Pénzes sztori 1. rész

pénzHosszú a mi viszonyunk a pénzzel. A nagypapa elvesztette a családi vagyont. Nem kártyán, csak úgy kicsúszott a kezéből. Olyan kis tehetetlen árva volt. Voltak földek, házak, minden. Aztán apu könnyes szemmel mesélte, hogy az ötvenes években volt olyan tél, amikor egy kölcsönkapott présházban éltek heten, mert már nem volt házuk sem. Az akkoriban nem nagyon volt jellemző. Tehát apu elhatározta, hogy nem lesz olyan, mint az apja. Keményen dolgozott. Ügyes is volt, értette is a dolgát. Épületgépész üzemmérnökként a szocializmus végén víz-gáz- központi fűtésszerelő vállalkozást kezdett. Mások milliomosok lettek. Nekünk jól ment. De jött egy epehólyag műtét, két infarktus, tüdőembólia. Most nyugdíjasként kapál és énekel. Én, hogy kövessem a családi példát, elhatároztam, hogy nem leszek olyan, mint az apám! Hülye lennék infarktusig hajtani magam, kvázi a semmiért. Majd én megoldom pozitív gondolkodásból. Aztán egy télen, amikor egy havertól kölcsönkapott lakásban éltem, rádöbbentem, már csak piálnom kéne egy kicsit, hogy olyan legyek, mint a nagyapám.
Mi a megoldás? Nem teszek semmit és jön a pénz, mert hű, de bizakodó vagyok? Vagy dolgozok infarktusig? Jó, tudom nem ilyen végletes, de a legtöbb ember, ahogy akkor én is, így működik. Nagypapa félt, hogy úgysem megy, tehát nem mozdult. Apu félt, hogy nem megy, hát heves tevékenységbe kezdett. Én féltem, mivel azt láttam, hogy hiába a tettek, nem jutott sokra. (Ez persze nem igaz, de én nagyon így láttam akkoriban.) Szóval megtörtént velem az, amit a közömbösség című írásomban ecseteltem. Amikor erre rájöttem, olyan szintű rettegés jött föl, hogy szabályosan rosszul lettem tőle: van a világban pénz, de én örökre el vagyok zárva tőle. Pedig másoknak még segítettem is, hogy boldoguljanak!
Itt jön az első lépés! Tudd, hogy amitől félsz (amit általában a szüleidtől lestél el), az nem igaz. Csak alapból innen indítasz, és aztán küzdesz ellene. Szóval tudtam, hogy nem igaz, de ettől még nagyon nyomasztó volt, mert igazsággá teszem folyamatosan magamnak, azzal hogy figyelek rá. Azzal, hogy meg akarom oldani. És nem a megoldások, hanem a figyelem iránya ami teremt. Apu megoldása más volt, mint nagypapáé,meg az enyém. De valós „megoldás” nem született.
Szóval tudatosítottam a másik oldalt! Amennyire kudarcra vagyok ítélve, annyira működhet is az életem. A kettő egyszerre van. Ha feljön a félelem, akkor nem törődök vele, elfogadom amennyire tudom, és tudatosítom, hogy legalább ennyire jó is lehet. Szóval féltem reggel, délbe, este. És közben összehoztam infarktusveszély nélkül másfél hónap alatt 1millát, hogy eltöltsünk egy hetet Rómában, aztán pedig elutazzunk Indiába, egy buddhista zarándokútra.
Akkoriban még nem ismertem az Elengedés módszerét, így sokáig kitartott mellettem ez a félelem, de nem adtam neki erőt sem azzal, hogy hagyom elhatalmasodni, sem azzal, hogy harcolok ellene bármilyen módon.
Ha valamiben előre akarsz lépni, akkor fogadd el a másik oldalát! Mennyire zavar az, hogy esetleg elveszítesz pénzt? Sokan ezer forint elhagyásától idegrohamot kapnak! Donad Trump, a világ egyik leggazdagabb embere kétszer vesztette el a vagyonát mínusz több száz millió dollárig. (Érdekesség Napoleon Hill a Gondolkodj, és gazdagodj írója is többször tönkrement, a könyv megírása után is)
Mikor érzed magad élettel telibbnek, ha egy szobában ülsz biztonságban, vagy ha épp ejtőernyővel kiugrasz egy repülőből? Ahhoz, hogy mélyen átéld az életet, el kell fogadnod a halált is! Ha sok pénzt akarsz, akkor el kell fogadd a veszteséget is legalább annyira!
Azóta egyre jobb a kapcsolatom a pénzzel. Tartok is róla minden hónapban egy kétórás előadást az Angyalszívben. (http://angyalsziv.hu) Többeknek segített már előrelépni. (Van egy partnerkapcsolati és egy önbecsüléses előadás is.)
A következő blogbejegyzésben leírok több nagyon fontos meglátást, hogy segítsek rendezni a viszonyod a pénzzel!

Hozzászólások



:-)

Köszönöm!



Palacskó A.!

Köszönöm,hogy olvashattam ezen írásod is.Sokat lehet a te írásaidból is úgymond"tanulni":)!
További csodálatos napokat kívánok!