Önző vágy?

Sziasztok!
Nagy segítségre lenne szükségem!
Szeretem a volt páromat nagyon, de ő már mással van. Ha én mégis azt kívánom titokban, hogy jöjjön vissza hozzám, akkor én önző vagyok? Önző kívánságom van?
Azt kell tudni rólam, hogy még soha nem volt párkapcsolatom rajta kívül. Már 20 éven felül vagyok, annyira szemtelenül fiatal sem vagyok már. Lehet, hogy mindig rossz helyen kerestem a boldogságot, de az is lehet, hogy ez a sorsom. Ti mit gondoltok?
Nagyon örülnék neki, ha tapasztalataitokat megosztanátok velem.
Mano



Köszönöm Destiny! Utána nézek

Köszönöm Destiny! Utána nézek a könyvnek!
Mostanában olyan furcsa dolgok történnek velem. A pozitív gondolkodásról szóló cikkekre bukkanok rá akarva akaratlanul. Pedig nem is kutatok - keresek ezek után. És még is. Lehet, hogy ez valami jel. :)
A mai nap folyamán hallottam valamit, amitől nagyon szomorú lettem. De csak néhány percig. Most már jobban vagyok, és próbálom a pozitív oldalát nézni. És sikerül :D



Fix dolgon azt értettem, pl.

Fix dolgon azt értettem, pl. hogy nekem az exemmel tutira lejárt az időnk. Látod hiába próbáltam meg mindent, ráadásul ilyen hamar meg is nősült. Szóval ennek valamiért így kellett lenni, és szerintem azért hogy nekem sokkal jobb életem lehessen. Legalábbis most erre koncentrálok. Nem hiszem, hogy odaföntről bárki rosszat akarna nekem. Majd 1 év múlva már biztos látom az értelmét. Sokat tanultam belőle, és a következő kapcsolatomat már tutira máshogy fogom csinálni. Olvastam egy könyvet az a címe, hogy : A férfiak a Marsról a nők a Vénuszról jöttek. Ha gondolod vedd meg olvasd el, jobban fogod érteni a pasik gondolkodását, meg magadat is jobban megismered belőle.
Szép napot neked!



Huhh, hát ez megfogott :)

Huhh, hát ez megfogott :) Nagyon jó volt elolvasni, a végét többször is elolvastam! Köszönöm hogy belinkelted nekem ezt az oldalt!



Elolvasom az írást mindjárt.

Elolvasom az írást mindjárt. Előtte még leírom azt, hogy már próbáltam vonzani magamhoz embereket, de nem sikerült egyik sem. Félek attól, hogy megint csalódok, és elvesztegetem az éveimet az exre :S



Nem tartjuk a kapcsolatot, és

Nem tartjuk a kapcsolatot, és a szakítás óta nem is találkoztunk. 2 - 3 hónapja viszont írt nekem egy levelet, hogy mi újság velem, meg ilyenek. Viszont már barátnője volt akkor, így nem válaszoltam vissza neki. Úgy gondoltam, hogy nem akarom tudni inkább az újdonsült barátnője nevét, lakhelyét, hogy ismerkedtek meg, stb. Meg aztán, nem akartam nagyobb fájdalmat okozni magamnak. Jobbnak láttam, ha inkább csendben sírok, magányosan. Nem kell neki tudnia arról, hogy még mindig nagyon szeretem őt. Hazudni meg nem tudtam volna neki. Ha elindult volna köztünk egy beszélgetés, akkor biztosan lebuktam volna, hogy még szeretem őt. Szégyellem magam, hogy nem tudtam túl tenni magam rajta ennyi idő után. Ő pedig 3 hónap múlva becsajozott. Soha nem fogja megtudni hogy még szeretem őt. :$

Ezt a sors dolgot én úgy értettem, hogy élem az életem. Azt csinálom, amit mindig is szerettem volna. Nem maradok egy helybe :) Meg aztán, nem ragaszkodom az exemhez, vagy egy új szerelemhez. A sors úgyis jobban tudja hogy melyik a jobb nekem. És biztos vagyok benne, hogy a megfelelő személyt vonzom majd be. Tudatosan, vagy tudat alatt, nem tudom. Mit gondolsz, mik ezek a fix dolgok az ember életében?



Ja, és itt van egy írás a



Én úgy gondolom, hogy nem jó

Én úgy gondolom, hogy nem jó ha csak úgy rábízod magad a sorsra. Hiszen ott a szabad akarat is. Én úgy hiszem, hogy vannak fix dolgok az ember életében, de a legtöbb dolgon tudunk változtatni, ha teszünk érte. Valamerre el kell indulnunk. Hiszen, ha egy helyben maradunk és nem csinálunk semmit, akkor nem is fog semmi történni.
Az a baj, hogy szenvedést éled meg, és így még több szenvedést vonzol magadhoz. Ha már szeretnéd őt vissza kapni, akkor arra csak úgy van esélyed, ha átéled azt hogy újra együtt vagytok, a szerelem, a szeretet érzését. Elképzeled magad különböző helyzeteben, kirándultok, vacsoráztok, átölelitek egymást. És annyi pozitív érzést viszel bele a dologba amennyit csak tudsz.
Amúgy tartjátok a kapcsolatot, vagy néha "véletlenül" összetalálkoztok?



Köszi szépen:) Tudjátok,

Köszi szépen:)
Tudjátok, engem már 1 éve hagyott el. 1 éve szenvedek :S És nem telt el úgy nap, hogy ne sírtam volna emiatt. Kíváncsi vagyok Unique válaszára, hogy hogy értette az előbbi hozzászólását, mert bevallom, hogy nem igazán értem :$
De amit kiszedtem belőle az az, hogy éljünk a mának. És egyetértek vele. Nem tűzöm ki magam elé célul, hogy visszaszerzem őt. De azt sem, hogy új szerelmet vonzok be az életembe. Hagyom magam sodorni az árral, hisz a sors (állítólag) jobban tudja, hogy mi a jobb nekünk. Vagy nem? :)



tapasztalat

Pár hónappal ezelőtt még egyet értettem volna veled. Én is hasonló helyzetben voltam, itt hagyott a párom engem több, mint 10 év után. Minden rendben volt már az életünkben, már a babát terveztük. Aztán egyik napról a másikra nagyon megváltozott. Aztán gyorsan összepakolt és el is hagyott. Nem értettem, hogy miért, még most sem tudom pontosan miért. Még csak másik nő sem volt a dologban. Sok minden nehézségen átmentünk együtt az évek folyamán, és mikor elhagyott minden rendben volt velünk, legalábbis én így hittem. Hiszen ha szerinte is így lett volna biztosan nem hagy el. Nem hagytam annyiban a dolgot, próbáltam visszavonzani, voltak apró sikereim, jól sikerült találkozásaink, egyszer majdnem vissza is jött. De állt az ajtóban, és azt mondta, nem lehet, nem szabad. De én nem adtam fel, görcsösen ragaszkodtam az álmomhoz, hogy mi újra egy pár leszünk. Közben neki is lett egy új párkapcsolata, azt mondta nem szereti a lányt, de jól megvannak. Szóval tettem, amit kellett, vizualizáltam ahányszor csak eszembe jutott, mindig szeretettel gondoltam rá. Aztán 1 hónapja nagyon eltűnt, nem értettem hogy miért. Majd pár napja kiderült, hogy megnősült, pár hónap után elvette az új barátnőjét. Akkora pofon volt ez nekem a sorstól, vagy nevezze ki hogy akarja. És akkor rájöttem, hogy mekkora hülyeséget csináltam, elvesztegettem több mint fél évet az életemből. Már régen túl tehettem volna magam rajta, de én csak mentem a saját fejem után. Megtette, helyettem a sors amire én nem voltam képes. Örökre elveszítettem, így most próbálom lezárni magamban. Ugyanolyan nehéz, mint amikor elhagyott. De nem adom fel, már írtam egy listát, hogy milyen legyen az új pasim, és próbálom az új szerelmet bevonzani az életembe. És erősen hiszem, hogy sokkal jobb lesz, mint vele lett volna. Most már értem, hogy azért történtek így a dolgok, hogy átélhessek egy sokkal hatalmasabb szerelmet. Úgyhogy most várom az igazit. És erősen hiszek benne, hogy megtalálom. Nekem nem sikerült, de hallottam olyat is akinek igen. Szóval jól gondold meg, hogy melyik utat választod. Mert lehet, hogy valami sokkal jobb vár rád. Sok sikert kívánok neked!



Szia :)

Szerintem csak engedd el. Túl leszel rajta, Néha egy pityergés , és majd meglátod hogy elmúlik. Tanulj belőle. Biztos van mit tanulni . Talán egy okot, Vagy talán nem ismered a férfiakat annyira. Bár a legtöbb Nő nem ismeri, Persze ez oda vissza érvényes. Hagyd hagy menjen. De Te is . Éljél próbál ki új dolgokat



Kedves Unique! Köszönöm hogy

Kedves Unique!
Köszönöm hogy megválaszoltad a kérdésemet. Bevallom, hogy nem igazán értem, és kérlek bocsáss meg ezért. Biztos én vagyok a buta, mert nem igazán értem az ilyeneket, nincs ebbe tapasztalatom. Kifejtenéd nekem bővebben? :)
Köszönet érte! Mano



...

Nem a vággyal van a baj, anélkül élni nem lehet....
hanem a cél-nélküliséggel, a felelősség nélküli carpe diem érzéssel.
Holott... lehetne TÉNYLEG carpe diem élni... mert az valami NAGYON mást jelent!

Ragadd meg a pillanatot, hisz soha nem jön vissza. A Titok zanza nagyon összefoglalja. És persze máshol is olvashattál, sőt tapasztalhattál ezekről. De nem kéne keverni a felelősség nélküli, cél nélküli, tett nélküli, ösvényünkre találás és járás nélküli élettel.

Nem félreérteni!
Köszi!



Azzal, hogy a jelenben élünk,

Azzal, hogy a jelenben élünk, miért tudunk tisztábban, könnyebben teremteni?:)



Kedves Nefretiti! Soha nem

Kedves Nefretiti! Soha nem volt szerencsém a szerelemben. Szerelmes típus vagyok. Mindig volt olyan fiú, akiért sírtam, mert visszautasított. Aztán megkaptam őt. És elveszítettem huszonévesen. Ez nagy fájdalom nekem. Köszönöm a tanácsaitokat, új frizurát fogok csináltatni magamnak, és a témában is szeretnék sok könyvet kiolvasni, mert érdekelnek. Régebben próbáltam használni a vonzás törvényét. Azt hittem hogy tudom is használni, de a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan azt én akartam, így abbahagytam a használását. Ha nem figyelek oda magamra, hogy "fhuu most rosszra gondoltam, akkor ezt fogom bevonzani.... gyorsan ... jóra kell gondolnom ... ". Szóval ha nem figyeltem magamra, akkor sokkal jobban éreztem magam.
Nagyon sokszor fogom elolvasni amit írtál nekem B.E.B.! Most így késő este már nem igazán tudom felfogni, mert elfáradtam a nagy semmittevésben.
Köszönöm még egyszer!
Mano



Nem önzés

Kedves Mano!
Számomra"szemtelenül"fiatal vagy,de ez nem gond,hiszen mindenki felett múlik az idő!Feletted is,és te is csak egyszer élsz!Én is és sokan mások is keresztülmentek szakításon,szakításokon és az sosem jó dolog.Viszont tanul belőle az ember,persze nem most,majd később mikor visszanézel erre az időszakra.
Mindenki szabad akarattal rendelkezik,az exed is,és az ő akarata,hogy nem téged akar már.Viszont van más,aki téged akar,aki neked rendeltetett és te neki.Ha a múltban élsz,nem látod a jelent,sem a jövőt ami előtted áll.
Engedd el,ne gondolkozz azon miért történt ez,nem lehet megváltoztatni már!
Hasonlóan az előttem szólókhoz,azt tanácsolom foglald el magad,de ne azzal,hogy vele mit,mikor,hogyan csináltatok?!
Csinálj új dolgokat,változtass magadon,csináltass új frizurát,keress új hobbit,sportolj,olvass!
Az,hogy itt vagy már jó lépés.Élj a titokkal,használd a vonzás hatalmát!
Ne add fel,hiszen van valaki aki rád vár,téged akar,még akkor is,ha most ezt nehezen hiszed el!



Mano, az életedet Te

Mano, az életedet Te irányítod egyedül. Azt, hogy éppen jól érzed magad vagy rosszul, a Te döntésed. A párkapcsolat azonban már két emberről szól, 2 ember döntéséről. Még ha Te szeretnél is együtt lenni a volt pároddal, nem érezhetsz, nem gondolkodhatsz és nem dönthetsz helyette - mert ő nem Te vagy.
Képzeld el, egy burok veszi körül a testedet. Minden ami azon belül van, azért Te vagy felelős. Ha megpróbálsz burkon kívül tevékenykedni, megnehezíted a dolgodat, mert feleslegesen pazarolsz energiát olyanba, ami nem a Te hatásköröd.
De talán leegyszerűsítve: amikor csinálsz valamit, figyeld meg, milyen érzések vannak benned. Ha rossz, egyértelműen 'árral szemben úszol', ha azonban pozitív, hagyod a dolgokat a maguk útján menni.
Az elengedés, ahogy zoliric javasolta, nem egyik napról a másikra történik. Fájhat, hogy nincs melletted, de a fájdalmat tudod enyhíteni, ha szép dolgokra koncentrálsz!



B.E.B! Miért lenne jobb, ha

B.E.B! Miért lenne jobb, ha hagynám, hogy minden a maga útján menjen? :) És ezt hogy kell "csinálni"? Ne haragudj ha hülyeségeket kérdezek.
Zoliric, tudom hogy ezt kéne tennem. El kéne engednem, de nem tudom ... :(



Szia Mano, nem gondolom, hogy

Szia Mano,

nem gondolom, hogy önző lennél, csak mert szeretnél vele megint együtt lenni - ez természetes, hisz (valószínűleg) még szereted. De gondolkodj el azon: szeretnél egy olyan párt magadnak, akinek nem Te vagy az első helyen?
Nyilván nem tudom, mi történt köztetek, miért szakítottatok, mióta van az exednek új kapcsolata, de ha hiszel a vonzástörvényben (különben nem lennél ezen a fórumon), akkor biztos lehetsz benne, hogy nem hiába történnek a dolgok. Valamiért nektek most nem kell együtt lennetek. Nem biztos, hogy a 'miért' hamar kiderül, talán csak sok idő elteltével.. De egy idő után másképp látod a helyzetedet, ha nem egy olyan dologra koncentrálsz, amire nincs ráhatásod.
Találd ki, mi az, ami felvidít, amitől jól érzed magad - ha rosszkedvű vagy, ezek hasznosak lehetnek. (én pl. youtube-on rá szoktam keresni a brit X factor meghallgatásokra, nagyszerű érzés hallgatni és nézni a tehetségeket) Lehet, hogy neked nem pont ez lesz a megfelelő, de biztos vagyok benne, hogy Te is találsz dolgokat, amik lelkileg felemelnek.
Foglald le magad, kezdj el egy sportot, hobbit, ami mindig érdekelt, de sosem vágtál bele. A legfontosabb: hagyd (!), hogy a dolgok menjenek a maguk útján!

Eszti



Szia

Ez teljesen normális . mármint az hogy szeretnéd a szerelmed tárgyát vissza kapni. De ennek ellenére Én az javaslom hogy engedd had menjen. És persze Neked is. csinálj új dolgokat, ismerkedj barátkozz ,,,,



Kérem, segítsen valaki nekem!

Kérem, segítsen valaki nekem!