Fény

bölcsességek"Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent. Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk.
Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel. Mindenkinek van egy árnyékénje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között. Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet, hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre. Az erénynek csak egy fajtája van - az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan.
Szeretnünk kell mások tévedéseit, hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk.
Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is. Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod, fogadd megértéssel mások hibáit." (Tatiosz)

"A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak. A lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az Igazság ösvénye elöttünk. Ne kapaszkodjunk a csillagok felé, de becsüljük meg a hétköznapi feladatainkat abban a biztos tudatban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legédesebb dolog az életünkben." (Robert Louis Stevenson)

"Soha ne félj az árnyékoktól, egyszerűen csak azt jelentik: valahol a közelben ragyog a fény." (Dennispapa)

Hozzászólások



Az szép dolog én már

Az szép dolog én már régen csináltam olyat:)De nem szabad megilyedni semmitől vagy ha mégis akkor titkolni kell.Bár én ehhez fele annyira sem értek mint amennyire szerertnék:(



Kedves Dennispapa!

Önmagammal már legszívesebben úgy harcolok, hogy felülünk a dombtetőre, összekapaszkodunk, és önfeledten, szédülten, kacagva legurulunk.
Nem félek, megijedek ettől, attól.
Ölelésem: Éva



Kedves Éva ne aggódjh én

Kedves Éva ne aggódjh én is félek de ki ne félne valamitől.Szerintem nincs oly ember aki ne félne ettől vagy attól.De ha legyőzöd a félelmed akkor nem azt jelenti,hogy mindent legyőztél csupán önnmagad felett arattál sikert ami igen is fontos dolog.Tehát küzdeni kell önmagaddal és nem mással.



Kedves Denispapa!

Tetszenek az idézetek.
Örültem, amikor ()-ben a nevedet is olvashattam.
Rólam meg annyit, hogy én még a saját árnyékomtól is meg tudok ijedni.
Üdv: Éva