Ilyet nem csinálhat egy macska

cica, macskaVannak élethelyzetek amik oly váratlanul vesznek új irányt, hogy még az előző levegődet sem tudtad kifújni és már más képet vetít rád az esti lámpa fénye.
Szombat este történt. Barátnőmmel este lent álltunk Őrmező egyik parkolójában, amikor nevetve átmutat az úttest másik oldalára. Két fiatal cica játszott önfeledten. Fára fel-le, hempergés a fűbe egymást átkulcsolva, aztán valami bogárvadászatba belemerülve szökdécseltek ugyan úgy mint az áldozatuk. Mi meg csak kacagtunk és kacagtunk. Annyira édesek voltak és azon gondolkoztam mennyi energia van bennük, hogy ilyen késő este is képesek a játékra. (persze tudom, hogy éjszakai állat hiszen a vadászat ideje van, csak egy pillanatra magamból indultam ki, mert én már fáradt voltam nagyon)
Aztán egyre jobban belefeledkeztek a bohóckodásba, a szertelenségbe. Egyre többször leszalad a fehér cica az úttestre. Az autók meg persze még mindig csak jöttek és jöttek. Én még mondtam is a barátnőmnek, hogy Én ezt már nem bírom nézni mert előbb utóbb az egyik autó áldozatává válik, és ezzel a lendülettel meg is fordultam, de hál Istennek a macska nem mozdult csak bámult minket. Egyenesen felénk fordulva és ránk nézett. Én megkönnyebbültem és folytattam volna a beszélgetést, amikor meghallottam egy száguldó autó közeledését és riadtan néztem a macskát, hogy most meg ne mozduljon. A szemem autó macska, autó macska és………….. megtörtént a baj. Ahogy a cica mellé ért Őt mintha rakétából lőtték volna ki már szaladt is át a túlsó járdarészre. Végig néztük ahogy a fején áthajt és teste vonaglik ide oda. Persze a merénylő tovább hajtott, a mögötte haladó jármű vezetője állt meg. Mi ketten szaladtunk is oda és már a kiscicát felkapva letettük a fűre. Borzasztó látvány volt. Annyit tudtunk érte tenni, hogy simogattuk még meleg puha testét amíg vége nem lesz. Hál Istennek nem tartott sokáig. A másik autósnak mondtam, hogy menjen nyugodtan mert nem lehet segíteni.
Ne haragudjatok ha esetleg sokkolósra sikerült a történet, de még most is pontosan látom a jelenetet. Nem tudom felfogni miért történt ez? Mi volt az üzenete? Ilyet nem csinálhat egy macska!. Először szórakoztat, utána megsirattat. Bolond macska, mást nem is tudtam az nap este mondogatni.
Mit akart az élet ebből megmutatni? Ne tervezzek nagyon előre, csak legyek mindig a jelenbe? Ne éljek ennyire önfeledten? Mire figyeljek jobban? Egyszerűen kattog az agyam és nem találom a választ. Vagy egyszerűen ez a macska csak eddig akart élni??? Nem hiszem!!!!!!!
Nagyon fájó élmény marad ez meg nekem.

Hozzászólások



Kedves Fóki!

Ahogy olvastalak rossz volt szembesülni azzal, hogy Én miattam halt meg a cica. Most nagyon lerövidítettem a mondani valódat. Értem amit írtál és sajnálom, hogy akkor ez nem jutott eszembe. Az ijedtség és aggódás valóban eluralkodott rajtam. És ahogy vissza gondolok valóban szinte előre láttam a dolgokat. (Tudnám ez a jó dolgokkal miért nem megy ilyen könnyen? Rögtön!!!!!) Na mindegy.
Próbálok nem sajnálkozni, próbálok nem agyalni mert már úgy is megtörtént, vissza csinálni nem tudom amúgy sem. Köszönöm az elemzésedet nagyjából kapisgálom.

Kedves Ginnyver! Igazad van, azóta másként nézem az életemet. És amit Fóki mondott abban nagy igazság van és innentől tudatosabban vetítem majd az élet filmemet, csak olyan hirtelen történt, hogy akkor nem volt időm átcserélni a tekercset.



Szomorú

Szia!

Néhány éve én is szemtanúja voltam egy hasonló esetnek. Engem is mélyen megrázott. Napokig gondolkoztam, hogy miért láttam én ezt a balesetet. Akkor nem jöttem rá...most, hogy olvastam, amit írtál, mintha beugrott volna valami.
Kevesen tisztelik az életet, még kevesebben egy kisállat életét. Ezek az emberek képtelenek igazán szeretni, és nekik az okoz örömet, hogy másoknak fájdalmat okoznak, s talán az, hogy te ezt láttad máshogy viszonyulsz, majd a saját életedhez és jobban (az eddiginél is jobban) megbecsülsz minden napot, amit megélhetsz. Mert láttad, hogy milyen könnyen véget érhet. Mindig meg kell találni a napban (a legrosszabban is) azt, hogy miért lehetsz hálás.
Nekem ez jutott eszembe erről a tapasztalatodról.

Legyen szép napod!



Ja, és...

... még annyit szeretnék hozzátenni ehhez, hogy Te választod ki, melyik emlék-mozi kerül vetítésre. Aggódásoddal a cica iránt aggódásod tárgyának filmjét fűzted be az idő-vetítőgépbe. Ha arra kezdtél volna emlékezni, hogy a cicák beljebb mennek az úttól és elszaladnak egy biztonságos helyre, akkor annak az emlék-moziját tapasztaltad volna meg. De ne bánkódj ezen, ezt éppen azért vetítetted így, ilyen sokkolóan magadnak - és nekünk -, hogy tanulj, tanuljunk belőle. Legközelebb már tudatosabban fogsz "emlékezni".
MINDEN, ami történik, csupán emlékezés. Csak azt hisszük, hogy a múltra lehet emlékezni, de ez nem igaz. Bármire lehet emlékezni.
Ne agyalj azon, hogy szegény bolond macska, inkább fogadd el a jelen pillanatot, mint a legeslegjobb kiindulópontot egy jobb emlék megéléséhez.



Kedves Rózsafa!

Az a macska is te vagy. Ahogy minden. Nincs különválás, nincs elszeparálódás. Egyetlen energiának vagyunk mind a kitüremkedései. Amikor a macsek miatt annyira aggódni kezdtél, gyakorlatilag elkezdted átírni a forgatókönyvet. Egyszerűen egy olyan emléket kezdtél el vetíteni a valóságodba, amit már akkor megéltél, amikor egyáltalán megfogalmazódott benned az, hogy a macskát elütheti egy autó.
Jó kis tanítás ez.
Tudod, minden csupán emlék. A múlt, a jelen és a jövő is emlék. Csak rajtunk múlik, melyik emlék-mozit kezdjük el levetíteni az időnek nevezett vetítőgép segítségével. Az, hogy én most itt írok és Te elolvasod, ez is egy öröktől fogva létező dolog lejátszása. Minden egyidejűleg - valójában az időn kívül - létezik, van. Mint egy olyan hanglemez, amire fel van írva MINDEN. Bármit lejátszhatsz rajta. Sokan mégis állandóan ugyanazt a számot hallgatjuk újra meg újra.
A jelen folyamatai is csupán emlékezések a mindenből. Kezdj el jó dolgokra emlékezni. Azok is fel vannak írva erre a lemezre. :)
- Fóki -