szerelmes vers

Kicsim

Kicsim

Kicsim, már nincs mit mondani,
Szerettem megélni minden percét
Annak, mit a ma tett emlékké,
Miről hittük, tarthat majd örökké.

Kicsim, már nincs mit mondani,
Várom napjaim elteltét,
Várom a megváltó estét,
Mikor az álom tesz téged jelenné.

Kicsim, már nincs mit mondani,
Egy voltunk, te és én,
Ma már mindez emlék,
Mely most is fájón kísért. Tovább »

Csordul a szív

Csordul a szív

Csordul a szív, hajnal nedűt ád,
leoson lelkem kérges falán,
hajlik a vessző, hajlik a nád,
vékonyra feszül bennem a vád,
elfelejthetem múltam talán...

Rezdül a lélek, ring a sötét,
kéz a kézben egy életet ér,
lobban a sóhaj, fonja köréd
táncát, érzed lassú ütemét,
halk lépése a szívedbe ég.

Csordul a szív, alkony nedűt ád,
beoson lelkemnek ablakán, Tovább »

Bújocska

Bújocska

Ha völgy leszel,
Én hűs patak benne
Ha te vagy a patak,
Én ívelt híd felette

Ha út leszel,
Én a szekér rajta
Ha te a szekér,
Én majd a pajta

Ha mese leszel,
Én gyermek, ki hallgat,
Ha gyermek leszel,
Én dal ki elaltat.

Ha irka leszel,
Én majd a lapja
Ha te az irkalap,
Én a vers rajta.

Ha vers leszel,
Én toll, mi leírja,
Ha te a toll, Tovább »

Gyülölettel imádlak

Gyűlölettel imádlak

Szemedbe nézek, de nem látlak,
Tudni sem vélem, ki is vagy valójában.
Érzek irántad valamit, te, idegen,
Egyszerre gyűlöllek s szeretlek!

Gyűlöllek, mert enyém nem vagy,
Olyan messze a távolban vagy...
S szeretlek, mert meg már nem kaplak,
csalódást nekem így nem okozhatsz.

Szép a szerelem a távolból,
Nem kérek a játékaiból!
Gyűlöllek de magam is látom, Tovább »

Mikor megláttalak

Pogány Adrienn:Mikor megláttalak

Mikor megláttalak, újjászülettem,
Életem zord múltját elfeledtem.
Kinyílt előttem az Éden kapuja,
S Ő várt Rám: Szívemnek angyala.

Oly messziről eljöttél értem,
Szemed szavaid értelmezem
Mely beszél, mint fákkal az őszi szél,
Hittel duzzadva bízik és remél.

Közös életet kezdtünk mi ketten,
A múltamat már rég elfeledtem. Tovább »

Szeretlek

Arany-Tóth Katalin

Szeretlek verőfényes nyári napnak
forró, izzasztó hevében,

Szeretlek a hűs zivatar
szomjat oltó jegében.

Szeretlek a lenyugvó nap
bíborvörös színében,

Szeretlek az esti tücsökzene
kedves ciripelésében.

Szeretlek a nyíló rózsa
bódító, buja illatában,

Szeretlek a szeptemberi szőlő
édes zamatában.

Szeretlek a csillagokban,
a Holdban, a Tejútban, Tovább »

Vers

Szó a távolba

Ha itt lennél, a füledbe súgnám
bánatomat, bolygókat mozgatót.
Dobhártyádba belevésném durván,
körömmel vágnám belé most a szót.

Tán, ha majd gondjaim benned élnek,
s idegedbe vágnak a fantomok,
szörnyek, titkok, tiltott szenvedélyek,
rájössz: az én gondom is nagy dolog.

És ha látod, vérző szemmel nézed:
érted sírtam hullócsillag-könnyet, Tovább »

Hallgatni téged

Hallgatni Téged

Egy szó, egy gondolat…
Szívemben megmarad.
Egy megjelenő kép,
Mi magával ragad!

Beszélsz, s én hallgatlak.
Az értelmetlen szavaknak
Már nincsen szerepük,
Csakis a hangodnak!

A hang, mely hívogat,
Belülről simogat,
Messzire repít,
S felfed titkokat!

Hallgatom, ha beszélsz,
Ha szépeket mesélsz.
Vagy épp a csendet,
Bármivel elérsz. Tovább »

Tőlem-Neked

Tőlem - Neked

Kicsi szívem mélyén,
bent a szeretet tengerén,
ott vagy legbelül,
utazol, de nem egyedül.
Ne félj hát soha, semmitől,
harcolj ha kell, én óvlak mindenkitől!
Legyél itt, vagy bárhol,
sose leszel távol!
Tudnod kell, - én mindig veled vagyok,
míg a tenger él, s a szívem dobog!!!

(Nem az én versem,loptam)

Egy szomorú vers

Egyedül vagyok
Tudom hogy gyönyörű napra ébredek
körülöttem mosolygó,boldog emberek.
Én szeretetet,egy kedves szót nem kapok,
már a nap az égen sem nekem ragyog.
Hidd el én olyan egyedül vagyok.
Tudom hogy éjjel fényesek a csillagok
születik több ezer szerelem.
Kinek a csókját várjam?
Ki mosolyogna rám kedvesen?
Becéző szavakat nem hallhatok
szerelmet senkinek nem vallhatok. Tovább »

Címkék:

Engedd.....................

Engedd

Szeretnék bűnhődni,
a múltért vezekelni,
átkod beteljesíteni,
a romokat is elpusztítani.

De előbb engedd,
hogy Téged megmentselek!

Szeretném a szilánkokat összerendezni,
lelked repedéseit kitöltögetni,
burkát balzsammal kenegetni,
belsejébe mézet önteni.

S ha a szerelembe vetett hitet
visszaadtam neked,
föntről is téged óvni, vigyázni.

(Nem az én versem,loptam)

Wass Albert:Nagyon szeretlek~(egy vers nektek)

Wass Albert: Mert nagyon szeretlek

Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog.

A csók, a csókod, az is én vagyok.
Végigálmodom az álmodat,
ölelésedben én epedek el,
csak én tudom minden kis titkodat.

A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja, Tovább »

Ahogy te jöttél~egy vers nektek

Ahogy te jöttél...

Csoda volt, ahogy te jöttél,
megszűnt minden létező.
Ott álltál, és engem néztél,
szikrázott a levegő.

Összekapcsolt pillantásunk
fogva tartotta egymást,
és szemünkben tisztán láttuk
a lángoló vallomást.

Percek múltak - állni tűntek -,
szemünk beszélt helyettünk.
Sugarában szavak gyűltek:
így még sosem szerettünk.

Évek teltek, de a varázs Tovább »

Címkék:

Reggeli szerelmes vers

Pablo Neruda

Száz szerelem szonett- 17. szonett

Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.

Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik,
és virágai fényét magába rejtve hordja,
szerelmed tette, hogy testemben él sötéten Tovább »

Hogy felébredjen

Előléptem a nagy fa mögül,
Ott álltam egyedül szeretetlenül.
Nem láttam sehol.
Csak éreztem legbelül.
Ott feküdt a téren a padon.
Rajta volt a bukósisakom.
Oda mentem hozzá.
Arcán játszi öröm bujkált.
-Én is hajléktalan vagyok.
-mondta.
S a fa mögül előlépett lány
megcsókolta.
Gyengéd, mély csókot lehelt
magányos ajkára.
Hogy felébredjen Tovább »

Címkék: