vers

Az "Én" halála

Az „Én” halála
===========
Minden, amit eddig mondtam
Semmit nem érő, üres szavak.
Vége. Vége van mindennek,
S állok a Sötét hideg vermében.
Visszanézek a rég múltra,
A fakó képek eltűnnek, lassan.
A jövő bizonytalan, ezer az útja,
Tovább lépnék, de melyik útra?
Csak félelem az, ami itt terem,
S reszketve, csendesen könnyezek.
Emberek fognak közre. „Idegen..” Tovább »

Címkék:

Az "Én" halála

Az „Én” halála
===========
Minden, amit eddig mondtam
Semmit nem érő, üres szavak.
Vége. Vége van mindennek,
S állok a Sötét hideg vermében.
Visszanézek a rég múltra,
A fakó képek eltűnnek, lassan.
A jövő bizonytalan, ezer az útja,
Tovább lépnék, de melyik útra?
Csak félelem az, ami itt terem,
S reszketve, csendesen könnyezek.
Emberek fognak közre. „Idegen..” Tovább »

Kicsi Lélek

Kicsi Lélek Vers

Kicsi Lélek kérdi a Nagy Fényt
Mond Uram, miért élek én?
Mi végre az egész Élet?
Hisz én úgy érzem csak félek…

És a Nagy Fény mondja mosolyogva:
A Föld az ütközések honja
Nálam itt bent kavarog sok minden
De találkozási pontjuk nincsen.

Bennem születik az Öröm és a Bánat
De egymásra nálam nem találnak
Enyém minden ismert dolog
Mi körül a Nagy Élet forog Tovább »

Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers

A Titok Klub minden kedves olvasójának és családjuknak Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok:

Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok
Jól elbújtak éppen,
Hímes tojásokat
Festegetnek szépen.

Étellel, itallal
Megrakva az asztal:
Mind, mi nyuszi fiút
Hosszasan marasztal. Tovább »

Hiányzol mert

Hiányzol mert......

Hiányzol mert nem vagy velem.
Hiányzol mert távol vagy tőlem.
Hiányzik érintésed,csókod.
Hiányzik ölelésed,mosolyod.

Ó bár ne hiányoznál ennyire.
Ó bár ne érezném eme hiányt.
De tudom újra látlak Téged...
De amíg várom-e percet hiányzol nekem.

Hiányzol mint Micimackónak a méz,
S mint nyúlnak a répafóld.
Kis madárnak a szülei, Tovább »

Címkék:

Mai vallásalapító

Nem sok különbség van egy mai és egy ókori vallásalapító között. Mindkettőnek az emberek érzelmeire kell hatni, mert az ész, még mindig elvész...

Verselős hangulatba kerültem,
mert az emberek érzelme
forog körülöttem
Gondolkodom és tudom
miért akadsz ki tőlem
hisz az ország bohócai
vallásos soraiba léptem
Kívánod, hogy menjek
a bús fenébe és közben
nem nyugszol míg
új hülyeséget Tovább »

Olvadás

Az esti csend, mint gyengéd paplan borul a városra.
S a jeges víztükrön, visszaköszön a meleg fénycsíkok ringató mosolya.
Lágy vadságba kapnak a tó közepén a madarak.
A természet egy puszta pillanatra megriad.

De a zaj hamar elül, s már nem érzem magam oly egyedül.
Átölel a végtelen, s átsuhan egy szabad madár
a mennyei éteren.
Én vagyok ott is, én repülök arra, Tovább »

Aranyosi Ervin: Esőcsepp - gondolatok

Sötét felhő fenn az égen,
esőcseppek megszülője,
dédelgette picinyeit,
ahogy elvárhatjuk tőle.

Ám egy furcsa pillanatban
egy eső csepp esni kezdett
útnak indult a föld felé,
ez volt a vég, s ez a kezdet.

Ahogy jött az égi csúszdán
átjárta Őt a félelem:
- amikor majd földet érek
véget érhet az életem?

Félt nagyon a fájdalomtól,
- jaj csak keményre ne essek, Tovább »

Meghívó

meghívóMeghívó! Kedves Barátok! Társaim! Szeretettel hívok meg mindenkit,

2010. 02. 01-én, hétfőn, du. 16 órai kezdettel az Én Irodalmi műsoromra: Jakab Anikó, a szeretetköltő
Budapesten. Cím: 17. kerület, VIGYÁZÓ SÁNDOR Művelődési Ház, Sík Sándor Irodalmi Klubja.

Pesti úton a Bakancsos utca megállónál kell az Örs Vezér teréről induló Tovább »

Saját vers

Nos,egyik versemet megosztanám Veletek. Olvassátok és piruljatok!:)

Coitus

Ketten vagyunk a szobában
s én Téged nézlek csak;
tekintetem végigfuttatom idomaidon,
mellyel a természet oly nagylelkűen
megajándékozott.

Tekintetem hirtelen rávetődik
szépséges Vénusz-dombodra;
s ujjaimmal gyengéden megérintem
e nemes testrészedet;
ahonnan csupán egy lépésre van
a gyönyörök kapuja. Tovább »

Címkék:

Aranyosi Ervin: A szamár és a kút...

A paraszt szamara beesett a kútba,
egész nap üvöltött! A paraszt már unta.
Kútja rég kiszáradt és víz nélkül maradt.
- Beletemeti hát az öreg szamarat!

Hívta a szomszédot, fogták a lapátot,
lapátolni kezdtek, s a szamár iá-zott.
Rémisztőn üvölt, mint fába szorult féreg.
Aztán lenyugodott. S nem hitt a szemének,

mert csodát lát a gazda, mit a szamár játszik: Tovább »

Soha ne add fel az álmaidat

Soha ne add fel az álmaidat

Soha ne add fel álmaidat
Tűnjön bármilyen végtelennek az út!
Nem adhatod fel vágyaidat,
ha szíved valóban valahova húz.
Küzdj ha kell, izzadj, tanulj rendületlen.
Saját magad legyen a példaképed, az egyetlen.

Ne törődj azzal mit mondanak mások.
Ne foglalkozz az irigyekkel,
Csak menj, ha hívnak az álmok.
Ne nézz hátra, ha kinevetnek, Tovább »

A megdagadt hasú róka

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából. Tovább »

Aranyosi Ervin: Idióta téli vers

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? - A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este, Tovább »

BOLDOGSÁG SZIGET

De sok szép álmomban láttam, kutatva utána jártam.
Merre is lehet a Boldogság sziget?
Boldogság járatra váltom helyjegyem, hogy rátaláljak.
Merre is lehet a boldogság sziget?
Add, hogy megtaláljam!

A Boldogság sziget a szívembe költözött,
Megcsendült szívem, mikor jó reggelt köszönt.
Nem kell több helyjegyet váltani, keresni, kutatni az Óceánban. Tovább »