könny

Könnyek

Ne szégyelld a könnyeket,
az "csak" túláradó szeretet,
lelkedben lévő kis kövek,
melyek valójában építő elemek.
Nem fér szívedbe érzelmed,
jobb, ha szabadon engeded.
Sírunk, hogy ha van bánatunk,
sírunk, ha boldogok vagyunk,
megérint a világ csodája,
építése, vagy a rombolása,
az isten végtelen nagylelkűsége,
mert mindennek ő csak szemlélője.
A könnyeink helyettünk beszélnek, Tovább »

Címkék:

Aranyosi Ervin: Mi az? (saját festménnyel)

Mi az, mi vérző sebet üt a lelken?
Mi az, mi gyáván, elbújva gyötör?
Mi az, mi éles tőrként a szívünkben,
a boldogulásunk életére tőr?

Mi az, mit lelkünk mélyére elásunk?
Mi az, mit elménk látni sem akar?
Mi az, mit vissza nem szívesen látunk,
s ha újra ránk tőr, ismét felkavar.

Mi az, mi egykor nagyon fájt a múltban,
s lelkünk szögletébe, messze űztünk el. Tovább »

A sírás jó a léleknek

Pár perc könnyebbséget érzek utána...és ez is valami...nem tart sokáig de valami... nemrég hallottam egy kulcsszót...soha nem értett meg...a családommal kapcsolatban...mert neki szerencsére boldog családja van...szerencsés...mindig szerettem volna egy szép családot...gyerekként..erről már lemaradtam...de saját boldog családom még lehet...lesz...egy kis Zsófival... Tovább »

Aranyosi Ervin: Ki vagyok én?

Ki vagyok én?
S mi lehetek?
Egy mélyen szántó gondolat,
mely eltereli figyelmedet,
de nem oldja meg gondodat?

Ki vagyok én?
Egy cseppnyi porszem,
mit szellő könnyen elrepít?
De mondd mi lehetek szemedben,
ha előcsalom könnyeid?

Ki vagyok én?
Földre szállt angyal,
ki szebbé teszi napjaid?
És egyben ördög is talán,
ki jóra, s rosszra megtanít.

Ki vagyok én,
ha benned élek? Tovább »

A könny

könnyA könny misztikus folyadék. S ha régóta nem sírtál, tudd, hogy intenzív, igazi, százezer voltos feszültséggel régen nem szerettél már. A mélyről fölszakadt sírás pillanatában, vagyis a nagy elvesztés, s a nagy megtalálás idején valami olyan gondolat motoszkál az emberben - ha tud egyáltalán még ilyenkor gondolkodni -, hogy valami nagy-nagy kegyelem állapotába került. Ritkán megélhető csúcspillanatba, csodába, mely bármikor szétpattanhat, mint egy buborék, s ott marad újra a csodátlan, száraz valóságban. Tovább »