költő

A megdagadt hasú róka

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából. Tovább »

A csalogány és a sólyom (Aiszóposz meséje nyomán írta Aranyosi Ervin)

Csalogány egy szép fa tetejében,
ahogy szokta, dalolgatott szépen.
Arra járt a sólyom, s észre vette,
lecsapott rá, s zsákmányává tette.
A pusztulásra ítélt kis madárka,
próbált hatni fogva tartójára,
- úgy sem lakik jól vele a másik,
jobban jár, ha nagyobbra vadászik.

A folytatást itt olvashatod és itt láthatod a hozzá készített illusztrációimat: Tovább »

A sas és a róka (Aiszóposz meséje nyomán írta Aranyosi Ervin)

A sas és a róka
barátságot kötött.
Egyszerű gondolat
volt a szándék mögött.
Azt is kigondolták,
közel fognak lakni,
egymás közelsége,
barátin fog hatni.
A sas felköltözött
egy jó magas fára,
rókánknak alatta,
bozótban lett vára.

Folytatást itt olvashatod: http://versek.opencreative.hu/category/a-sas-es-a-roka/
Jó szórakozást kívánok. Tovább »

Aranyosi Ervin: Idióta téli vers

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? - A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este, Tovább »

Kedves barátaim!

Közeleg a karácsony, ezért szeretnék egy kis ajándékkal szolgálni azoknak, akik hisznek a mesékben, akik szeretnek mesét olvasni:
Fodajátok szeretettel, jó szórakozást kívánok:
CINCOGÓ

Valahol a nagyvilágban,
kerek-erdő közepén,
egy kedves egércsaládban
élt egy kis egérlegény.

Egércsalád, rajta kívül
nevelt három csemetét.
Apa, anya, 4 kisgyerek, Tovább »

Aranyosi Ervin: Téli álom..

Pihe-puha pelyhek,
lassan ereszkednek,
üzenethozói,
hűvös decembernek.

Csendes kint az utca,
álmait alussza,
csak amott a téren,
várnak még a buszra.

Az utcai lámpa
fénye halvány sárga,
pislogva tekint le
az álmodó világra.

Nézem az úttestet,
mit fehérre festett,
sok hulló hópehely,
szebbítve az estet.

Látom, hogy ma éjjel, Tovább »

Mosoly és nevetés versek

Nevess Magyarország...

Alkonyi órán néztem az eget,
Az aranyló nap bágyadtan ragyogott,
Szemem a horizont szélére tévedett,
s éreztem belül, súlytalan vagyok.

Megihletett egy érzés, amit kaptam,
amit tanultam, átjárta lelkemet.
Tovább kell adnom, éreztem és tudtam,
Leültem hát és írtam versemet:

Több milliárdan vagyunk itt a földön, Tovább »