Szív

szívEgy olyan világban, ahol egyre fontosabb szerepet kap a gondolkodás és az intellektus, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az embernek, (bármilyen furcsán hangzik is) nem az agya az egyetlen szerv, amely képes döntéseket hozni. Legalább ennyire fontos (ha nem fontosabb) a szív. Nyelvünk híven őrzi ezen ősi tudást, hiszen ha valamit jó szívvel, szívesen teszünk meg másokért, ha szívvel-lélekkel küzdünk egy nemes cél eléréséért, ha egy ügyet szívbélinek tekintünk, az rendszerint olyan hozzáállást jelent, amely alkalmanként felülírja az agy hideg logikáját. Nem véletlen, hogy a szeretet szimbólumaként is leggyakrabban a szív jelenik meg, és soha sem az agy. Gondolattal nem lehet szeretni. Csak szívből.
A szívhez kapcsolódó érzések töltik el az embert lelkesedéssel, és ez az a központ, amelynek közvetítésével érezni tudjuk, hogy összetartozunk, hogy közös cél lebeg előttünk, hogy egymást mindenben hajlandóak vagyunk segíteni.
Tényként állapítható meg ugyanis, hogy nem csupán gondolkodásmódban, intelligenciában van különbség az emberek között, de szívbéli képességekben is. A fejlődés hosszú folyamat, amelynek során az emberekben kifejlődnek az intellektuális és a szívbéli képességek, de a sorrend nem mindenkinél ugyanaz. Másrészt, ha az egyik fokozottabban van jelen, az még szinte semmit nem mond a másikról. Van, aki annyira tud szeretni, hogy a józan ész alig jut szerephez a nagy és esetenként önfeláldozó szeretetben. Van, aki nagyon okos, kiszámított, logikus, de a szeretet melegsége hiányzik minden megnyilvánulásából. És e két véglet között megannyi változat.
Az igazi természetesen az, amikor ez a két központ, az agy és a szív összhangban van, mindkettő fejlett, és cselekedeteinkben a szív, a szeretet, vezet. Ez a szeretet túlmutat a hétköznapi önös gondolatokon és megnyilvánulásokon, és képes legyőzni a félelmet. Ezért képes valaki saját magát is veszélynek kitenni, ha egy szeretett embernek nyújtott segítségről van szó, ezért feledkezik meg a szülő a saját testi épségének védelméről, ha gyermekét kell mentenie.
A szeretet azonban nem mérhető műszerekkel, és aligha mondhatnánk, hogy az anyagi világ, vagy éppen a fizikai testünk terméke. A szeretet lelki, spirituális kategória, mint ahogyan a nemzet fogalma is spirituális kategória, hiszen nem lehet csak kigondolni, hogy összetartozunk. Ahhoz, hogy ennek valami értelme is legyen, ahhoz, hogy közős húzóerővé váljék, nem elég az ész. Oda szív is kell.

Címkék:

Hozzászólások



ehez hozzákapcsolódva

Szerintem az első lépés attól még helyes, de az csak egy lépcsőfok a döntésben. A második akkor jön, amikor a fenti módszer segítségével létrejött új információhalmazok alapján meghozza a szívünk a döntést.:) Pl. egy párkapcsolatban az elmét csak arra jó használni, hogy felfogjuk hogyan látjuk magunkat benne mi, meg a másikat, és viszont... hogy a másik hogyan látja Önmagát, minket, és mi együtt a világot, világunkat. Ha ezzel végez az elme, akkor itt a feladatát be is töltötte, innentől kiélheti magát máson, más "rágcsálni valót" kell neki adni. Az elme által megtalált hasznos információk csak adalékok lesznek ahoz, hogy a szívünk döntéseket szüljön. Bár a szív az elme számára elég idegesítő lehet, hiszen mindenre csak azt mondja: SZERETEM!!!!
Engem mondjuk ez nem idegesít.:)



Szív vs. Elme?

azt vallom én is, hogy kettőnek összhangban kellene lennie. Van egy pszichológus ismerősöm, aki azt állítja, hogy érzelmekkel nem lehet helyes döntést hozni, kizárt, ami csak akkor lehetséges, ha felülkerekedünk az érzelmeinken, tehát képzeletben fentről látjuk önmagunkat, illetve a problémát. Ez pedig már nem más, mint a racionalitás... Mindezek ellenére én az első mondatom igazságát támogatom. :)

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



A Szív nem tud az elméről...

...az elme pedig csak a nevét ismeri annak...
A szív nem állapít meg tényként különbözőséget!!!

Mindannyian ugyanoda jutunk. Ki a Szíven, ki az elmén keresztül... Ha a különbözőséget keresed, nem a Szív szólalt meg benned...

A Szív csak megértően mosolyog... :) :) :)

Meghajlok a Bennetek Élő Tudatosság Előtt!!!

Baráti Szeretettel.

zorba

http://www.lyoness.ws/

http://www.lyoness.ag/hu/

totzoli129@freemail.hu-ez a saját mail címem...ide bátran küldhetsz érdeklődő levelet...

-Ez a jövő, az egymásért t



Ez igen!

Enti, a szívemből szóltál!

"szívbéli képességekben" = Egy ember mennyire engedi meg magának a szeretetet... remélhetőleg egyre többen egyre inkább. Talán egyszer a szeretetről alkotott gondolathalmazok is megváltoznak, és az emberiség kollektíve ráébred arra, hogy a szeretet ERŐ, semmihez sem fogható erő, melyet ha használunk, csodákat tudunk véghezvinni, és igen, együtt, egymásért! Mert ha az egyik résznek rossz, az idővel rossz lesz a másiknak is. Ezt a leckét is megtanulhatnánk végre.:) Igazából tényleg csak egy iciri-piciri kell ahoz, hogy az emberiség az élet és az élet élvezeteinek magasabb dimenzióiba lépjen.