mosoly

Teremtsünk harmóniát...II.

A nagy tanítások mindig akkor érkeznek, amikor nem is gondolnánk.
Azt már tudjuk, hogy minden a teremtésünk a gondolkodásunk következménye.
De azt veszem, észre az emberek nem veszik a fáradtságot, hogy jó legyen nekik.
Bujkálnak. Sokkal egyszerűbb szerepeket magunkra ölteni, mint egyszer…legalább egyszer önmagunk felé fordulni és jó mélyen elveszni benne. Tovább »

Csak egy álom

álomAzt álmodtam, hogy emberek jönnek le a hegyről egy ébredező őszi reggelen. Az út közepén autók robognak fölfelé, türelmetlenül dudálva, csikorgó kerekekkel, türelmetlenül.
Az emberek az út két oldalán jönnek egyenként, kettesével, kisebb csoportokban, végeérhetetlen hosszú sorokban. Mosolyogva, vidáman lépnek egymás nyomába, jól kivehető arcukon derű, szemükben visszatükröződik a felkelő nap fénye. Tovább »

FELAJÁNLÁS: Ajándékaim vannak! Hová küldhetem?

FELAJÁNLÁS: Ajándékaim vannak! Hová küldhetem?

Január 31. Mindjárt éjfél.
/Hogy jól értsd ennek az írásnak a mondanivalóját, feltétlenül olvasd el majd a 2.utóiratot!/
Az íróasztalomnál ülök. Ami tavaly ilyenkor még az autóm volt, és a kert, aminek a rendbetételén sokat dolgoztam korábban, és még sok minden, amiről örömmel lemondtam tavaly, dvd feliratú kartondobozokban áll az asztal alatt. Volt egy tervem. Kitűztem egy célt. A cél és a szándék tiszta volt: elkészíteni az Élet Mosolya című dvd-t. Elkészült. Hálás vagyok.

Egy kérdésre ébredtem egy hónappal ezelőtt: „Ennyi?” Amit az egyszavas kérdés rejtett, sokkal komolyabban feladta a leckét, mint a dvd elkészítése: Tovább »

Aranyosi Ervin: Esőcsepp - gondolatok

Sötét felhő fenn az égen,
esőcseppek megszülője,
dédelgette picinyeit,
ahogy elvárhatjuk tőle.

Ám egy furcsa pillanatban
egy eső csepp esni kezdett
útnak indult a föld felé,
ez volt a vég, s ez a kezdet.

Ahogy jött az égi csúszdán
átjárta Őt a félelem:
- amikor majd földet érek
véget érhet az életem?

Félt nagyon a fájdalomtól,
- jaj csak keményre ne essek, Tovább »

Hahota Jóga klub - Nevetéssel az egészségért

Nevess Magyarország…

Alkonyi órán néztem az eget.
Az aranyló nap bágyadtan ragyogott.
Szemem a horizont szélére tévedett,
s éreztem belül, - súlytalan vagyok.

Megihletett egy érzés, amit kaptam,
amit tanultam, átjárta lelkemet.
Tovább kell adnom, éreztem és tudtam,
leültem hát, és írtam versemet:

Több milliárdan vagyunk itt a földön,
tanulni jöttünk, s adni is talán. Tovább »

Hahota Jóga klub - Nevetéssel az egészségért

Nevess Magyarország…

Alkonyi órán néztem az eget.
Az aranyló nap bágyadtan ragyogott.
Szemem a horizont szélére tévedett,
s éreztem belül, - súlytalan vagyok.

Megihletett egy érzés, amit kaptam,
amit tanultam, átjárta lelkemet.
Tovább kell adnom, éreztem és tudtam,
leültem hát, és írtam versemet:

Több milliárdan vagyunk itt a földön,
tanulni jöttünk, s adni is talán. Tovább »

A megdagadt hasú róka

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából. Tovább »

A csalogány és a sólyom (Aiszóposz meséje nyomán írta Aranyosi Ervin)

Csalogány egy szép fa tetejében,
ahogy szokta, dalolgatott szépen.
Arra járt a sólyom, s észre vette,
lecsapott rá, s zsákmányává tette.
A pusztulásra ítélt kis madárka,
próbált hatni fogva tartójára,
- úgy sem lakik jól vele a másik,
jobban jár, ha nagyobbra vadászik.

A folytatást itt olvashatod és itt láthatod a hozzá készített illusztrációimat: Tovább »

A sas és a róka (Aiszóposz meséje nyomán írta Aranyosi Ervin)

A sas és a róka
barátságot kötött.
Egyszerű gondolat
volt a szándék mögött.
Azt is kigondolták,
közel fognak lakni,
egymás közelsége,
barátin fog hatni.
A sas felköltözött
egy jó magas fára,
rókánknak alatta,
bozótban lett vára.

Folytatást itt olvashatod: http://versek.opencreative.hu/category/a-sas-es-a-roka/
Jó szórakozást kívánok. Tovább »

Aranyosi Ervin: Idióta téli vers

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? - A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este, Tovább »

Mosolyt kérek.

És egy privát levelet, cserébe mosolyt varázsolok arcocskáitokra. Arra az almácskára, amely orcátok közepét beragyogja:)

Ünnep követ Ünnepet. Tegyük, varázsoljuk ünneplőbe mindennapjainkat:)
Ne engedjünk a szürke, komorságnak, hiszen!!!!!!!!!!!!!!!!!!

FELHŐK FÖLÖTT MINDIG KÉK AZ ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ GGGGGGGGGGG. Tovább »

Hótündér és a hócsalád

Varázslatos téli este
az ablakomnál álltam én,
a csodás hóesést lesve,
min áthatolt a lámpafény.
Orrom az üveghez nyomtam,
néztem, ahogy hullt a hó.
S mint apró gyermek újra vártam,
hátha eljön télapó.

A hópelyhek kavarogtak,
vidám táncuk körözött.
Több millió apró csillag,
hópihének öltözött.
Mintha egy kéz, egy kancsóból Tovább »

Aranyosi Ervin: A szeretet legyen mindennapos!

Legyen a karácsony éjjel,
első lépés az úton.
A szeretet angyala,
meleg szívünkbe bújjon.
A hétköznapok súlyát,
könnyítse szeretet,
s naponta tapasztald meg,
kívánom teneked!

Szeretnék a meséket és verseket kedvelő TITKOS barátaim számára egy karácsonyi ajándékkal kedveskedni. A vers hosszúsága miatt csak a linkjét másolom ide: Tovább »

Kedves barátaim!

Közeleg a karácsony, ezért szeretnék egy kis ajándékkal szolgálni azoknak, akik hisznek a mesékben, akik szeretnek mesét olvasni:
Fodajátok szeretettel, jó szórakozást kívánok:
CINCOGÓ

Valahol a nagyvilágban,
kerek-erdő közepén,
egy kedves egércsaládban
élt egy kis egérlegény.

Egércsalád, rajta kívül
nevelt három csemetét.
Apa, anya, 4 kisgyerek, Tovább »

Aranyosi Ervin: Téli álom..

Pihe-puha pelyhek,
lassan ereszkednek,
üzenethozói,
hűvös decembernek.

Csendes kint az utca,
álmait alussza,
csak amott a téren,
várnak még a buszra.

Az utcai lámpa
fénye halvány sárga,
pislogva tekint le
az álmodó világra.

Nézem az úttestet,
mit fehérre festett,
sok hulló hópehely,
szebbítve az estet.

Látom, hogy ma éjjel, Tovább »