Szörnyűzés - avagy a félelem

szörnyűzésÉrzed a gyomrod környékén, valahol fent. Érzed, hogy valami nem jó. Érzed, hogy benned van és nem tudod mi az, csak tudod, hogy ott van, jelen van és kínoz. Elsötétíti az elméd, borongóssá teszi lassan minden gondolatod, minden bizonytalan lesz. Magad is elbizonytalanodsz lassan... Egyre kevésbé hiszed, hogy az, amit szeretnél valóra válhat. Hogy válhatna? Miért pont Neked? Eddig se sikerült... Miért pont most? Neked nem lehet szerencséd, csak másnak... Látod szinte, ahogy távolodik Tőled. Nyúlsz utána, de kezed megremeg a kétségbeesett erőlködéstől. FÉLSZ.

A vonzás és a teremtés egyetlen gátja a félelem. Aljas bestia. Néha fel sem ismered. Azt hiszed, amit látsz magad előtt az a valóság, pedig a félelem árnyéka rávetül az előtted lebegő képre.
Nézz magadba mélyen. Gondolkodj el! Mi az a parányi rossz érzés, ami belülről birizgál. Mi az, ami közéd és a célod közé állhat. Mi okozza? Régen történt. Régen volt. Kutass, keress! Lehet, hogy még gyerekkorodban, lehet, hogy pár hónapja, még az is előfordulhat, hogy tegnap. Mégis beléd szívódott, beléd ivódott és most dolgozik benned.

Ne hagyd!

Ez egy aljas parazita. Élősködik rajtad. Ismerd fel! Lásd! Vedd észre! Benned van. A sci-fi-kből ismert lény létezik, csak nem lehet kiszedni. Nem lehet még csak harcolni se nyíltan ellene. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy észreveszed. Odafigyelsz rá. Szemléled. Elkezd gyengülni, ha tudja, hogy nézed. Még jobban gyengül, ha tudja, hogy kitartóan szemmel tartod. Lassanként eltűnik, ha a tudatodba ivódik, hogy fefedezted, látod, előtted van. Lassan értelmét veszíti. Már érzi, hogy többé nincs hatalma feletted.
Ne tápláld, ha észrevetted, hagy sorvadjon el!

Hiszen jól tudod, nincs mitől félned! Az Univerzum ott van mögötted. Habszerű puhaságával körbevesz, szinte cirógt. Bízhatsz benne. Benne igen! Van, hogy rosszat hoz? Csak hiszed! Szeret Téged! Mindig jót hoz. Higgy benne! Tudd!

Van, hogy a pillanatban, amikor megkapod úgy látod rossz. Hogy elvett Tőled valakit vagy valamit, esetleg valamiket. Elvette? Lehet. De miért? Mert bírtál vele/velük igazán és nem becsülted őt/azt/őket. TE csak etetted azt a bestiát a tudatod alatt. Nem hittél, nem bíztál, nem voltál hálás, nem örültél. Most pedig azt mondod, hogy az Univerzum elvette! El! Mert nem becsülted. Azt gondolta, Neked nem is kell. Nincs rá szükséged. Figyeled mit tett az a bestia benned? Helyetted lépett!

Ha tovább táplálod félelmeidet, azt hiszed, hogy jobb lesz? Ha ide vezettek... Akkor jót hoztak Neked? NEM! Egy pillanatra sem. Hogy lehet ilyen ocsmány jószágnak otthont adni? Hogy lehet osztozni vele a lényeden? Téged nem borzaszt? A félelemtől nem félsz? Tőle félhetnél csak igazán! Megkeserít Téged! Helyetted irányítja a TE sorsod! Mi több, ezáltal még Téged is irányít!

Nézz csak oda! Igen oda a fénybe! Látod? A világosságban minden látható. A félelem pedig hol rejtőzik? A lényed mélyének legsötétebb részéből bújik elő bűzével és sötétjével szennyezve a világos részeidet. Ne hagyd, vetíts fényt rá is! Maradj a fényben, a tisztaságban. Bízz az Univerzumban és bízz magadban. Nincs mitől félned. Minden rendben van. Minden, amit szeretnél, amire valaha is vágytál útban van feléd. A gátat egyedül TE teheted elé! Ne tedd oda! Hát nem vagy TE önmagad ellensége!!!! Te szereted magad, úgy szereted, ahogy bárkitől elvárnád, hogy szeressen. Nem félsz attól, hogy veszítesz, hiszen nincs mit veszítened. Minden, amire igazán szükséged van, már benned van. A többit pedig Neked kell odahívnod. Tedd hát meg! Ne várj, ne halogass! Tedd most! Ne holnap, vagy jövő hétfőn. Ne feledd! NINCS MITŐL FÉLNED!

Hozzászólások



Ámulatban...

Drága Ritocska! Nagyon belejöttél! Ez is fantasztikusra sikeredett írás, ebből is sokat merítettem, csakúgy, mint az előzőből!
Itt is nyomok Rád egy puszit:
puszi:)



Kedves Ritocska! :)

Én is csatlakozom az előttem szólókhoz és KÖSZÖNÖM szépen a sok erőt és reményt, amit az írásaid által kapok tőled! Nagyon hálás vagyok érte!

Legyen gyönyörűséges, derűs és csodákkal teli napod! :)

Szeretettel: Kinga



Drága Ritocska! Köszönöm

Drága Ritocska!

Köszönöm szépen. Sokat segítettél nekem megbírkozni a sötét oldalammal.
Elűzni az én rettenetes szörnyemet. Ezért szeretek erre az oldalra járni.
Ti mindannyian különleges emberek vagytok. Sok bíztatást, és segítséget kapok tőletek az írásaitokon, és a nekem adott válaszokon keresztül. Nagyon örülök, hogy itt lehetek közöttetek.

Köszönöm.

Kettocska



szia ritocska

Te tényleg fantaztikus vagy anyit tudsz nekünk segíteni.
talán mindenki nevében mondhatom hogy KÖSZÖNJÜK
:-)



Köszönöm

Köszönöm mindannyiótoknak a visszajelzéseket és örülök, ha hasznosnak találjátok az írásom. Jelenleg én is ezzel "küzdök". Immár sikeresen győzelmet aratva! :)

@Krisztinka:
Drága Krisztinka! A baj nem a félelmeiddel van, hanem azzal, hogy önmagad nem tudod elfogadni és nem hiszed el, hogy lehet Téged szeretni. Ezen kellene változtanod. Mindig van és lesz szebb és jobb. De mindig jön olyan, akinek Te vagy a legszebb és legjobb, feltéve, HA TE megtanulod szeretni Önmagad!



Mióta olvastam a Titkot

Mióta olvastam a Titkot próbálok tenni a félelmeim ellen. Próbálok pozitívan gondolkodni, de nem mindig megy. Félek attól, hogy magányosan fogok élni, és lám magányosan élek. Nem tud rám találni az a bizonyos "nagy szerelem", mert miközben annyira vágyom rá, mindig arra gondolok, hogy de mit szerethetne rajtam. Mikor úgy indulok el otthonról, hogy ma talán szembejön velem Ő, kilépve az ajtón már azt gondolom, hogy csak ne most, ilyen vagy olyan indok miatt. Hiszen mindig van az utcán, a buszon, a boltban nálam szebb, jobb és nehogy most jöjjön Ő, aki ezt láthatja. Mindeközben van valaki, aki ugyanúgy engem szeretne, ahogy én Őt, csak akarnom kellene, hogy egymásra találjunk. De amíg attól félek, hogy nem vagyok elég jó neki, addig megakadályozom ezt a találkozást. De felismertem a félelmeimet és tudom, hogy legyőzőm őket magamért és Érte............



Így van minden...

Így van minden...



Drága Ritocska! Nagyon

Drága Ritocska!

Nagyon szeretem az írásaid.Köszönöm ezt is!Annyit,de annyit segítesz!