Ha úgy érzem valamiért fel kellett vennem vele a kapcsolatot, mert minden úgy hozta hogy észrevegyem, miért érzem sikertelennek?

Van egy ember akire már egy éve felfigyeltem bizonyos tulajdonságai miatt. Úgy hozta az élet hogy elkezdett hiányozni ha nem láttam, és arra gondoltam, bármi legyen is, nekem meg kell vele ismerkednem. Egy ürügy révén meg is ismerkedtünk, de párszor beszéltünk, amikor mindig nagyon kedves volt, kérdezgetett rólam, stb.. Erre az egyik beszélgetés után az elköszönésnél már lerázott szinte. Próbált kedves lenni de látszott ott már sok voltam neki. Én azt szeretném ha jó baráti viszony alakulna ki köztünk, de most egy hétig nem látom, talán jobb is, szertintetek ha szubjektív kommunikációval küldök neki üzenetet naponta, mégpedig, hogy akarjon velem beszélni, akkor sikerrel járhatok? Most magamtól nem fogom őt személyesen keresni, remélem nem felejt el addig, de szeretném ezt a jó viszonyt kialakítani, hogy hiányozzak neki. Ja és azért is gondolom, hogy meg kellett ismerkednünk és valamiért felfigyeltem rá, mert amikor sokáig nem láttam, a hatodik érzék megsúgta hova kell menjek hogy ott legyen. Akkor csak van közünk egymáshoz nem? Szeretnék vele mint barát jóban lenni.



mm..

Érezni, hogy görcsösen erőlteted ezt a vonzást, és nem mered bevallani magadnak sem, hogy a másik, esetleg nem kíván látni. Neki is szabad akarata van. Bevonzhatod, erre, vagy arra a helyre, miközben ő nem akarja igazán a kapcsolatot. Helyette nem dönthetsz. Sem a vonzás törvényével, sem szubjektív kommunikációval.

lollipop
www.eveart.gportal.hu