikor valahogy sikerült kitörölnöm a kész befejezett bejegyzésemet!
Most nem mondom, hogy nem vagyok dühös, de biztos ennek is oka volt, mint mindennek!
Ép kifejtettem, hogy vajon jó úton járok e!
Gondoltam ha kiírom magamból akkor meg is jönn a válasz! De válasz helyett kitörlödött minden...vagy tán ez lenne a válasz?
Most már tényleg nem értem!!!
Család vagy karrier?
Az elvesztett baba csak megerősített abban, hogy itt az ideje a gyermekvállalásra, ahogy azt 3 éves korom óta tudom és készülök rá! De akkor most mi a fenét csinálok?
Hogy lehet, hogy elkezdem azt a sulit amit régóta szeretnék és mégis az motoszkál a fejemben, hogy lehet rossz útra tévedek?
Mert lehet a karrierem elősegíti, de a gyermekvállalást valyon mennyire?
Persze szinte naponta tapasztalom mennyire nyilvánvalóan terelget az élet. Annyi "secretes" dolog történt már velem, hogy kár lenne az ellenkezőjét bizonygatni!
Mindig elmosolyodom és megköszönöm az univerzumnak amikor kapok egy újabb jelet vagy embert aki terelget az életben!
De én rájöttem, hogy nekem család kell, gyerek akit taníthatok és aki szintén tanít engem. Most vagyok rá készen mind testileg, mind lelkileg!
De erre nem kapok jelet! Ezt pusztán csak nagyon akarom és már-már örülté és elégedetlenné tesz mindennel szemben amiért nem kapom meg!
A titok tudói persze tudják mindent csak akarni kell és ha szépen kérjük, meg is kapjuk! Eddig velem sem volt ez másképp!
Most mégis félek, hogy túl sokat kérek!

Címkék:

Hozzászólások



valami ilyesmire céloztam...

Boldogabbak a házimunkát közösen végző párok

2009. december 22.

A kanadai Nyugat-Ontario Egyetem kutatásai szerint azok a párok, akiknek tagjai megosztják a házimunkát, boldogabbak és elégedettebbek az életükkel, mint más szerelmesek.

Az a fajta munkamegosztás, ahol a házimunka 40-60 százalékát a férfi végzi, a megkérdezettek 25 százalékánál volt jellemző. Az általános családmodell tehát, amelyben a férfi végzi a fizetett munka, a nő pedig a házimunka nagyobb részét, visszaszorulóban van, de a kanadai kutatás szerint azért még mindig ez a jellemzőbb.

A munkamegosztás elősegíti a nemek közti egyenlőség megvalósulását, és segíti a nők önmegvalósítását. "A munkamegosztáson alapuló új családmodell népszerűsítése nagyon fontos, a kiegyensúlyozottság ugyanis elengedhetetlen a családi életben, és ez a fajta modell pont ezt segíti" - állapítja meg az egyetemi
tanulmány.

A kutatás alapját a Kanadai Általános Szociológiai Statisztikai Felmérés adatai képezték. Az 1986-ban, 1992-ben, 1998-ban és 2005-ben készült felmérések szerint azok a párok, akik megosztották egymással az otthoni, és munkahelyi feladatokat, sokkal boldogabbnak látták életüket, mint a hagyományos családmodellt követők.

forrás: Medipress



Anyaság

Nikol

Köszönöm a hozzászólásod!
Érdekes volt a link, bár mosolyogva olvastam el, mert szerintem ez hozzáállás kérdése, hogy ki, hogy viszonyul a megosztott szerepekhez.
Természetesen az az ideállis amit te írtál erről a kérdésről, de van olyan is aki egyedül is szépen elboldogul a feladattal és van aki segítséggel is "börtönként" éli meg a gyerekkel való együttlétet!
Tehát személyiség és hozzáállás kérdése!
Az is tény, hogy egy babához körülményeket kell teremteni és itt elsősorban a lelki körülményekre gondolok!
Megfelelő társ sem árt, de egy nő esetében ez is elhanyagolható...jelzem csak részermől, ezzel sokan nem értenének egyett!
Sok minden kell és valószínű nálam még nem állt össze minden!
Ma elég nagy megerősitést kaptam egy eladólánytól, akivel össz-vissz 3 alkalommal találkoztam, de ma valamiért nagyon megnyilt és meg is kaptam néhány kérdésemre a választ!
Szép napot Neked! :)



én ezt ma olvastam

aspektusok tárháza ugye az egész világ...

az anyaságról egy kicsit másképp:
http://www.nlcafe.hu/babazzunk/20091020/anya_lettem_-_151_dolog_amit_sen...

szerintem ezeknek a linkben említett problémáknak még idejében elejét lehet venni.
és ezzel most nem a gyerekvállalás ellen szóltam, hanem a körülményeket kell időben úgy elindítani, hogy ne kerüljön egy újdonsült anyuka ilyen végtelenül kiszolgáltatott helyzetbe.

a cikk például arra hegyeződik ki, h tulajdonképpen a gyerekvállalás az oka a felfordulásnak.
holott a hozzáállással van az igazi gond. a társak egyenlő teherviselése mellett, a gyermekkel összefüggő feladatok felváltva történő elvégzése, és nem örökre leosztott szerepek - ez az ideális szerintem. ne legyen az egyik fél számára magától értetődő pl az, hogy állandóan te mosod a xaros pelenkát, ő meg játszik a kicsivel. folyamatos váltás kell, különben a dolog vége megalázottság, mellőzöttség és meghunyászkodás. valamint téves öndefiníció.