Reinkarnáció - találkoztam előző életbeli önmagammal

reinkarnációKicsit eltűntem az utóbbi hetekben, mert a jól megérdemelt pihenésemet töltöttem Indonéziában. Céges sikereimnek köszönhetően úgy döntöttem, megjutalmazom magam. Pontosabban megjutalmaztak. :-) De még Indonéziában sem került el a végzet. Indulás előtte éjszaka nehezen aludtam el, forgolódtam, és nem tudom, hogy álom volt-e vagy látomás, de láttam magam, amint állok egy ház előtt, és beszélgetek egy őszes hajú nagyon kedves bácsikával. Arra gondoltam, biztosan valamelyik előző életem emlékképei jelenhettek meg, mivel nagyon valóságosként éltem meg. Arra is emlékszem, hogy egy kiskutya szaladt oda hozzánk, és a bácsika a feleségéről mesélt nekem, aki már nem él. Teltek a percek és én ámulva figyeltem az élménybeszámolót és nagyon nagy szeretetet éreztem.

Másnap nagyon jó érzésekkel indultam útnak. Minden simán ment, gyönyörű helyen volt a szállásunk, egy kis házat béreltünk. A növényzet teljesen rabul ejtett. A csoda az ötödik napon történt. Megbeszéltük, hogy ebédelni megyünk a közeli helyi étterembe, ahol nagyon finom különleges fűszerezésű grill ételeket készítenek. Elkezdtem készülődni, és mikor húztam fel a sonyám, hirtelen görcs állt a hasamba. Nagyon erős és nagyon rövid ideig tartó. Gondoltam, biztos rosszul mozdultam. Közben Tibi is elkészült, és ahogy elindultam a kijárat felé, újabb görcs. De csak 2 másodpercig tartott. Mintha valami figyelmeztetés lett volna. Arra gondoltam, ha még egy lesz, itthon maradok. Mikor az ajtóhoz értem, és készültem felvenni a papucsomat, kaptam egy újabb jelet. Közben aggódtam azon is, nehogy beteg legyek. Mondtam a Tibornak, menjen a többiekkel, én itthon maradok. Ezt 10 perc után megbántam, mert utána teljesen jól éreztem magam... Másfél órát csak feküdtem és unatkoztam, aztán mikor elegem lett az unalomból, gondoltam, sétálok egyet az utcában.

Annyira sok gyönyörű házat, fát, bokrot láttam, hogy kicsit tovább merészkedtem, és lassan azt vettem észre, hogy 2 órája sétálgatok és fogalmam sincs, merre vagyok. Egyszerűen elfelejtettem, hogy hányszor kanyarodtam jobb meg balra és hogy milyen sorrendben. Annyira magával ragadott a látvány. Kicsit kétségbe estem, és reménykedtem benne, valaki majd visszakalauzol a házunkba. A problémám csupán annyi volt, hogy nem tudtam a címet...

Oda vissza sétáltam az utcában, és bekanyarodtam egy sejtésem szerinti visszavezető útra. Hát persze hogy nem az volt. Viszont 1 perc után földbe gyökerezett a lában, mert ott álltam a ház előtt, amit 6 napja álmomban láttam. Szinte kővé dermedtem. Ez egy nagyon régi, viszont szépen felújított nagyon barátságos kis ház dús növényzettel, szökőkúttal. Álltam ott 10 percig és csak néztem. Azon bosszankodtam, hogy nincs nálam a fényképezőgépem.

Ahogy álltam ledermedve, megjelent egy nagyon idős ősz bácsika, a szomszédból jött ki. Valószínűleg ő jelent meg az álmomban, de az álomban pontosan nem emlékszem rá. Akkor már szinte sokkot kaptam. Ha előtte nem álmodok erről, akkor az ezt követő perceket nem tudom megélni. Kedvesen rám mosolygott és kérdezte, kit keresek. Mondtam neki, hogy csak sétálgatok, itt nyaralunk. Közelebb jött hozzám, összeráncolta a szemöldökét, és így szólt!

Jézusom, Te vagy az Erica? Mondtam neki, hogy összekever valakivel. Kérte, menjek be, szeretne mutatni nekem valamit. Beleegyeztem, mert minden részletet tudni akartam. Ahogy beléptem a házba, olyan érzésem volt, mintha haza érkeznék. Ismerősek voltak az illatok, és egy gyönyörű kép a falon, melyen a bácsika háza volt egy régebbi kiadásban. Mintha ismerős lett volna. A bácsi elővett egy fényképet, gyönyörű zöld keretben, és megmutatta a feleségét, aki úgy nézett ki, mintha én lennék kb. 20 évvel idősebb kiadásban. Akkor már sírni kezdtem, nem bírtam. Kértem, hogy meséljen róla. A felesége az Egyesült Államokban született, ott ismerkedtek meg, majd ide települtek. A néni az én születésem előtt halt meg 2 nappal... A képet pedig ő festette a halála előtt, amin megakadt a szemem. Annyit még leírnék, hogy ebben az életemben is festek, rajzolok, művészléleknek tartom magam.

Többször találkoztam a bácsival még a nyaralás folyamán, van elérhetőségünk, és megbeszéltük, hogy még az idén újra meglátogatom...
Annyira a hatása alatt vagyok még, hogy többet nem is írok most...

Csodák márpedig vannak...

Hozzászólások



Köszönöm nektek!

Köszönöm nektek!



Nagyon ...

... tetszett ez a történet, szerencsés vagy, hogy átélhetted :) .. Szerintem érdemes gondolkozni rajta, miért történt, lehet- e valami célja veled pl.
Azt furcsának találtam, hogy az írásod alapján gondolva, nem érezted ismerősnek a bácsit <)).
Köszi, hogy elmesélted



Húúúú!

Ez tényleg fantasztikus ami veled történt!Kirázott a hideg,persze jó értelemben.Majd ird meg ide nekünk ha folytatódik a történet.Giniét is olvastam anno,az se semmi sztori!



Reinkarnáció

Csodálatos ez a csoda! "Irigyellek" érte. Én hiszek a reinkarnációban.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
"Az életben a szeretet és a tanulás a legnagyobb cél."
Szeretettel várom a folytatást: Zadkiel



Szep mese, ki kene

Szep mese, ki kene vizsgaltatnod magad mert nagyon elenk a fantaziad :D
Mindenetek amitek van, az azert van mert megdolgoztatok erte, nem pedig "csoda". Ha megjutalmaznak a munkahelyeden az nyilvan azert van mert szorgos kis buzgomocsing vagy aki az ev dolgozoja :D



Nagyon izgalmas!

Ezek a lélek NAGY ébredései...
Én is átéltem - többször - ilyesmit, de az első, nagyon intenzív és mélyreható volt.
Valódi ébredés...
Itt írtam róla egyszer : http://www.thesecret.hu/elozo_elet
Ezt követte egy sor hasonló, egyre inkább követelőző emlék. Valósággal belehajszolt, hogy "nyomozzak" magam után. És elindultam végre azon az úton, ami pályára állított.
Nagyon örülök a történetednek, valódi és felkavaró.
Kíváncsian várom a folytatást...



Ez történet is tipikus

Ez történet is tipikus példája annak hogy a lélek halhatatlan és TE átélhetted azt ami tényleg keveseknek adatik meg.
A lélek mindig okkal felejt...és okkal emlékszik.



Köszönöm szépen Ery! Szép

Köszönöm szépen Ery! Szép estét Neked!



Kedves Zsuriniki!

Különös kegyeltje vagy Istennek, hogy mindezt megélhetted.
Fantasztikus és köszönöm, hogy olvashattam.

Szeretettel: ERY
"Élj a szíved erejével!"



Köszönöm Merkaba! Szerintem

Köszönöm Merkaba! Szerintem is fantasztikus!

Ölellek! Niki



JUj! -de fantasztikus !!!!!

Kedves ! Nagyon kivételes helyzetben vagy , örülök hogy felfedezted önmagad :)))))))))) ölellek Merkaba :))))))))))



Én köszönöm, hogy olvastál

Én köszönöm, hogy olvastál Kati!



Kedves Ragyogás!

Mindegyőnknek osszú még az út, de azt gondolom, ezért az élményért már érdemes volt élnem... Valóban csodaként éltem meg. De egy valamire büszke vagyok: figyeltem a jelekre. Minden embert körbevesznek csodák, csak nem mindenki figyel fel rájuk...



...

én is nehezen térek magamhoz...ez nagyon érdekes dolog ami veled történt..hu..nagyon érdekes...köszi hogy megosztottad... :)



Igazolsz Niki mindent, amit itt az oldalon csodaként megélünk.

Képességeink kibontakoztatása gyanánt.... És olyan szép amit leírtál. Megindító, kedves, és életszaga van.... Láttatni enged még valamit: mennyi dolgozni valóm van magamon. Pedig akkora utat megtettem már, és mégis! Hosszú az út hazáig!



Köszönöm Neyriti!

Még próbálok magamhoz térni...



Uhh!

Én sem tudok hozzáfűzni semmit,letaglózz... csak annyit, örülök, hogy megosztottad!

Ez tényleg csoda!!!