Hogyan?

tedd szabaddá!A lélek szabad.
Akkor hogyan lehet gúzsba kötni? A lelkem szárnyalhat, velem együtt.
Akkor miért tud egy gondolat, egy múltdarabka bántani?
Hogyan tudom magamat bántani azzal, hogy egyre mélyebben ásom le magam, mikor Tudom, nem kell. Mégis.
Talán mert a mélyén a másik oldalra lyukadok ki, ahol ragyogó világosság van újra.

Miért van, hogy szeretek és elfojtom, hogy ne bánthassak.
Miért van, hogy választ még én sem tudok?
Hogyan lehet az, hogy mégis képesek vagyunk Élni?

Tudom, amit tudok, de mikor tudom, hogy a "felhők" elpárologtak?

Vagy inkább nevetnem kellene az egészen és lila ködsapkát húzni a fejemre.

Részmegoldás.

Nacsók.

Címkék:

Hozzászólások



A "nem filózást" is tanulnom kell még.....

csenge333



még valami :-)

minden könyv egy vélemény, az íróé, az ő igazsága...
az, hogy a TE igazságod mi, majd TE deríted ki

a tapasztalat a legjobb könyv, az emberekkel való kapcsolataink rendbetétele fontos... mindig az emberekkel van a bajunk :-) és minden kapcsolat a mi hibáinkra is nyitja fel szemünket...

ezért fontos beszélgetni, olvasni, kérdezni, kutatni a válaszaink után...
amik majd rájövünk, hogy azok bennük vannak

addig is érezd jól magad bőrödben, úgy ahogy vagy... kész-passz :-)))))))))))))))

szeress, ne szenvedj :-) Let the music guide your soul..

változni jó, elengedni nehéz, rájönni jó, elfogadni nehéz, tenni, alkotni jó, elemezni, magamra találni nehéz.
változni nehéz, elengedni jó, rájönni nehéz. elfogadni jó, tenni, alkotni nehéz, elemezni, magamra találni jó.

választhatsz :-)

megújulni tudni - változni tudni - rugalmasnak lenni

ez tapasztalataim szerint a túlélés kulcsa és hogy kapcsolataink, amik alapból az élet meghatározói, ne iszonyok, hanem jó viszonyok legyenek

talán ennyi a titok
nem filózni sokat, megérezni,
ha jó, csinálni és nem hagyni senkinek, hogy lebeszéljen róla
ha xar, nem csinálni és senkinek sem hagyni, hogy rábeszéljen

talán ennyi a titok

:-))))))

ja ne higgy el senkinek semmit elsőre, nekem se :-) bizonyosodj meg, szűrj ... hagyd h megszólítsanak a dolgok...



Katissal :-)

Katissal értek egyet :-)

"S valójában nem is akarok nem emlékezni."

Kell a múltat kezelni tudni... ennyi és nem több
és a jövőt "uralni", irányítani a mosttal, és az emlékeink kezelni tudásával, nem kell ettől sem félni, sem misztifikálni, hisz az élet egyszerű, hozol egy döntést és nem nézel hátra,

érezd jól magad a bőrődban, ahogy vagy, örömöt láss a pillnatban, (ha tudsz), tedd rendbe magadat és a körülötted lévő világ is automatikusan helyrebillen, mindennek alapja az 5 vegyértékünk, a család, a társ, a barátok, a munkahely, és TE - itt ebben a világban is meg kell állnod a helyed, síró, beteg gyermekedet orvoshoz cipelni, szeszélyes pároddal nem türelmetlennek lenni, esőben munkába menni, , barátaidat nem felejteni, élni az életet a kis szürkeségeivel és bosszankodásaival és ennek ellenére megtalálni magunkat, hogy bárhogyan is , de jól érezzük végre magunkat a bőrünkben, úgy ahogyan vagyunk...

:-)

Unique**
Keep smiling :-)
akiélniakaréséliamiéliőt

ápdét: egyébként utálom ezt mondani, de az idő nagy úr, örök másodiknak lenni egy olimpián, mint Cseh Laci, aki kevesebb mint 1 másodperccel maradt le Phelps-től...!!!!!

sajnos itt van idő...

ez van



Hmm,

beugrott még valami.
Ha minden Most,akkor végtére is most születek:)
Akkor a pillanatban nem lehet minden pillanat,mert a pillanat maga minden pillanat.
Így viszont jól mondtam,hogy egy múltdarabka bánthatott,hiszen darabkája a mostnak,de nem azt a részét élem meg.
És ami azt illeti...
Így hagyhatom az angol nyelv 12 igeidejét:)))
Ez csúcs:))))



Kedves Angel:)

Köszönöm az ajánlást, a könyvet már volt alkalmam olvasni.
Amiket mondtál,ezekkel mind tisztában vagyok,ahogyan utaltam is rá.
Itt lentebb írtam is,hogy lényegében egy hosszú idő óta a fentebb említett érzést okozó helyzetköteget sikerült "megoldani",igazából megoldódott magától,csak más szemszögből "vizsgáltam".
Tudom,hogy "nincsen idő".
De mi most a Földön vagyunk.
S 9 kor dolgozni megyek:)
Szerintem minimális százaléka az embereknek az,akik teljesen,vagy legalább 80 százalékban ki tudják zárni az idő fogalmát az életükből.
Tudod mit?
Órát sem hordok.Soha nem is szerettem:)
Viszont ha azt mondanám,köszi ez mind szép és jó,hagyok csapot papot és teszem ezt meg azt,mert akkor az idő úgymond megáll számomra,
utána igen kényelmetlen helyzetben lennék,mert bár tudom,hogy idő mint olyan nem létezik,ha mindezt egy pillanat varázsában megélve "cselekvésbe is konvertálom" s utána nem marad meg ez a jellegű tudatosságom,olyan történések lehetnek,melyek nem kívánatosak a későbbiek szempontjából.
Nem tudok nem a későbbiekre gondolni,mert arra is gondolok,hogy ennem kell ahhoz,hogy a test,amiben vagyok,tovább funkcionáljon,hogy a lélekdarab ami vagyok,minél inkább be-és kiteljesedhessen.
Nem tudok nem előre gondolkodni,mert az Égi mindenség adta nekünk ezt a lehetőséget.
Talán nem is viccből.
Az biztos,hogy a múlton rágódni nem okos dolog.Meg állandóan a jövőben élni sem.
Reális egyensúlyt kell teremteni az elképzelések között,hogy fejlődésemben melyik irányvonalon szeretnék haladni.Az elme "okosságát" pedig adott szinten semlegesen figyelembe venni,mert akaratlanul is előjönnek emlékek.
S valójában nem is akarok nem emlékezni.
Lesznek még kátyúk az úton,ha a nagy eső feláztatja.
S olyan nincs,hogy nincs idő.Mert azzal,hogy azt mondjuk,nincs,már megteremtettük.
Ha azt mondom,csak a most van,nincsen csak a most,mert az előbb is volt:)
A szavak sajna megint lekorlátoznak.
Lényegében,
sokmindenről van információm nekem is.
S az,ami "előrébb visz" vagy kalauzol az életben,azokra emlékezni fogok.
Ez itt így van rendjén.
S azt is tudom,hogy mikor nem gondolok múlttal,jövővel:)
Ez az élet így teljes.S lesz még teljesebb is:)

Szép napot neked,
Köszönöm a megosztott gondolataidat*



Kedves Katis!:)

Csak ismételni tudom Önmagam, mikor a Most hatalma című könyvet ajánlom, immár neked is, és mindenki másnak is, aki még nem olvasta nem hallgatta...:)

"Akkor miért tud egy gondolat, egy múltdarabka bántani?"

Egyszerűen mert HAGYOD!!!!
Miért hagyod? Mert ezt szoktad meg... Az elméd imádja ezt...a múlt sérelmein rágódni, dagonyázni benne...:) Vedd észre figyeld csak meg, hogy a múlton és a jövőn kívül nincs számára más kapaszkodó...A JELEN-ben "elpusztulna"...Hisz a MOST-ban nincs szükség gondolatra, csak élvezed a JELENT, a LÉT állapotát...:)

U.I: Elárulok egy nagy TITKOT: Az IDŐ, mint olyan NEM LÉTEZIK, ILLÚZIÓ csupán, mely az elme kitalációja saját életben maradásához, és ahhoz, hogy Ő uralkodjon rajtad nem pedig fordítva... Ha ezt észreveszed, és nem azonosulsz vele, rájössz, hogy TE NEM AZ ELMÉD VAGY!!! Minél többször vagy a JELEN állapotában, annál jobban kezded megismerni VALÓDI ÉNEDET, ÖNMAGADAT...

Ne feledd, MINDIG MOST VAN!!!!

Jó olvasást kívánok a könyvhöz...:)

Szeretettel:
Ange



Ja még valami a "na és"

Ja még valami

a "na és" technika a forró helyzetekben és a "nem te vagy az, aki megítélhetsz" ... segíthet... nekem legalábbis...
a fránya önbizalom és önbecsülés témában..

Unique**
Keep smiling :-)
akiélniakaréséliamiéliőt



Katis drága!

"A lélek szabad.
Akkor hogyan lehet gúzsba kötni?"

lélek-tudatalatti :-)

neveltetés, körülmények, nem üriítjük ki, mielőtt magunkba tölténénk az újat...
ez de nem könnyű, és jó sok idő... mi is segíthet.... hát csak... meghalni csöppet... ebben abban.... ezért...azért...

hogy tudatosan élj, meg kell halnod (by Deni)
a tudatos azt jelenti itt szerintem, hogy figyelni, mindenre és becsülni, nem rohanni, nem kapkodni, élni és megélni... mindent... a meleg homokot, az éneket, a hangyát, a rókát, a szomszédot, idő mindenre van, ha kitágítjuk...

a múltat feldolgozni KELL, és aztán kellő időben, polcra rakni.... mert ott a helye...

amíg gennyesek a sebek, felszakadnak vagy felszakítjuk.... de csak addig... aztán begyógyul és mehetünk tovább, zárnunk kell az ajtókat és nem megvárnunk, míg bezáródik... magunk kell becsülnünk magunkat és nem befolyásolhat más ítélete, ami sajnos jelen van...

tőlünk függ, hogy a dobozba, ahova beszorítottak minket, vagy mi sajátmagunkat, hogyan lépünk ki, mert egyet nem tehetünk csak.... ott maradni :::

:-)

... sodródj... tapasztalj... élj...
hogy megtudd, hogy kell jól szeretni

Megint nagy ölelés!!!!

Unique**
Keep smiling :-)
akiélniakaréséliamiéliőt



Kedves Jambó:)

Megsúgom,így négyszemközt,hogy bennem a Valaki nagyon jókat mosolyog /örömmel persze:)/.
Alfajáró ide?Mintha őt magát olvasnám:)Csak kicsit más fűszerezéssel.Talán egyvonalasabban;ha ez így érthető:)
Örömöt a munkában.
A furcsa az,hogy igen-igen előfordul még,hogy a körülményektől válok függővé,mint sokan mások,meg sokan mások nem.
Öröm a munkában.Ha azt mondom,hogy az elmúlt tíz évben nagyjából másféltucat munkahely van mögöttem,akkor ezzel arra utalok,hogy azt keresem.Az örömöt.Mert valóban,adott dolog rutinná válik.Ha nincs benne "kihívás",vagyis rutin "betanulva",onnantól kezdve egy kalap.
Nemis az új rutin tanulása hiányzik,mert akkor fogom magam és félévente beiratkozok más-más tanfolyamra.
A kreativitás megélése.A helyzet az,hogy ezt a nap legalább 60 százalékában tudnám mívelni:)Lenne is mit és hogyan megkreatívkodnom:)
/na,most a gondolattól is jó hepi lettem:)/
Hmm,keresd az örömöt.Ha ez az alapja az áramlásnak,vagyis maga az öröm megtalálása és megélése,már akkor kiiktatjuk a Tudatos tudatot,de ennél tudatosabbak nem is lehetnénk,hiszen az öröm kapcsán a teljes Teljességében éljük meg a pillanatot és azok sorozatát.
Azthiszem.
Vagyis a Tudatosság,amivel "felügyelheted" Létedet,az a Flow,az Áramlás.Vagyis az Öröm megélése.Az pedig abból fakad,hogy valamit Szeretettel csinálsz.
Amindenit.
Ez ám a kör!
Nem ördögi.Bár lehet,az is benne van.

Tyűűű...

Te Jambó,hagy öleljelek már keblemre:))))))))))
csakígyszolidanemberileglelkileg



Kedves Katis:)

Rutinellenére tudatos cselekvés?Olyankor a tudat csak megfigyelőként van jelen,a tevékenység rutinból megy,csak váratlan történés esetére annak korigálására avatkozk be.Tény hogy vannak olyan tevékenységek melyek nagyon rutinosak, oly kevés tudatos figyelést igényelnek,(mint a munkád)hogy közben össze-vissza szárnyalhatunk gondolatban-képzeletben:)Ez azért van mert egyszere több dologra vagyunk képesek figyelni:pld a gépelsz közben beszélgethetsz is,vagy vezetés közben ez a rutin
elönye vagy hátránya,ki tudja:)Paradox ez is mert hogy munka közben ne gondolkozz valami máson ahoz koncentrálnod kellene,ami ugye igen csak tudatos dolog:)A legtöbb könyv a flow is azt ajálja hogy keresd az örömöt a munkádban:)A tanács jó, de mi van ha nem találsz benne annyi izgalmat hogy lekösse a tudatodat?
Alfajáró kéne ide:)



Kedves Jambo,

Most megfogtál.
Ha eszembe jut a százméteres,amit anno a suliban futottunk,és mondta a tanár,hogy adjunk bele apait,anyait,merthogy páronként futottuk le,valóban arra gondoltam,hogy gyerünkgyerünkgyerünk.
Persze,hogy kell a rutin,nyilván.Csak gondoltam,hogy utána a rutin ellenére ha ugyanúgy oda tudsz rá figyelni,lépésenként,akkor rutinszerűsége ellenére lesz tudatos a cselekvés.
Nekem egyébként bizonyos esetekben pont ez a bajom a rutinnal,teljesen máshol jár az agyam.
Ami azért nemjó,mert lélekben nem ott vagyok,és ez a hangulatomat általában kevésébé örömteli irányba befolyásolja /most konkrétan munka kérdéskörére gondolok/ :)
Nemtudom,a kébeleimet kibogozom e valaha.
Viszont ha elhagyom ezt a testet azért jól elbeszélgetek a mindenséggel/magammal/ hogy mégis hogy gondoltam ezt a megtapasztalósdi szétszakadósdit:)))

Szép napot,
ha látnál verebeket,üdvözlöm őket:)



Kedves Katis:)

A teaszertartás nem igazán jó példa.Szigorú szabályai vannak nem kis idő megtanulni,az bizony rutinon alapszik:)Probáld csak Te megcsinálni,nem hiszem hogy áramló lesz és kihagyható az emlékezés.:)Ugyan ez a helyzet meditációval csak akkor megy ha jól begyakorlod,az agyontrollnál meg alap: minél mélyebb szinten tudatosan használni az agyat:)Szinte minden dolog csak akkor megy könyedén ha előtte begyakorlod megtanulod hogy erőlködés nélkül "menjen".Az áramlat élménynél azt olvastam: míg áramlatban vagyunk megszünik a létel való foglalkozás,az áramlat élmény végén visszont paradox módon az ÉN sokkal erősebben jelentkezik.
Vegyünk egy sport teljesitményt,közben ugye flow-ba vagyunk,de csak akkor ad csúcsélményt ha tudatosodik bennünk hogy "ezt én csináltam":)Most az olimpián sok példa van erre.
A jelenbe élésben egyé kell válnunk a pillanatal és épp azal amit csinálunk,ezt olvastam a zenkönyvekben Osho is ezt tanácsolja,és ha megfigyeljük a kis gyerekeket ők is ezt csinálják.:)Ez megint paradox mert tudnuk kell valahol hogy mit csinálunk .:)
Szóval igaza van Kunigundának,valahol gordiuszi csomó ez az egész:)Jó kábelozást!:)



Kedves Jambo,

éppen ez az...
Ha a jelenben élek,akkor nincsen emlékezés.Akkor ez olyasféle lehet,mint a nem gondolkodás?
Vagyis ahelyett,hogy minden szó szerinti rutin lenne a pillanatoy a maga teljességében éljük meg.Viszont akkor eltűnik az,amit maga a rutin ad.
Lehet,hogy nem is kell figyelni minden mozdulatot,csak az áramlatban benne lenni.
Pont,mint a tea szertartás.Nemde?
Áramlatérzéseim kiskoromban sűrűbben voltak,most meg olykor-olykor bukkanak fel.
Így maradnának az emlékek?
Nemhiszem.Nemtudom.
Nem akarom hinni.
Azt akarom hinni,hogy minden úgy tökéletes ahogyan van és más is így látja és hiszi.
És akkor jólvan:)
Jó úgyis,hogy a saját szemszögéből,mert másképpen nem is lehetne,csak akkor rögtön lássuk meg a kapcsolódási pontokat.

Ámbár nyilván előbb a magam magammal való kapcsolódási pontjait lenne jó megtalálni.
De ilyen kábelkavalkádban?
Minden lehetséges.
Kérek még kábelkavalkádosokat:))

Szép estét neked Jambo:)



Kedves Katis:)

Valójában az emlékeinkből vagyunk,ha nem lennének emlékeink, élőhalotak lennénk.:)Már pedig Alfajárót idézve:"A memoria FORDÍTVA MÜKÖDIK:minnél régebben rögzített valamit,annál erősebben őrzi."(!!)"Nem is csak a dolgokra emlékezünk,hanem arra az ÉRZÉSRE is,ami a dollogal való találkozáskorát éltünk.Ugy tünik a kettő egymástl elválaszthatatlan:az ember számára nem létezik SEMLEGES EMLÉK-csak jóvagy rossz,kellemes vagy kellemetlen,élvezetes vagy utálatos emlékek vannak "(Dr bánki M CS)
Nos ez lehet az oka hogy léteznek "múlt darabkák" amik bántanak.
Ha a jelenben élsz csak akkor nincs emlékezés:)A többihez nekem is jól jön egy lila ködsapka:)