Szolgálat és pénz

szolgálat és pénzSokszor alakul ki parázs vita abból, hogy egyesek szerint az a dolgunk, hogy másokat szolgáljunk, a szolgálattal pedig összeegyezhetetlen az, hogy azért ellenértéket elfogadjunk. Ez véleményem szerint egy igen téves félreértelmezése és félremagyarázása a szolgálat kifejezésnek. Azt, amiért nem kapunk ellenértéket, vagy legfeljebb csak alamizsnát, esetleg kosztot és kvártélyt, én inkább szolgaságnak, vagy szolgaiságnak nevezem. A szolgálat az én értelmezésemben azt jelenti, hogy örömmel és szenvedéllyel osztom meg Önmagam és mindazt, ami rajtam keresztül áramlik másokkal, hogy ők is részesüljenek és nem csak, hogy részesüljenek, de nyerjenek is abból és az által, amit én saját magamon átengedek. Vagyis olyan értéket nyújtok át a többi embernek, amit olyan módon és mértékben, ahogy én adom, csak én vagyok képes. Ez a megosztás gyakran azzal jár, hogy lemondok bizonyos dolgokról, vagy akár (idő-, energia-, anyagi-) áldozatot is hozok azért, hogy Neked ezt nyújthassam. És bár mindezt úgy teszem, hogy ezért viszonzást nem várok, mégis azt szeretném, hogy ezt az értéket valóban értékeld, ezért meg is osztom Veled azt, hogy ez szerintem mennyit ér. Azért teszem ezt, mert – saját tapasztalat – hajlamos az ember nem megfelelően értékelni azt, amit „ingyen” kapott. Talán azért van ez, mert az ember a „könnyen jött” dolgokkal kapcsolatban azt gondolja, nem jár akkora kockázattal, ha nem veszi komolyan, és nem próbálja meg részévé tenni az életének, hiszen úgysem adott érte cserébe semmit. Ha viszont maga is áldoz valamit cserébe a szolgáltatott értékért, akkor már kevésbé engedi meg magának, hogy azt egyszerűen a sarokba vesse.
Szóval, megállapítok egy ellenértéket, Te pedig eldöntheted, hogy ez az érték, amit én teljes szenvedélyemmel és elhivatottságommal adok át Neked, szolgál-e Téged annyira, hogy megfizesd érte ezt az ellenértéket. Ha pedig szolgál, akkor viszontszolgálatot nyújtasz a szolgálatomért, vagyis örömmel és szenvedéllyel osztod meg velem azt, ami rajtad keresztül áramlik, és amiből én is profitálni tudok. Ez nem biztos, hogy a pénzed, de mivel a pénz egy olyan közvetítő értékmérő eszköz, mely bárhol és bármikor értékkel bír, így ha az, amit Te nyújtanál számomra, nem igazán jelent többlet értéket az életemben – nem azért mert egyébként nem értékes, sőt nagyon is az, csak éppen nekem valami egészen más tud hozzátenni az életemhez az adott pillanatban – akkor helyettesíted azt pénzzel.
Talán azt gondolhatod, ez önzőség és túlságosan anyagias felfogás, és szerinted az igazi önzetlen szolgálat az, amikor megosztom veled Önmagam, Te pedig megtapsolsz, rám mosolyogsz, elrebegsz egy „Hálásan köszönöm!”-öt, miközben semmi olyat nem engedsz átáramolni felém önmagadon, ami az én életemhez is többlet értéket adna. Melyik az önzőbb dolog?
Melyik vall nagyobb önzésre? Az, hogy kölcsönösen szolgáljuk egymást, még ha a szolgálat az egyik oldalon a pénz is, vagy az, hogy azt várjuk el mástól, hogy azt az értéket, melyet nekünk adni tud, viszonzás nélkül adja, és hogy azt úgy tudjuk bezsebelni, hogy lehetőleg nekünk magunknak semmi számunkra értékeset ne kelljen megosztanunk a másikkal?
Erre most joggal mondhatod azt, hogy elég viszonzás kellene, hogy legyen a hála is, amit cserében érzel! És ebben van is valami! Olyannyira, hogy biztos lehetsz abban, hogy – és ez saját tapasztalat, és nem csak magamra vonatkoztatva beszélek – annak, aki valamilyen szolgálatot tett neked, nem a pénzed az igazi érték, hanem a hálás elégedettséged! Ugyanakkor, ha nem kap valamilyen viszontszolgálatot a szolgálataiért, nem sokáig lehetsz már neki hálás, és nem sokáig lehetsz már elégedett azzal az értékkel, amit tőle kapsz. Éhes ember ugyanis, már nehezen szolgál teljes lényével, az pedig, amelyik éhen halt, már többnyire sehogy. Nem beszélve arról, hogy nem biztos, hogy neki szüksége van a háládra, mert esetleg már régen nem abból táplálja energetikai rendszerét, hogy mások háláját bezsebelje. És ha már a hálánál tartunk. Véleményem szerint a hála, nem lehet „csere-eszköz”. A hála egy természetes érzelmi reakció akkor, amikor valami számunkra jó dologban részesülünk! Vagyis, amikor hálásak vagyunk, akkor nem adunk a másiknak tulajdonképpen semmit, hanem egyszerűen csak élvezzük a felett érzett örömünket, amit kapunk, kaptunk, vagy kapni fogunk!
A szolgálat nem más, mint érték-megosztás! És ha az egyik oldalon ez az érték a pénz, akkor nincs abban semmi rossz, sőt, nagyon is jól van ez így, mert a pénzért cserébe a másik szert tehet valami olyanra, ami az ö életéhez sokkal inkább hozzátesz, mint az, amit Te tudsz nyújtani neki cserébe. De ha történetesen éppen arra van szüksége neki is, ami a Te Lényedből áramlik felé, akkor úgyis megegyeztek a csereüzletben.
Ha igazán tisztán engeded Önmagadon átáramolni mindazt, ami Lényedből fakad, azok az emberek, akik eléggé felkészültek szolgálatod befogadására, készek lesznek szinte bármit megfizetni azért, hogy ebből az Áramlatból részesülhessenek.
Legyél kész arra, hogy önzetlenül szolgálj azzal, amivel igazán szeretnél, mert valódi értéket csak a szolgálat által és csak úgy tudsz létrehozni, ha ebben a szolgálatban örömödet leled!
Legyél kész arra, hogy amit szolgálatod során tapasztalsz és megtanulsz, megoszd másokkal is, hogy később sem szenvedjen a Világ hiányt azoknak a felismeréseknek az értékességéből, amikre Te szert tettél!
Legyél kész arra, hogy szolgálatodat megfelelően értékeld, mert amit nyújtani tudsz másoknak nem csak, hogy értékes, de értéke egyenesen felbecsülhetetlen!
Legyél kész arra, hogy megfelelően menedzseld, és ha kell „eladd” ezt az értéket, mellyel kész vagy szolgálni, hogy a lehető legtöbb olyan emberhez eljusson, akinek éppen a Te szolgálatodra van szüksége!
És legyél kész arra, hogy a jól-létet és bőséget, melyet szolgálatodért cserébe elnyersz, befogadd, megtapasztald és élvezd!

Szolgálj örömmel és fogadd el az érte járó és kiérdemelt bőséges jutalmat!

Hozzászólások



Drága Felebarát...

Köszönöm kimeritő válaszod ! Igazad van én sem értem , de más se....és ez vigasztal.Ha neked , kell ez hát tedd! Tudom már elöre mit válaszolsz! Egyszercsak már nem reagál Rád senki...és akkor, már csak magadnak teheted fel a kérdéseidet. Hogy nem értek semmit ? Dehogynem !!! Szeretettel : ágica



Draga Agica

Szemellenzot a lovaknak szoktak felkotni,en ember vagyok,akkor is ha nem mindig erted mi miert tortenik.
Szeretettel,
felebarat



Drága Felebarát..

Én megismertem a jó oldalad is ! Sőt még köszönetet is mondtam Neked ! Térj vissza a régi a Jó Felebarátként ! Szeretettel : ágica



Draga Agica

Neked kulon,nagyon koszonom.
Szeretettel,
felebarat



Kedves Foka

Koszonom a meleg invitalast,ha Isten is ugy akarja egyszer ott leszek.
Szeretettel,
felebarat



Jambo

Koszonom,szepen felmondtad a lecket.Most mar csak meg kell ertened,az egeszet,nem csak a felet.
Szeretettel,
felebarat



Kedves Ery

A harag rossz tanacsado!
Szeretettel,
felebarat



Kedves Alomkereso

Mindenkinek legyen hite szerint.
Szeretettel,
felebarat



Humorgumo

Koszonom.
Szeretettel,
felebarat

Neked nem csak az eszed,a szived is a helyen van.



Drága Felebarát...

Most én kérdezem, miért nem akarod inkább személyesen megismerni Álomkeresőt? Vagy írásain keresztül Neked nem jöttek át a gondolatai? Több , mint egy éve ismerem....minden írása kitűnő és érthető. Ha nem ,kérdezd meg tőle egyszer, nem hiszem , hogy nem adna rá választ! És tanít, és szeret és van hite....Miért Üldözöd ? Szeretettel : ágica



Kedves Felebarát!

Egy kérdés: Volt már olyan, hogy bementél a boltba, telepakoltad a kosaradat és noha jól láttad a termékek árát, a pénztárnál mégis a zsebedbe nyúltál és némi aprót odaszórva ezt mondtad: "Csak ennyim van, ugye elvihetem ennyiért is?"
A Harmónia Műhely egy olyan hely, ami magántulajdonban van és a fenntartását semmilyen szervezet nem támogatja anyagilag. Tulajdonosának azonban fizetnie kell a rezsit, a közös költséget és költenie kell karbantartásra is. Ő maga pedig egy ugyanolyan ember, mint mi, egyelőre nem teheti meg, hogy mindent zsebből álljon, ha megtehetné, szerintem meg is tenné, amennyire ismerem őt, mert igazán önzetlen emberként van szerencsém ismerni. Mi sem természetesebb, hogy akik eljárnak oda, nem ingyen akarják igénybe venni a helyet.
Amúgy meg csak kötözködsz. De nem baj. Mindenki tükre a másiknak. Még a kötözködő is. De ha lejössz a Harmóniába jövő hét szerdán, szívesen lát mindenki. A beugró meg tényleg 700 péz. Ahogy a péknél a búrkifli is 150 vagy akármennyi. De azért ez nem ugyanaz. Itt lehet kötözködni (pláne névtelenül és arctalanul - pedig mi itt többen személyesen is ismerjük egymást, merjük vállalni magunkat), a péknél meg nem lehet. Vagyis hogy lehet ott is, de valószínűleg nem fognak ilyen kedvesen válaszolni. Ez amúgy jellemző: az ember mindig azzal kötözködik, azt igyekszik csipkedni, aki ártalmatlan. Felebarátom, ezért azt javaslom, gyere le Te is a Harmóniába - ha esetleg nem tudod kisajtolni azt a hét kilót, megértjük, még össze is dobjuk Neked az első alkalomra, csak vállald fel ki vagy. Ugyanezt javaslom Origaminak is. Senki nem fogja a szemedre vetni a kötözködésedet, ha valaki mégis, az is természetes, hiszen amit feldobunk, az le is esik. De Álomkereső Sanyink biztosan nem fog a torkodnak ugrani, mi több, örülni fog Neked.:):):) Ismerd meg őt, ismerj meg minket. Várunk szeretettel.
-Fóka-



:)

Fe,lebarától ilyet elvárni?:)A saját emberijátszmáját se ismerte fel pedig nem rég olvasta a Mennyei proféciát:)A könyvben az ő játéka de Origamié is, nem szörözés energiára megy:"
- Szerep egy másik típusú drámában. Azok, akik ezt az eszközt használják, kérdések által hatolnak be mások világába, azzal a határozott céllal, hogy ott valami hibát fedezzenek fel. Ha megtalálták, bírálat alá veszik az illető életének ezt a mozzanatát. Ha a stratégia leválik, sikerül a másik személyt is bevonni a drámába. Az illető egyszer csak azon kapja magát, hogy félszeggé teszi a vallató; odafigyel arra, amit a vallató tesz vagy gondol, és iparkodik, nehogy olyasmit kövessen el, amit a vallató kifogásolhat. Ez már lelki alávetettség, és a vallató ebből meríti az energiát, amire szüksége van.
Emlékezzen vissza, milyen volt ilyen ember közelében lenni
Bólintottam.
- Mindenkinek a drámáját - folytatta - aszerint vizsgálhatjuk, hogy hol helyezkedik el az agresszívtól a passzívig terjedő skálán. Ha valaki finoman alkalmazza az agressziót, például úgy, hogy folyton hibákat talál a másikban, és ezzel az energia megszerzése érdekében fokozatosan aláássa az önbizalmát, ahogy a maga esetében láttuk, akkor az illető vallató. A szegény én drámájánál kevésbé passzív a maga zárkózottsága. Tehát a drámák tipológiai sora a következőképpen alakul: megfélemlítő, vallató, zárkózott és szegény én..- Ha a zárkózottat játszaná, semmire sem menne. Nem is vennék észre. Inkább ahhoz kellene folyamodnia, hogy állandóan nyüzsög, kérdezősködik, hibát talál ezekben a távolságtartó, megközelíthetetlen emberekben, hogy felhívja magára a figyelmüket, megszerezze energiájukat. Így kezdi a vallató...
Az ember mindenre képes, hogy a figyelem energiáját kicsikarja a családtagokból. Utána ez a stratégia válik dominánssá, ez lesz a módszer, amellyel energiát igyekszik szerezni az emberektől, ez lesz az a dráma, amelyet megannyiszor lejátszik."(Mennyei profáciák)
Semmi más céljuk csak ez:)Gyerekkorban nem kaptak elég figyelmet:)



Olvasom a blogokat és köztük ezeket a kötekedő

hozzászólásokat. Nem szokásom ilyeneket írni, de egy valami engem mégis zavar! No, nem annyira, aludni azért fogok tőle.
Az a kérdésem kedves társak, - Felebarát, Origami stb. - akik ebben a blogban, meg egy másikban is szinten üldözitek az általatok
kiszúrt embert, hogy miért nem vállaljátok magatokat?
Mi itt megnyílunk egymásnak őszintén, képet teszünk fel magunkról, Ti pedig elbújva, ismeretlenül szőröztök bennünket, visszaéltek a mi nyíltságunkkal. Felebarát! Rólad sem tudunk semmit, hogy nő vagy-e vagy férfi, hogy van-e szerető családod, stb.
Néha hirdeted az ígét, megmondom őszintén azt sem mindig értem, de főleg kötözködsz.
Azért írom ezt, mert kell a vita, én a vita híve vagyok. Ha jó a vita, ha építő jellegű és mások is tanulhatnak belőle, akkor olvassuk és köszönjük, hogy olvashatjuk. A Te szőrözésed nem vita, Te rászálltál a Sanyára és ilyen-olyan eszközeiddel provokálod, ezért talán abba is kellene most már hagynod. Szívesen olvasnék Tőled például egy jó kis bemutatkozó blogot, amiben felfeded magad. Vagy megtudnánk, hogy alapvetően milyen beállítottságú vagy, mik a céljaid, mik a sikereid, miben tudsz nekünk utat mutatni, segíteni.
Én imádom a Sanya írásait, de most már sorozatosan elmenekülök az oldalairól, mert Te ott vagy és üldözöd, nyaggatod. Nem kéne! Tudom, Őt nem kell védeni, én nem is helyette szólok, hanem magamért, magunkért, mert szeretnék visszajönni a Sanya oldalaira.
Ez az én véleményem, a döntés a Tied!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Kedves Felebarát! :)

Pontosan miből következtetsz arra, hogy nem értettelek meg? Csupán csak kifejtettem a saját véleményedet, miszerint sokkal inkább érzem tisztességesenk és nemesnek azt, ha valaki szeretetteljes szolgálattal keresi a kenyerét, vagy gazdagszik meg úgy, hogy a szolgálatát előre "beárazza", mint azt, ha úgy tesz, mintha nemes lelkűen, önzetlenül szolgálna aztán pedig a markát nyújtva várja az adományokat. Ettől még megértettem a kis könyvtáros történetedet. :)

Hogy beengedlek-e kevesebbért? Tégy egy próbát! :) Jövő szerdán vrunk téged is! :) Ha lehet bízni az emberek jóindulatában, emberséségében, akkor a többiek biztosan megszavazzák, hogy Te, mint rászoruló, kevesebbért is bejöhess. :)
Megjegyzem, én nagyon is úgy érzem, hogy bízom az emberek jóindulatában, emberségében. Ezért is fizetek nekik örömmel a szolgálatukért, mert bízom abban, hogy amit nyújtanak nekem, az valóban értékes. Bízom a jóindulatukban és emberségükben akkor is, amikor előbb teljesítek, és ők csak azután fizetnek, mintahogy akkor is, amikor azt mondom nekik, hogy ha elégedetlenek a szolgálataimmal, akkor visszafizetem a pénzüket.

Mellesleg eszembe jutott egy gyakorlat, amit akár el is végezhetnél. :) Hónap végén, állj a főnököd elé, aki jelenleg a munkádért fizet, és mondd neki: "Főnök! Rád bízom, mennyit fizetsz ebben a hónapban!" :) Szerintem ő nagyon fel lesz dobva ettől. :) De gondolom, Te bízol a jóindulatában! :)

Még valami!
Teljesen értelmetlen itt vitázni. Nyilván neked is meg vannak a meggyőződéseid,hiedelmeid és értékeid, és nekem is! Én boldogan élek az enyémekkel, és bízom benne, hogy Te is maradéktalanul boldogan élsz a sajátjaiddal. :) Mert ugye így van? :)
Szóval, engedjük továbbra is, hogy a másik boldogan éljen a maga kis meggyőződéseive, hiedelmeivel és értékeivel! :) Ha majd úgy érzi bárki is, hogy szüksége van arra, hogy ezeket megváltoztassa, meg fogja találni a módját, mint ahogy azt is, hogy mire cserélje le a korábbi "szemüvegét". :)

Megköszönve eddigi figyelmedet és türelmedet, maradok továbbra is,

Szeretettel,
Álomkereső
Teremts Szabadon - 7 részes előadássorozat a Tudatos Teremtésről



Drága felebarát

Igen lehet,és van aki kimutatja.Persze nem itt,máshol...

A hízelgést köszönöm,de mindenki egy fénylő csillag ahogy te is.

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Koszonom az eloleptetest

Ovisbol,kisiskolas.
Edes Humorgumo,gyujtogetek,gyujtogetek,talan egyszer nekem is lesz olyan fenylo csillagom,mint a tied.
Szeretettel,
felebarat

Lehet teged nem szeretni?



Piros pont neked kedves felebarát:D

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



:)

Nem okoztál csalodást felebarát:)



Edes ,egyetlen Humorgumo

Isten vegtelen szeretete ragyog benned, minden szavad gyogyir,szivnek es leleknek.
Szeretettel,
felebarat



Könnyet csaltál kedves felebarát a szemembe:))))))))))

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Kedves Jambo

Pont elegge ismersz mar,de szivesseget ne varj tolem, ha irok ,itt irok,a mailt masra tartogatom.
Szeretettel,
felebarat



Draga ,kedves ,edes-mezes Humorgumo

Kicsi vagyok ,szekre allok,
onnet egy nagyot kialtok,
hogy mindnyajan meghaljatok,
Humorgumorol almodok.

Es lam-lam almom beteljesult,
Humorgumom megtestesult,
itt van vegre ramtalalt,
bevonzottam,de be am!

Szeretettel,
felebarat



Kedves Alomkereso

Na latod,nem ertettel meg,pedig a kis konyvtaros tortenetem olyan egyszeru,es meg szalka sincs benne,ami szurkalhatna!
Szoval akkor beengedsz,vagy eltanacsolsz egy masik Harmonia Muhelybe?Es a tobbiekkel mit fogsz kezdeni,ha eszreveszik,hogy engem kevesebbert is beengedsz?Oket is beengeded,vagy...?Nem lenne egyszerubb hinni es bizni az emberek joindulataban,embersegeben,es rajuk bizni,mennyit akarnak adni cserebe,azert,amit adsz nekik?Pl. az eloadas vegen megkoszonve a hozzajarulast?
Szeretettel,
felebarat



Szia:)

Megismerni? Jó lenne mert itt az oldalon nem sokat árult el eddig magáról-kérdezni azt tud !:)Hát valószinű kioktat majd hogy ő Álomkeresővel komonikál és ne szóljunk bele:)(ennyire már ismerem)Jó csak emailben csinálja, és ne kelljen olvasnunk:)



Szia Jambo, Én nem

Szia Jambo,

Én nem ismerem,csak azt látom hogy szereti kóstolgatni az embereket:)
Amúgy kíváncsi lennék hogy ki ő élőben.Te nem?

Kedves Felebarát,

Jeletkezem nálad mézespuszedlinek ha tényleg méhecske vagy? jó:)?
Azt mondják édes vagyok mint a mééééz:D.

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



:)

A méhecske bölcsebb nála, csak egyszer szúr és csak akkor ha veszélyben van-egyébként békésen el van!:)



Drága Felebarát:) Látom

Drága Felebarát:)

Látom méhecske volt a jeled az óvodában.
Szeretsz szurkálódni úgye?:D

" Boldogság = Állapot > ÁLLAPOT=Pillanat "



Kedves Álomkereső!

Nem olvastam végig az összes hozzászólást, ha már elmondta volna valaki, akkor elnézést. Szóval, itt már többször elhangzott, hogy "döntés kérdése", igen és te is döntéseket hozol. Előszőr is eldöntöd, hogy van valamid, amit szeretnél megosztani másokkal, később eldöntöd, hogy kérsz-e ellenszolgáltatást, ha igen akkor mennyit. A "másik" oldal is meghozza a döntéseit, akar-e belőle részesülni és megér-e neki annyit. Ha már lezajlott a adok-kapok folyamat, akkor eldönti, hogy megért-e neki annyit. Szerintem ez nem bonyolult. A szolgálat mint szó nekem azt jelenti, hogy adni ellenszolgáltatás nélkül. A szolgáltatás jelenti számomra azt aminek ára van és az annyi. Én személy szerint nem várom el, hogy ellenszolgáltatás nélkül adjanak nekem. De ha ennek ellenére vagy éppen ezért önzetlen szolgálatban részesülök, akkor boldog és hálás vagyok.

Szeretettel: Khadidzsa



Felebarátom:-)

Kérlek olvasd el,amit írtam:-))Talán akkor érteni fogod:-))
Nem Nektek,hanem Origaminak válaszoltam:-) Most Neked válaszolok:-))
Egyébiránt Én nem Ő vagyok,remélem feltűnt már:-))
Ha értetted a választ akkor nagyon örülök,ha nem ,akkor az a Te problémád:-))
Részemről ennyi:-))
Szeretettel: Ercsike



Kedves Felebarát! :)

Kérdésedre válaszolva: eddig még senkit nem dontam ki... :)
De vajon mennyire lenne igazságos azokra nézve, akik rendesen kifizetik a részvételi díjat, ha Te csak "valamennyit" fizetnél?
Tudod, lehet választani mást is. Lehet választani mást is. Másik helyet, másik beszélgetést, másik társaságot, másik előadást, másik tanfolyamot, másik tanítót, másik munkahelyet. másik vállalkozást, másik szerencsejátékot, másik társat, másik péket, másik éttermet...
Mindegyiket más-más árért, vagy éppen ingyen! Te döntöd el, hogy melyiket választod, mint ahogy azt is, hogy mennyit vagy hajlandó fizetni érte. Ha sokallod valaminek az árát, akkor szabadon választhatsz ugyanabból más, olcsóbb, vagy akár ingyenes fajtát, ha neked az törénetesen éppenúgy megteszi, mint ugyanabból a drágább, ám esetleg jobb minőségű. :)
Akik kéthetente szerdán eljönnek, éppen ezt a fórumot választották, és éppen azt a részvételi díjat hajlandóak megfizetni érte, amit megfizetnek. Ők tudják, hogy miért! Ők tudják, hogy mit kapnak ezért a részvételi díjért cserébe! Ha úgy gondolnák, nem ér meg számukra ennyit, nem fizetnék meg, hanem keresnének más, olcsóbb fórumot a személyes találkozásra és a beszélgetésre. :)
Szerintem nincs ebben semmi rossz! :) Sőt, nagyon is jól van ez így!
Az véleményem szerint sokkal kevésbé van jól, ha másokat arra szólítunk fel, és azt várjukel tőlük, hogy ingyen és bérmentve, vagy akár még a saját vagyonukból is áldozva, adják meg nekünk azt, amire szükségünk van.
"Mennyei Próféciás" nyelvre lefordítva ez pontosan az az eset, amikor elszívod a másik energiáját és elfelejted visszaáramoltatni azt... :)
De elfogadom, hogy vannak ilyen emberek, és nem zavarnak, mert egyre inkább tudom és tapasztalom, hogy nem tudják elszívni az energiámat, mert onnan, ahonnan én merítem, van még elég bőven úgy, hogy közben nem másoktól szívom el a saját energiájukat! :)

Szeretettel,
Álomkereső
Teremts Szabadon - 7 részes előadássorozat a Tudatos Teremtésről