AZ ASSZONYÉ AZ UTOLSÓ SZÓ

Egy hete még olyan finom idő volt mint a mákosrétes. Rövidnadrágban, ingben kerekeztem ki a parkerdőbe megtekinteni egy eladó hétvégi telket kis házzal, de mivel a fekvése nem találkozott az elképzelésemmel, úgy döntöttem tovább rakom a lakástakarékot.
Haza felé tekerve egyszer csak éles füttyszó keresztezte az útamat a kanyar után, majd' legebedtem a drótszamárról. Első reakcióm, tán csak nem rendőr? Agytekervényeim villámsebesen végigjárták a bicikli minden cikkölét, van lámpa elől hátul, van dinamó, nikkelezett csöngő, első hátsó keréken kerek fényvisszaverő prizma, a hátsó sárhányón macskaszem. Mi kell még, mit keresne itt a biztos úr ezen az elhagyatott területen, talán ez már nem is közterület, kit vagy mit tudna itt elkapni, szerintem legelőbb kullancsot.- Szevasz koma, hova, hova , dörrent rám az érces ismerős hang az egyik bungalló felől. A dörgedelem felé nézve a szőlőlugas mögött megpillantottam a hang gazdáját, épp csak a feje kandikált ki a hatalmas dézsából, úgy kacagott majd megszakadt. Az öreg bágeros bukdácsolt a tetőtlen hordóban, most feljebb tornászta magát és integetett a feleségének, hogy engedjen be.- Helló fater! Csak nem rossz fát tettél a tűzre, hogy itt kell gubbasztanod ebben az ecetes uborka szagú hordóban. - Dehogyis koma, ez az én váram itt én parancsolok, az igazság mindig az enyém, az asszonynak pedig az a dolga, hogy az urának engedelmeskedjen, kedvébe járjon és kezére adja a dolgokat. Most éppen hordóbeli káposztát készítünk, nagyon szereti a család. Az öreg mezítláb, fürdőnadrágban taposta a káposztát míg levet nem engedett. Aztán a derék felesége meghintette mindenféle fűszerekkel a szintet, majd ötcentis gyalult káposzta réteget pakoltak a dézsába, utána újabb fűszerek, újabb sor káposzta újabb tiprás, dögönyözés. Az öreg belekezdett a mesélésbe, szeretett volna rágyújtani. A feleség rászólt: öreg a lábad járjon, addig nem fogsz kikászálódni a dézsából míg el nem végzünk. addig ne is álmodozz arról, hogy rá fogsz gyújtani, legföljebb egy nótára, de akkor én világgá megyek attól a rémes hangodtól. Na jól van azért egy felest megihattok az egészségemre, de utána nincs lazsálás hanem tiprás, tiprás tiprás. Öreg ha te rajtad múlna ebből a cuccból sosem lenne savanyított káposzta, mert a jövő héten már olyan hidegek lesznek, hogy mindent meg csíp a dér és akkor savanyú képet vághatnál ebédnél a kirántott hús mellé.- Te fater azért belevaló a feleséged, annyi mindenhez ért össze teheted a két kezedet, ekkor vettem észre a kezén a tetoválást. Rácsodálkozva hangosan olvastam az írást.- "Bal karommal ölelem a babámat, jobb karommal védem meg a hazámat." Na ekkor megjelent a feleség éppen meghallotta. Mit akarsz Te öreg ölelgetni, hazát védeni?- El ne higgye ám neki fiatalember, hiszen katona sem volt. És már nem is lesz hiába hetvenkedik. Nagyon jól esett a lelkemnek, hogy a tűzrőlpattant asszonyság fiatalembernek szólított. Közben az öreg vagány végzett a tiprással, vörösödő fejjel hetvenkedve bucskázott ki a hordóból, majd pattant egyet mint a gumilabda, aztán csak úgy mezitláb kísért a kapuig.- Mísz el innen, mér' köll neked itt ólálkodnod ahol a fölnőttek osszák az észt! Mordult rá a kutyára, nehogy má' mindig az asszonyé legyen az utolsó szó. A kutya elszégyellte magát, azt se mondta basszkakukk, elsomfordált. Elköszöntem. Végülis örültem ennek a délutánnak, aranyosak voltak az öreg bágerosék, követendő példát vehetünk tőlük az összedolgozás terén. Ahogy az úton kerültem a tócsát még hallottam a nagyságát amint jó tanácsokkal látta el férjeurát.- Te öreg, huzzál föl valami kalucsnit, nehogy nekem alúlról fölfázzál, mert ha ágynak dőlsz, megint előjön a lumbágód, nem foglak dajkálni, forgasson akkor a szárazvillám.
Nyerítettem egyet mint a kisló; ha én ezt a klubban elmesélem?! Velem együtt búcsúzott el a vénasszonyok nyara.
KÖVETELÉS!
Joepapes

Hozzászólások



Helló!

És, hogy megnyugodjon a következő intelmet hozzáfűzte:
Aztán nem szeretném, ha rendetlenséget hagynál magad után!
"A világ a nők körül forog, a férfiak pedig forognak a nők után." (Joepapes)



"Jó rendben van,

"Jó rendben van, megdarálhatod." - zárja le a vitát az asszony... :)



Légy üdvözölve!

Bocsánatot kérek, de nem vagyok hajlandó kukoricára térdelni.
Jó rendben van, megdarálhatod.



Kedves Joepapes

tetszenek ezek a történetek.. :))) van bennük fantázia bőven és szórakoztatóak.

Ehhez a cím alapján is konkrétan egy vicc jutott eszembe, amit nemrég olvastam, s arról szól, amikor férj és feleség veszekszik, majd az asszony méltóságteljesen közli a férjével, hogy: "rendben, most te győztél, tiéd az utolsó szó... kérj bocsánatot!"...
:)