fa

A parázsban izzó fa meséje.

Tábortüzet körbeülve,
nap zsivajától lecsendesülve,
mikor leszáll az éj,
hallod-e, mit mesél?
Láng ölelte fahasáb,
vörösen izzó parázs,
mesét mondó égő varázs.
Meleget ad, s közben elmeséli,
szíve, a te szívedet érzi.
Egyszer, valamikor nagyon régen,
a múlt elfeledett sűrűjében,
egy fáról lepottyant egy magocska,
még nem tudta, merre viszi jó sora.
Szellő úrfi karjaiba felkapta, Tovább »

Hagyásfa

Hagyásfa

A szélerdők levágása alkalmával sok esetben a vágás területén egyes fákat oly célból hagynak meg, hogy a következő vágásforduló végéig ezek erőteljes, értékes fákká növekedjenek; ezek a hagyásfák. Ha egy erdő területén a kihasználások alkalmával a vágásokon sok ily fát hagynak állva a következő vágásforduló végeig, keletkezik a kétkorú szálerdő.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Címkék:

Fa

Volt egyszer egy réges régi fenséges fa, amelynek az ágai szinte az eget súrolták.
Amikor a fa virágba borult,különféle alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott, messze földről felkeresték a madarak.
Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén. Tovább »

Címkék:

Aranyosi Ervin: Utolsó levél (saját illusztrációval)

Őszi levél bágyadtan leng a fán.
Kapaszkodik, maradna még talán.
Az elmúlás sápadt képére ül,
ereje fogy, s hitében elmerül.
Mert nem hiszi, hogy véget ért a nyár,
és nem hiszi: – neki csak ennyi jár.
Maradna még, – az elmúlástól fél.
Kapaszkodik az utolsó levél.

Hiszi: Ő nem, csak egy a sok közül,
kinek a sors ezt hagyta örökül.
Neki a földön annyi dolga van! Tovább »

Meg kell nyesni a fát

Meg kell nyesni a fát,
hogy legyen rajt sok gyönyörű virág.
Meg kell nyesni a fát,
hogy teremjen sok barack, alma a fán.

Gondozzuk kertünket,
adjuk meg a gyönyört a szemünknek,
így lesz friss a lelkünk,
ahogy újul, szebbé lesz a kertünk.

Míg ápoljuk a fát
Gondoljunk rá, hogy rohan a világ.
Míg ápoljuk a fát
Nemcsak értünk, mondjunk el egy imát!