Pontyokról, cápákról és delfinekről és kifogásokról

cápaSokan ismerik már a Delfinstratégia című könyvet, amit az IBM és a Hewlet Packard két topmenedzsere írt a különféle stratégiákról. Aki nem ismerné, annak íme egy tömör összefoglalás a leglényegesebb alapgondolatról. (A többi annyira nem is lényeges a többségnek.)

Szóval az üzleti élet terét medenceként, vízként a fogja fel a hasonlat, ahol különféle szereplők sorjáznak.

A bal agyféltekére alapozó, állandóan küzdő, harcos típust cápaként írják le. A bal félteke hiányra épülve gondolkodik, így muszáj felhalmozni magunknak és legyőzni azokat, akik elvehetik tőle a lehetőséget. Küzdj, vagy meghalsz. Állandóan cselekszik, de kreativitás nélkül.

A jobb féltekére alapozó ponty álmodozik de nem cselekszik. Álmai kreatívak, de nem tesz értük semmit, mert nem használja a bal félteke erejét. Fél a cápák erőszakosságától, így lapul az iszapban és nem tesz semmit. A hiányban hisz, de neki úgysem jut semmi, hát beletörődik.

A sztori innen lesz érdekes:

Vannak az úgynevezett álmegvilágosodott pontyok. (ÁMP) Ők is csak jobb féltekét működtetnek. Ők csak a bőségben hisznek, tele vannak velük az ezoklubok. Valamiért azonban ők is a parti iszapban ücsörögnek. Általában azért, mert még felkészülnek, meditálnak, vagy épp felette állnak a cápák erőszakos nyomulásának. És hogy a bőség miért nem nyilvánul meg olyan mértékben, mint remélné? A karmája még nem értett rá. A Szaturnusz jelenleg rossz fényszögben áll a Marssal. A Gizi is kivetette kártyán, hogy Gábriel arkangyal segítsége még nem aktuális, majd 2012ben. Persze, most nagyon durván sarkítottam, bár láttam már hasonlót, nem is egyszer. Általában finomabb kifogásokkal élünk. Amikor először szembesültem az ÁMP leírásával, erősen szégyelltem magam.

A következő szereplő a Delfin, aki mindkét féltekéjét használja. Él a jobb kreativitásával, és cselekvésbe is váltja a bal segítségével. Hisz a bőségben és a hiányban. És tudatosan választ köztük. Védelmezi a pontyokat és orrba vágja a cápát, beszáll a ringbe és legyőzi. Sőt, finoman (vagy kevésbé) faron billenti a pontyokat, hogy térjenek már magukhoz. Ami érdekes, hogy egy ponty (az ÁMP is) cápának nézi a delfineket. Túl szókimondó, nem csak a rózsaszínben hisz, birtokolja a megkülönböztetés bölcsességét, ami nem erőssége a legtöbb ezozizinek, hisz szerintük minden egy, minden csodás,és ugyanoda vezet.

Időnként ÁMP, időnként delfin szintet élek, mikor, hogy sikerül. Ahogy mindenki, aki halad az úton, mozog a szintek között. (Aki már hallotta a Spirituális partnerkapcsolat előadásomat: 1szintű férfi: cápa, 2 szintű ponty, 3. delfin, 1szintű nő ponty, 2. cápa, 3. delfin)

Egy tipikus cápa-ponty-delfin probléma a szülés körül zajló hercehurca. A bal agyféltekés kontroll érzelemmentesen a biztonságot keresi a kórház műszerei között. Ennek az „érzelme” a cápa közönye. Az otthonszülést propagáló jobb agyféltekés törekvések pedig sértődötten küzdenek a bal félteke ellen. Nekik az érzelem a fontos, ám ezt sem tudják, csak a ponty sértettségével élni. (A hírhedt gyermekhalállal végződő esetnél pont a váll akadt el a születés közben, ami a sértődöttség egyik testi jele!) A delfin módja a szülésnek, születésnek tudatos: Nem tagadja a fizikai biztonság keresését és gondoskodik az érzelmi igényről is. Megszüntetve a két agyfélteke elveinek harcát, mindkettő a legjobbat nyújtja: a ráhangoltságot a bal, a kreatív választást a jobb. És akkor mindegy, hogy kórházban, vagy otthon történik a születés. Kicsi a különbség, de a végeredmény szempontjából jelentős. Az ÁMP pozitív gondolkodása és delfin tudatossága nem ugyanaz.

Te tudatában vagy a kifogásaidnak, ha éppen nem úgy mennek a dolgok kívül-belül? Nem arra gondolok, hogy tökéletesnek kell lennünk! Nem vagyok híve az ezo-bio-öko fasizmusnak, ami nem tűri a betegséget, a problémát. :-) Ha valami nem az „ideális” az életedben, de jól vagy vele, az nem számít. Hiányozhat kezed-lábad, de ha vidám vagy, akkor nem számít! Soha nem lesz minden tökéletes. Nem a beletörődést értem ezalatt, hanem a felszabadult, laza elfogadást!

Egyébként: Van-e az életedben olyan, ami túl régóta nem valósult meg, olyan részlet ami nem úgy megy, ahogy szeretnéd? Vagy küzdesz a megvalósulásáért, vagy van valami kifogásod, amivel megmagyarázod, hogy miért nem megy?

A kifogásokat rejtett félelemből teremtjük, és olyan ügyesen és profin használjuk őket, hogy teljesen valósnak tűnnek. Például a szülő kifogása, aki nem hagyhatja magára beteg gyermekét. Olyan logikus, hősies és önfeláldozó! Csakhogy az esetek nagy részében ő maga tartja betegen a gyerekét, hogy legyen mivel foglalkoznia. Ajánlom Eric Berne Emberi játszmák könyvéből az Alkoholista című fejezetet. Minden alkoholistának kell egy megmentő, és minden megmentőnek kell egy alkoholista. Kölcsönösen gondoskodnak arról, hogy ne történjen meg a javulás, mert hajtóerejét vesztené a kapcsolat.
Ha szembenézek a kifogásommal, mögötte találok egy félelmet, aminek a rezgéskulcsát megértve megszűnik a probléma. Nem megoldást találsz a gondra, hanem nem lesz gond többet. Megoldások nincsenek. Semmire. Más rezgésszint van, ahol nem létezik a probléma.

Ajánlom a „Nincs több kifogás” tábort, ha többet át akarsz látni, sőt tovább akarsz lépni. Tőlem telhetően igyekszek egyéni rálátást biztosítani, és nem csak általánosságokról beszélni. (Április 30-május2. Fonyód)
http://tudatosteremto.hu

Hozzászólások



innen több megoldás is van

Olvasd el például a pénz1, vagy az elengedés c. írásomat.
De alapvetően az a lényeg, hogy mélyen meglásd azt, hogy kamu a félelem tárgya. Írni fogok még a héten a hiányról, ürességről, abban talán megleled a választ!



na de hogyan ... ???

"Ha szembenézek a kifogásommal, mögötte találok egy félelmet, aminek a rezgéskulcsát megértve megszűnik a probléma. "
Néha a félelmet megtalálni sem egyszerű, hiszen már úgy hozzám nőt, de hogy kell megérteni a rezgéskulcsot ? Felismerem a félelmet. És aztán ? Attól hogy felismerem, még félek.



szerintem

Véleményem szerint a gazdasági tér akkor fog hatalmasat változni, amikor emberek tömegesen fogják felismerni, hogy nem jogokkal felruházott szervezetektől kell elvárniuk azt, amit egyébként papíron tényleg elvárhatnának. Bizony! Oda kell mennie Mari néninek újra Józsi bácsihoz, és meg kell próbálni ismét együttműködni. Másfelől egyre többen jönnek majd rá, hogy a pénz nem egy bűvös valami. (Pedig írhatnék a nagy "varázslatokról", mint hogy valójában nem létezik a magyar forint, vagy arról is lehetne írni, hogy az euró már be van vezetve hazánkba, csak a külföldi valutamennyiségek forintosításának lépését fogják elhagyni, ha úgy tetszik a "forintot" fogják kivezetni, de lehetne írni arról, hogy mi a különbség az emberi szükségletkielégítés közvetítését kiszolgáló pénz, és "egyéb pénzek" között, ezeket hogyan keverik össze és mi célból és miért... jaaaj csupa "varázslat" sok huncutság van az tény.) Azoknak, akik egy helyen létezni szeretnének JOGUK VAN a megfelelő mennyiségű pénz helyhez kötött keringettetéséhez, használatához, mert a gazdaságban a pénz olyan, mint a vér. Elképesztő a biológia és az ember által felállított rendszer közti hasonlóság. Bele tudnék menni, de nem megyek. A lényeg, hogy elindult egy folyamat, és az emberek önmagukra, s ezáltal egymásra fognak találni.



:)

"Valamiért azonban ők is a parti iszapban ücsörögnek. Általában azért, mert még felkészülnek, meditálnak, vagy épp felette állnak a cápák erőszakos nyomulásának." - Vagy a cápák fizetik őket, ők is emberhalásszá teszik őket, csak más minőségben.:D