korlátok

Korlátaink

Az emberek többsége igen korlátolt. Saját maga által elfogadott- és megteremtett határok között éli az életét nap, mint nap. Miután a rendszer elkezd olajozottan működni, már fel sem merül benne, hogy másként is lehetne. A változtatás, a változatosság iránti igény szépen elsorvad, ahogy a szabad és játékos gyermeki lélek egyre inkább befalazódik a felnőtt elme ketrecébe.

Miért ne lehetne másképp? Ki mondta? Miért mondta? S ő megmondta? Tovább »

Címkék:

Pénz 4. Gyakorlati blokkoldás

Két dologgal tudjuk szuper módon hárítani a pénzt. Az egyik, hogy azt gondolod, hogy nem vagy méltó rá. A másik, hogy a pénz nem méltó hozzád. Ha elég jól csinálod, akkor mindkettő megvan! :-) Tovább »

Élet a málnán

Állj meg egy kietlen, köves pusztaság közepén, és vegyél a kezedbe egy szem málnát. Tovább »

Ha lebontottad a korlátaid, ne építsd vissza...

Most lehet, hogy egy pillanatra meglepődsz, hogy hogy is van ez?
Lebontom vééééééééégre, aztán újraépítem?

Nézzük csak!

Szűk folyosó az életed, ahol a két karod, ha kitárod, érzed a folyosó falait.
Vágysz arra, hogy végre kijuss innen.
Gondolkozol a megoldáson, elképzeled hogy kapsz egy hatalmas teret, ahol végtelen a szabadság. Tovább »

Címkék:

Honnan tudhatod, hogy mit is akarsz valójában?

honnan tudodEgy fontos kérdés, amibe beleütközöl amikor elkezdesz a titokkal foglalkozni, hogy tudatosan tisztázni kell magadban mit is szeretnél, mire vágysz, mit akarsz valójában. Ez elsőre könnyűnek tűnhet: a legtöbben pénzt, házat, autót, társat, egészséget szeretnénk. Vagy legalábbis ezt hisszük...

De mi van ha úgy érzed, hogy amire vágysz azt nem érheted el? Mondjuk ha azt gondolod, hogy egy lottóötös megoldaná a problémáidat de hiába vizualizálod, sosem sikerül magadat abba az érzésbe helyezni hogy: "IGEEEEN!!! MEGNYERTEEEEEM!!!!" Tovább »

Négy ember a sivatagban - avagy a döntés a Te kezedben van

Tóbiás: Történetünk azzal kezdődik, van négy ember a sivatagban, és mindegyikük önként bebörtönözte saját magát. Ezek az emberek a semmi közepén tengették életüket, ahol a nap minden nap sütötte a bőrüket.

Az egyikük egy cölöphöz kötötte magát, ami mélyen a talajba volt süllyesztve. Erről a magas cölöpről egy lánc fonódott emberünk bokájára. A lánc körülbelül két méter hosszú volt. Nem tudott onnan elmenekülni, a bokájára béklyózott lánc következtében. Minden alkalommal, amikor megpróbált onnan kiszabadulni, rájött, hogy a lánc egy helyben tartja őt.

A második embertől nem messze szintén állt egy talajba süllyesztett cölöp, Tovább »