Megint ugyanaz...

A vonzás törvénye működik, még ellenkező irányban is.
Keserves volt bevallani magamnak, hogy már megint bevonzottam egy újabb negatív történetet.
Csak mikor egyensúlyba kerültem, akkor éreztem meg, hogy az egyik barátnőmmel nem őszinte a kapcsolatunk.
Rettenetesen dühös lettem.
Hónapok óta éreztem a zavart, és reménykedtem benne, hogy majd csak elmúlik.
Nem akart magától elmúlni.
És megint rosszat álmodtam.
A padló elvásott, és újra kellett cserélni....
Miért érzem ezt a zavart?
Aztán tudatos szünetet teremtettem. Nem akarom tovább hallgatni ezt a panaszkodást!
Öt napig...
Az ember megnyom egy gombot, és ugyanazt hallgatja végnélkül egyfolytában.
És reméli, hogy majd csak ott kívül megváltozik valami.
Na ebből nem ettem...
A nyugodt középpont lassan, napról napra súgta a válaszokat.
Kezdtek felbukkani az ismétlődés árulkodó jelei.
Hol éreztem ezt már?
Miért vonzottam be még egy ugyanolyat?
Amikor az ember nem tiszteli mások akaratát, akkor elkezd manipulálni, hátha ezzel többet kap.
Persze szemet húny a saját önteltsége felett, és még többet akar, mert az önzésnek semmi sem elég.
Elég!
Miért nem akartam észrevenni?
Furmányos, ahogy a lelkiismeretemre valósággal nyomást gyakorolt.
Érzem minden idegszálamban!
Feldühít a tiszteletlenség!
Mi fáj nekem?
Valósággal megszoktam, hogy semmibe veszik az akaratomat.
Gondoltam, majd csak észreveszik...
Á...nem...
És egész addig, amíg nem voltam kapcsolatban a belső középpontommal, üresjáratokat vonzottam be.
Utálom őket!
Többé nem tűröm, hogy semmibe vegyenek!
Végre szembe néztem azzal, ami fájt...