Szabadságvesztés

szabadságvesztésOlvasgatom a bejegyzéseket, fórumokat, vitákat. És rájöttem, miért érzem kényelmetlenül magam sokszor.

Mert hiányzik valami. Valami, ami a Titok alapja, ami az egész világot mozgásban tartja. Sok hozzászólásban megvan, de sajnos, sokban nem találom. Próbálom megfogalmazni, mit is hiányolok, de nehéz, mert nem egyszavas dolog, és valószínűleg több bejegyzés lesz ebből. :)

Amire először gondoltam, hogy hiányzik, az az alázat. Alázat mások emberi lénye iránt. Alázat mások igazságának elfogadása irányába. Hiányzik az én utam nem a legjobb, csak az egyik a sok közül felfogás. Hiányzik, hogy elfogadjuk a másik ember igazságát, nem,mint sajátunkét, hanem mint a másik ember világának mozgatórugóját. A világ ugyanis nem létezik objektív, a szemlélőtől független módon létezik. A világ a mi érzékelésünk alapján létezik. Ezért hát a másik ember világa és az én világom együtt alkotják a mi világunkat. Ha a másik embert kizárom, a mi világunk fogyatékossá válik. És a mi közös világunk vizsgálata alapján tehetek megfigyeléseket, észrevételeket, de cimkézni, ítélni, főleg elítélni nem. Hogyan is tehetném, hiszen kettőnk igazságának létjogosultságát úgy megállapítani, hogy ez az én igazam, ezért jobb, elég önkényes lenne. Ezzel együtt vannak sokan, akik így működnek. Hibásan működnek? Nem hiszem. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. De úgy gondolom, hogy aki ebből az álláspontból határozza meg az "egyetemes igazságot", nem a Titok szerint halad. Érdekes paradoxon: a Titok alapján ki lehet mondani, hogy a Titok sok ember számára nem létezik. Ez a filmben is benne van: ha valaki próbálgatja, és nem lát sikereket, azt mondhatja, ez nem is működik. És az Univerzum erre mit mond: Kérésed számomra parancs. És nem történik semmi.
Kimondhatjuk tehát, hogy a Titok lényege épp az a lehetőség, hogy el lehet utasítani. Ez a végső szabadság: elfordulni isteni lényünktől. Ezt elfogadni nagyon nehéz nekünk, akik hisszük, és követjük a tudatos teremtés útját.
Az emberben ősidőktől fogva benne van a létfenntartáshoz szükséges itélkezés. Ez a gyümölcs jó, ezt megehetem. Ez az állat rossz, ettől menekülök. Ez az ember veszélyes, nem szeretem. Érzelmi hatásokat párosítottunk a külső tapasztaláshoz, ezzel gyorsítva a hasonló helyzetekben adandó válaszlépést, sok esetben az életünket megmentve ezzel.
Mai, felvilágosult korunkban ezek az itéletek, és érzelemből tett cimkék viszont korlátozzák a megismerés szabadságát. Korlátozzuk a másik létezőt abban, hogy legtisztább arcát mutassa felénk, mert a cimkék és kategóriák halmazából nem tudunk kiszabadulni, ezért cimkének és kategóriának látjuk a másik embert is.

És itt visszakanyarodnék az eredeti témához: ha én cimkéknek látom a másik embert, el tudok határolódni tőle. Azt mondhatom: ez nem Én vagyok. Ezek a gondolatok nem az enyémek. Ez az igazság nem az én igazságom. De legfelsőbb szinten, azon a szinten, ami a Titok működését garantálja, mindannyian egyek vagyunk. Kvantumszinten Te és Én nem különbözünk. A Te gondolatod ugyanúgy az Univerzum gondolata, mint az Én gondolatom. A Te cselekedeted ugyanúgy az enyém is.
Ezért lenne fontos az egymás iránti alázat, egymás igazságának, cselekedeteinek elfogadása: mert a MI világunk áll össze ezekből. A szimfónia akkor lesz teljes, akkor tudunk a teremtésre teljes egészében ránézni, amikor látjuk a másikat is olyannak, amilyen, nem pedig olyannak, amilyennek látni akarjuk.

Az alázat nem olyasmi, hogy "megalázkodok előtted", vagy "alattvalód vagyok", vagy "rendelkezz velem, ó, uram". Az alázat végső soron szeretet. A másik ember feltételek nélküli elfogadása. Nem kell vele lenni, energiát adni neki. De el kell fogadni, hogy a saját világában ő a teremtő. Felhívhatom a figyelmét arra, hogy várhatóan mivel jár a teremtése, de soha nem fogom tudni megakadályozni, hogy azt teremtsen, amit csak akar. És nem is szabad. Minden ember a saját világát teremti meg. Ha beleszólnék a teremtésébe, megakadályoznám egy olyan tapasztalat elérésében, ami csak az övé, senki másé. EZ az igazi szabadságvesztés, nem a letöltendő fogház.

Hát, ez egy kicsit kaotikus bejegyzés lett, de remélem, átadtam valamit a gondolataim forgatagából :)

Hozzászólások



Azt hiszem

még egy valami hiányzik az emberekből. És ez a valami a játékosság, a humor, a vidámság. Nem is tudom, mintha attól félne az emberek zöme, hogy ha megengednek maguknak egy kis mókát, akkor csorbul a tekintélyük. Igazán kevés olyan emberrel találkozom, aki érti a tréfát, és lehet is vele egy jót bolondozni.
Vajon ez miért van?

Krisna isten létére is táncol, és furulyázik, akár egy kisgyerek.
Közben az emberek igyekeznek mindig, minden pillanatban tudatában lenni a maguk fontosságának, tekintélyének, és másokkal is éreztetni ezt:)



Kedves Quantumpéter!

Pont az a lényeg,hogy azt kel felismerni,hogy a belső ÉN-t sose tudják bántani,csak az egó sérül.Ha valaki úgy érzi,hogy a belső énjét bántják az az egója játszmája.Hogy érted azt,hogy valakinek nem csak az egóját,hanem a belső énjét is bántják?Mert nem értem amit írtál.



Erre az egy dologra

Erre az egy dologra reflektálnék: ha elfogadjuk a legtöbb könyv által is emlegetett kettős ént; az egót és a önvaló / lelket / számos egyéb szóval emlegetik, akkor ez utóbbi ami az univerzum gondolata. Ahogy írtad kvantumszinten. De mi lesz az egóval? Ugye sokan még fel se ismerik a kettősséget és annyira egóból élnek, amivel a tudatosabb társuk nem csak az egóját de belső énjét is bántják. Azt is ugyanúgy el tudod fogadni?
(majdnem éjjeli 1 óra van, remélem azért lehet érteni mire gondolok :D )



nem csak

Nem csak az tetszik, amit írsz, hanem a megközelítés módja is. A keresgélés, a bizonytalanságod, a tétovaságod. A legtöbb ember nem engedi meg magának, hogy bizonytalan legyen, illetve azt, hogy ennek hangot adjon. Sokan többet foglalkoznak egy fal felépítésével, ami mögé el lehet bújni, mint az igazság megkeresésével. Azt írtam, sokan. Én is időnként falat építek. Nem vagyok szent, pedig - talán - jó lenne. Csak ezt elismerni. Talán ciki? Ha nem, ez is az alázat egy formája nem?
Az alázat pedig szerintem egy döntés. eldöntheted, hogy nagypofájú vagy, magadat tolod az előtérbe, vagy legalább megadod az esélyt annak a gondolatnak, hogy tévedsz.
Jól esett olvasni a szavaidat. A hozzászólásokból úgy látom, nem csak nekem. Gratulálok.



Tetszik az írás. :) Egy

Tetszik az írás. :)
Egy korábban olvasott idézet jut eszembe. :)

"Csak azért, hogy elhiggye helyesen cselekszik, nem kell bebizonyítania, hogy mások rossz úton járnak. "



Nem volt kaotikus bejegyzés SanTa :)

ahonnan én nézem, ahogyan én értelmezem, ahogy engem megérintett... az nekem jó. Szóval az én felfogásomban ez egy jó kis építő gondolat-lavina :))
köszi



nagyon szépen leírtad

Nagyon szépen leírtad a lényeges dolgokat, minden átjön belőle, (ha valóban érteni szeretnénk:).

Elsőre az alázathoz szólnék hozzá, mert azt még - tapasztalataim alapján - egy kicsit tanulnunk kell/ene, hogy ne megalázkodás legyen, hanem szívből jövő, igazi alázat. Ami véleményem szerint annyira emelkedett szeretet fokot feltételez, hogy addig el kell (és lehet) jutni ...

Szabadságunk vagyon arra a mai - tudati lélek - korában, hogy mit választunk, mit teremtünk, ahogy Te is írod. Ahhoz viszont, hogy a másik emberi lényt ne csak gondolatban, hanem a szívem mélyéről isteni szabad teremtőként lássam, tapasztaljam, ahhoz önmagamat teljes mélységében kell/ene tisztelnem és szeretnem és isteni lényként megélnem... igen, ezt tanulom/(tanuljuk).

Ha Benned megfogalmazódott a hiányérzet, akkor jó úton jársz, mi pedig köszönjük, hogy megfogalmaztad, hogy mi is tudatosíthassunk az írásod által egy-két nekünk szóló dolgot.

A hiányérzet pótlására a szeretettel áthatást, vagy a Felsőbb Én szeretetteli elfogadását/beengedését szoktam alkalmazni (nekem "bejön").



Gratulálok. Ez egy nagyon

Gratulálok. Ez egy nagyon hasznos írás!



Mhh... legalább 6szor

Mhh... legalább 6szor szerepel a Titok szó az írásban... :) csak érdekesség

"Amire először gondoltam, hogy hiányzik, az az alázat. Alázat mások emberi lénye iránt. Alázat mások igazságának elfogadása irányába." --> úgy tudom, hogy az alázatot nem lehet csak úgy elérni, hogy "na én most alázatos vagyok", hanem ott ismerni kell magad, önértékelés... tudni kell, hogy miben mennyit érek, ergó mondhat bárki bármit, nem azzal akarok több lenni, hogy fel lökök egy nénit buszon és a haverok elismerik, hogy én vagyok a leggecibb e vidéken... pl

"De úgy gondolom, hogy aki ebből az álláspontból határozza meg az "egyetemes igazságot", nem a Titok szerint halad." ---> :D :D :D Látta valaki a Jay & Néma Bob visszavág-ot? Abban volt olyan, hogy az "Út törvénye szerint él", ergó egy szopás és már fel is veszik a stoppost... Na, amúgy SanTa ez a mondat egy kicsit dogmatikusnak hangzik számomra. Elképzelem, hogy egy "imaesten" összegyűlnek és szemeznek a titokból és ha valami van az utcán mondjuk, akkor felüti a "Könyvet" és majd megmondja, hogy mit tegyek. :D

"és követjük a tudatos teremtés útját." ---> szóval, egóból... lehet olyat is "vonzzunk", amire semmi szükségünk, csak jó mert letértem az útról és milyen fasza vagyok, hogy azt vonzok, amit akarok... gondolom az Önvalónak nem egy tűzpiros Ferrari a vágya... :)

"elfordulni isteni lényünktől." --------> háát... erről beszéltem Nyuszó-muszó :D

"Az emberben ősidőktől fogva benne van a létfenntartáshoz szükséges itélkezés. " --------> gyökércsakra szint, ugyanúgy, mint a pénz és annak a hiányától való para...

"Mai, felvilágosult korunkban ezek az itéletek, és érzelemből tett cimkék viszont korlátozzák a megismerés szabadságát." ----> ez a bekezdés tetszik, jó a gondolat :) respekt!

Innentől már tetszik, amit írsz van benne valami.. szóval. :) Csak Ez a TITOK AZ ISTEN dolgot csökkentsük már, mert ez lassan olyan, mint a langyos víz eladása... írod is, a saját világukban mi vonzzunk... ergó, akkor mit akarok vonzani? :D Fel kell(ene) oldozni a blokkokat, gátakat és akkor megkapom azt, amire igazán vágyok.. A szeret fontos, a nyitott szívnek van egy olyan csodája, olyan szintje, hogy kívánság teljesítő képesség... az pedig Istenibb, mint a "Titok"... :) Csak, hát erről könyvet nem lehet írni... :P Így tudom... :) Persze, előttem is bőven tanulnivaló :)))



Lényeg az, hogy az ember a saját karmáját elfogadja.

Csak így lehet boldog. A karma pedig tulképp csak tanulás.



Képzelj el 3 fogaskereket.

Az egyik A irányba mozog, a másik B irányba. Ez mozgatja a harmadikat C irányba, háromdinezióban. Ha az egyik is más irányba kezd mozogni, az kihatással van a többi mozgására is. Megváltoztatja az egész rendszert folyamatosan minden fogaskerék mozgása kihatással vana többire. Én itt rájöttem, hogy változtathatunk a világon, de nem korlátlan mértékben. És itt jön be a karma tövénye az egész dologba. Mert ha engem olyan részek vesznek körül, akik akadályoznak a gazdagságban, akkor sokkal nehezebben leszek gazdag. Lehetek, de eleve nehezebben, mint aki arra születik. Példa: A Paris Hilton lehet, hogy egy hülye pics, de nem az a karmája, hogy szegény legyen. Őneki eleve nem kell akkora energiabefektetés, hogy pénzt keressen, mint pl. nekem. Sok pénzből mégtöbbet könyebben lehet csinálni, mint kevésből. Tehát neki totál elég, hogy elmegy egy fotózásra, vigyorog kettőt, és dől a pénz. És mitől lett híres? Hogy gazdag szállodatulajdonos lánya és különc.



Nagyon jó cikk :-)

Kvantumszinten egy része vagy a nagy egésznek. ezért nem te irányítasz egyedül. Ha te irányítanál egyedül, a te igazságod lenne az egyetlen igazság. És ez van a Titokban. Hogy bármit beteremthetsz. De ez nem igaz. És egyáltalán nem furcsa, hogy itt olyan emberek vannak, akik szerint az ő igazságuk az egyetlen igazság. Hiszen a Titok erre épül. És sajnos nem veszi figyelembe, hogy a kvantummező a részek egymásra hatásán, kölcsönhatásán alapul. Persze teremthetek. De a másik ember és éppen úgy teremtő. és csak a kölcsönhatásokból alakul ki az eredmény. A Titok valahol azt sugallja szerintem, hogy én vagyok az egyetlen ISTEN. Pedig mindenki az.



:D Tudtam, hogy a

:D Tudtam, hogy a legfontosabb témára fogsz reagálni :)
Szóval kitaláltak egy olyan okos dolgot, hogy záróizom :) Azt használom, amíg nyitott területre nem érek... :)



Én ha vitatkozom mással,gyakran

magammal vitatkozom,a másik énemmel,lemeccsezem a külvilág segítségével magam.
Ha fingani kell a buszon,mit csinálsz Santa?Ne mondd már,hogy nem fingasz:DDD
(Most nem magammal vitáztam)



Mielőtt valaki félreértené

Mielőtt valaki félreértené (ahogy azt szokták néhányan): ez kizárólag spirituális oldalról közelíti a témát.
Természetesen vannak társadalmi szabályok, amiket a békés együttélés érdekében követni illik: nem gyilkolászok kedvemre, nem - már elnézést - fingok tömegközlekedésen, stb. Ezeket az ember, mint társadalmi lény követi (jó esetben), nem pedig mint spirituális entitás.



SanTa, nagyon szépen

SanTa, nagyon szépen megfogalmaztad. :)