Zene vagy zaj?

Nemrégiben beszélgettem valakivel a zenéről.
Zene, mint kategória.
Bár igen csak szubjektív a megítélése, hogy kinek mi a zene és mi a zaj kategória, de…
Nekem mit is mond a zene szó, mint kategória, fogalom, élmény..
Valami olyan rezgésen működő, összhangzást, ami felemel, ami gyógyít, ami elvarázsol, amivel ki lehet és ki tudom fejezni a legmagasztosabb érzéseimet, de a legfájóbb bánatomat is.
Természetesen linkelhetnék sok, valóban zenét, mint ahogy megtehetném ezt a zajnak minősített kategóriával is, de felesleges, mert mint írtam egyéni megítélés, hogy kinek, melyik az igaz.
Ami miatt elkezdtem és foglalkoztat ez az egész, az az, hogy szerintetek mi mindent lehet zenével kifejezni és milyen mélységekben?



köszönöm :)



Ha szomorú vagyok,nem tudok

Ha szomorú vagyok,nem tudok olyan zenét hallgatni ami felpörgetne. Olyankor csak a lassú számokat hallgatom,amin sírni tudok! :)
Aztán ha nagyon jó kedvem van,akkor meg természetesen csakis pörgősebb számok jöhetnek! :)

Ha zenét hallgatok számomra eltűnik a valóság...nem érzékelem a külvilágot. Mondjuk ez csak egy bizonyos zenekarra vonatkozik (BON JOVI)
Ha őket hallgatom vagy sírok,vagy őrjöngve ugrálok,és éneklek.
Más zenét szinte nem is hallgatok,ha igen akkor meg csak azért hogy szóljon valami!

Sajnos,én nem tudok olyan szakszerűen fogalmazni,mint Ragyogás. Remélem így is megfelel! :)



Kedves Boldogan:) A zene hangtalan imádkozás Istenhez:)

Az igazán szívhez szóló zene megrezegteti bennünk lelkünk húrján az életérzés örömének hangját. Kitárjuk magunkat és áhítattal befogadjuk a szellemét, mert az felemel minket egy magasabb rezgésszintre, ahova a negatív rezgésen alapuló lehúzó dolgok nem érnek el.
Így változik meg a világ körülöttünk, hogy a mi megélésünk már nem negatív többé.

És nem a hangszer vagy a muzsika számít, hanem a dallam, ami belőlünk jön, mert ha az megvan..... a lelkünk, szellemünk kommunikál egymással.