Teremtsünk harmóniát

egység, harmóniaEgyedül is lehetsz egységben! Sőt ez a legfontosabb dolog minden ember életében.
Nagyon sokáig kívül kerestem… kapaszkodtam vártam az eseményeket vagy embereket, amitől, vagy akitől majd én jól leszek.
Veszélyes csapda, hiszen ezek az események, ahogy jönnek, úgy el is múlnak, az emberek, ahogy jönnek el is mennek.
Persze ideig-óráig hozzátesznek az életedhez, időnként akár el is vesznek, de aztán elmennek.
Ha jó az érzés szeretnéd megfogni, szeretnéd, ha mindig úgy lenne ezek után, hiszen ha most jó miért ne lehetne mindig a tiéd az érzés?

De ez nem így működik, ha görcsösen kapaszkodunk, ragaszkodunk, és még többet akarunk, kifacsarni az érzésből akkor megöljük, megfojtjuk.
Hiszek abban, hogy az ember nem véletlenül születik akkor, oda és azokhoz a szülőkhöz. Hiszek abban, hogy a kapcsolatok terén sincsenek véletlenek.
21évesen, amikor férjhez mentem azt hittem ez örökre szól, nagy szerelemnek hittem mégsem tartott sokáig, született két gyönyörű gyerekünk, mégsem tudtunk együtt élni, nagyon különböztek a vágyaink.
26 évesen elváltam, valami erő vitt magával nagy volt a bátorságom 2pici gyerekkel a nagyvilágba, de semmi sem tudott visszatartani, tanulni tapasztalni és élni szerettem volna.
Vágytam viharos érzelmekre ( mint a filmekben), vágytam egy olyan férfira, aki érzékeny, művészlélek, szenvedélyes, jól is néz ki, megőrül értem, elfogadja a gyerekeimet, szeret utazni, és sorolhatnám.
2006 őszén megkaptam, amit teremtettem!!! Pedig akkor ez még nem volt tudatos! Megtaláltam a teremtésemet egy 14 évvel idősebb férfiban.
Viharos érzelmeket-, huzavonát.
Érzékenységet –depresszióba burkolva.
Művészlelket –szélsőséges érzelmeket, instabilitást. De megkaptam az utazásokat, és egy elsöprő férfi-nő kapcsolatot.
Ha éppen olyan hangulatát élte a szenvedély erős volt. El is tudott vinni vele, nagyon tudtuk lelkesíteni a másikat.(mint a filmekben )
Számomra olyan férfi akire vágytam, bár Ő elégedetlen magával . A férfi volt, akire fel tudtam nézni, még akkor is, amikor romokban hevert.
Elfogadta a gyerekeimet cserébe én is az ő 4 gyerekét. Megteremtettem, megbecsültem és mindennél jobban szerettem.
1 évvel ezelőtt az életem még tejesen más volt hatalmas házban éltem ” életem házában „ őrületes nyüzsgés vett körül 6 gyerek, és nagycsalád, ha ünnep volt azért , ha nem akkor, azért mert a hétköznapokból is ünnepet akartunk csinálni, hisz nekünk az jár…. mindig jól akartuk érezni magunkat különben valami teret kaphatott volna, amivel nem mertünk szembenézni: Önmagunk!
Mindezt ketten hoztuk létre, hiszen mindketten ugyanazt éltük. Kerestük magunkat a másikban az utazásokban ( bejártuk a fél világot) a bulikban, a családi összejöveteleken…aztán ha valamelyiknek vége lett rosszul éreztük magunkat. Sosem voltunk egyedül nem is tudtuk ki lakik odabent… mindent egymáson keresztül akartunk megélni beszorítottuk magunkat és a másikat egy kis álomvilágba és beleragadtunk.
Nem volt semmi, amit külön éltünk volna meg nem hagytunk teret a másiknak. Nem voltak lányos vagy fiús napok, nem mentünk egymás nélkül sehova és itt hibáztunk nagyot. Ez egy nagyon kényelmes élet volt mindenkinek megvolt az identitása feladata, nagyon nem kellett gondolkodni, sem azon hogyan valósítsuk meg magunkat sem azon, hogy kik is vagyunk valójában?
Nem volt a képben harmadik, nagy a szeretet még ma is, a vonzalom is működik, mégis úgy döntöttünk külön folytatjuk. Ő azt kérte élni szeretne, utánajárni mi jár még neki az élettől, fél attól,hogy lemarad valamiről, kimarad valamiből. Én pedig azt mondtam rendben, bár a szívem szakadt meg de aki menni akar azt engedni kell.
Mindkettőnk feladata megtanulni egyedül „lenni” társ nélkül. Megkeresni azt ki lakik itt belül… és mi a feladat… nehezen engedtem el…a lelkek nagyon ragaszkodnak,( sokadik életünk ez együtt)
Hiányzott mindenből, hiszen azelőtt „minden” együtt volt. És mégis egy percre sem engedtem teret a „szegény Én” szindrómának…
Elkezdtem Élni! Jelen lenni, örülni, mosolyogni, különböző tanfolyamokra járni, visszamentem gitározni, edzésekre járok és hálás vagyok!
Hálás vagyok, Neki mert megmutatta milyen a szerelem, a szeretet az egység, és azért is hálás vagyok, mert most nincs mellettem, ahhoz hogy szeress, valakit nem kell hogy ott legyen az életedben.
Ezt úgy hívják feltétel nélküli szeretet..
Sosem tanultam volna meg azt, amit kellett. Sosem találtam volna magamra. Hálás vagyok a kicsi lakásomért, egy igazi kis gyöngyszem, hálás vagyok a gyerekeimnek, akik érettként viselkednek kicsi korukhoz képest és a maguk módján mutatják az utat. Hálás vagyok, azért mert tele van a szívem szeretettel, és nem szégyellem. Nem vagyok szomorú, pedig nagyon szerettem a közös életünket.
Szerettem, de nem éltem benne, hanem tettem a dolgom a szeretet nevében sokat adtam mindenkinek, de keveset kaptam vissza.
Hajlamos vagyok olyan önfeláldozásra, ami már túlzás csak, hogy harmónia legyen .
Ma már tudom, ez úgy nem működhet, ha az ember önmagával nincs harmóniában, nincs az a szép kedves és szerető ember, akivel békében élhet, ha belül nincs rend.
Amikor szakítottunk magamban kerestem a hibát, mint minden normális ember. Ma már tudom én megtettem, amit lehetett, odaadtam, amim volt, szerettem, ahogyan az csak elképzelhető, de kevés volt.
A másik világában nem tudsz teremteni, aki nem akarja, hogy segítsenek, rajta azon nem lehet segíteni. És a másik egójával sem tudsz harcba szállni.
De a saját világodban teremteni tudsz! Csak nem mindegy hogyan fogalmazol…
Szép teremtő hétvégét kívánok mindenkinek!

Hozzászólások



Drága Ottomos:)

Boldoggá tesz ha segíthetek, és gyűjtsd az erőt belőlünk hiszen ez a lényeg!
Nem fatális hidd el, hiszen csak a jelen van és ha azt jól megéled, és egyre többször akkor meglátod minden a helyére kerül amiről most azt hiszen nincs remény! A múlt ,elmúlt már... a jövre pedig csak a pozitív jelennel érdemes hatni,hiszen most is teremtesz...
:) Ölellek



Hála

Kedves Szellő!!!
Rengeteg erőt adsz, hála Neked érte. Olyan béke száll rám, ha itt bóklászom soraitok közt, rengeteg erőt ad...
kissé fatalistának tűnik, hogy csak a jelennek éljek, de úgy tűnik működik... Ezer jókívánság Neked!



Drága Ottomos!

Ha megszűnik a görcs, a ragaszkodás megszületik a csoda! Ez így működik!
Nagyon jól látod az ember saját maga gátja.
Jól tudom miről írsz ... Te nem tudod az ő életét élni, nem tudod megmeneteni, nem tudsz helyette mosolyogni.
Éld a saját életedet úgy hogy Neked jó legyen, ezzel csak pozitív energiákat vihetsz a kapcsolatba.
Engedd,hogy Ő megfejtse az életét, megtanulja mi a dolga, és hol a helye!
Türelem!!!!! Minden jó lesz! ölelés:)



Kedves Tekerentyu:)

Örülök ha felébredtél! Ne félj cselekedni is! Az élet mindig arrafelé terel minket, ahol a helyünk van csak időnként nem vesszük észre a jeleket! Neked is minden jót és szépet kívánok! :)



meglepő fordulatok

kedves Szellő...
átrágott éjszakák után, azt éreztem sikerült elengednem a görcsös ragaszkodást, és ez meg is mondtam neki... erre ő kezdett ragaszkodni... a fene sem érti... de vasárnap arra jöttem rá, hogy saját magától nem boldog, nem tud örülni, nem tudja mit akar, csak feszült, és rosszkedvü... sokat segítesz, köszönöm!



Kedves Szello! Az idozites

Kedves Szello!

Az idozites mindig meglep az eletben :) Az irasod pedg abszolut aktualis szamomra.
Nagyon jo volt olvasni,s raebredni tapasztalatodbol az orrom elott levo dolgokra.
Koszonettel ;)

Tsupa jot!



Ottomos...

Szeretnél Te dönteni?



köszönöm

...az a rossz az egészben, hogy nem akar dönteni... úgy érzem arra vár, hogy valaki döntsön helyette, és így tellnek a hetek...



Drága Ottomos!

Őszinte leszek kérlek ne haragudj,pusztán tapasztalatról írok...
Ha eljlutottatok arra a pontra ahol ez felmerül akkor nem lehet minden kerek.
Ha szereted engedd el!!!! Magad miatt, miatta, a gyerekek miatt!
Rettenetesen nehéz megválni a megszokott dolgoktól, érzelmektől ezt pontosan tudom.
De van ott valami ami most változáséárt kiált! Ne félj tőle, azért történik hogy tanuljatok belőle.
Valószínű Neked is meg kell tanulnod valamit, értékeld fel magad, ne hagyd hogy elvegye a kedvedet vagy az önbizalmadat Fontos ember vagy hidd el!
Menni akar? Engedd... menjen tapasztaljon! Ha a te embered idővel rá fog jönni és visszatér, ha nem akkor most bármennyire is fájó de így lesz jó!
Lásson mást is a világból! Hidd el hetekkel ezelőtt még én is kapaszkodtam az emlékekbe az érzésekbe, a közösen eltöltött évek gyönyörű emlékeibe. A gyerekek lelkére vigyázz nagyon, egy percre se érezzék azt ,hogy nekik közük van az elváláshoz, viszont egy jó hír: ők a jelenben élnek! Nem lesz gond :-)
Nem vagy kiszolgáltatott állapotban, csak akkor ha ezt elhiszed magadról.
Mindig van választási lehetőségünk, van Neked is.
Egy ilyen döntés mindenkit érint aki egy családban él, de lehet ez most róla szól.
Valószinűleg most ez a feladat amit meg kell oldanotok, de sikerülni fog!!!!
Mindig úgy jó ahogy van... :)



elengedni?

...10éves házzasságomban most jött el a pillanat, amikor a férjem nem tudja mit akar, menni, vagy maradni... Totál kiszolgáltatott helyzetben vagyok, hisz nekünk kell menni a gyerekekkel, ha ő úgy dönt... vajon ez a döntés, csak róla szólhat? Szeretem, szeretik a gyerekek is, szeretnék, ha ő mesélne minden nap.... Szellő, írásán úgy felderültem egy pillanatra... de aztán megint kétségek gyötörnek...



Drága Neytiri.. :)

A legjobb ha nem keresed az okot, a boldogság forrását, hiszen akkor az igazi!
Tudod ha külső körülménytől érzel boldogságot azt bármikor elvehetik Tőled!
Örülök a boldogságodnak!
Szeretettel Szellő :-)



Keves Ilona :-)

Nagyon örülök,hogy adhattam!!!
Az biztos hogy sosem vagyunk egyedül.
Én vágytam a barátaimra akiket elhanyagoltam, és mindenki előkerült anélkül,hogy én kerestem volna őket.
Teremts sok sok jót ebben a szép napsütésben!
Én is kívánok Neked minden jót amit csak magadnak kívánsz!!!!!! :-)



Édes Szellő!

Köszönöm a válaszod!!!
Én most olyan boldog vagyok! :) a legjobb hogy nem is tudom az okat, csak úgy jó lenni!

Gyönyörüséges friss tavaszi napot kívánok!



Kedves Szellő

A soraid nagyon megérintettek,s amit irtál velem is megtörtént nem most 17 éve,,hasonló a történetem.Csak kicsit pepitában más ,azóta tudok egyedül élni alkotni,hol jobban,hol rosszabbul.
De amióta ezen az oldalon bolyongok nem érzem magam egyedül,nap nap után találok valami kedveset ami arra sarkall ,hogy süt a nap ismét tavasz lesz és csodálatos dolog teremtve élni.
Hálás köszönet soraidért kitartást sok boldogságot kivánok neked!!!!!



Drága Ragyogás:-))

Jó olvasni amit írtál, szeretetet adni a legjobb dolog a világon...
Bármilyen formában teszed azt, mindenhogy jó.
Szép estét! :-)



Drága Neytiri!

Örülök ha erőre kaptál, már megérte megírni...
Január 1.én állt elő azzal,hogy rosszul érzi magát az életében és változtatni szeretne, gyakorlatilag mindenen.
Tartjuk a kapcsolatot, vannak közös kapcsolódási pontok az életünkben amit próbálunk jól megoldani, céges ügyek, gyerekek, és a lelkek.
Volt idő amikor azt hittem visszavárom, nehéz volt az elengedés...
Ma már nem a múltban élek, napról napra jobban érzem magam.
És ami fontos elkezdtem piciben teremteni, aztán a sok piciből összeáll majd egy szép kerek új Élet!
Próbáld ki kicsiben aztán ha sikerült, jönnek a sikerélmények , egyre nagyobbakat mersz majd álmodni...és teremteni Magadnak!
Ami nagyon fontos csendesedj el, figyeld magad hagyd az érzéseket cikázni, járjanak át.
Nagyon fontos, hogy mielőtt egy új kapcsolatba kezdesz Te rendben legyél!
Az ember társas lény nem szeret egyedül lenni, sokan nem is mernek mindenáron kergetik a nagy Őt.
De a sebzett szív csak sebezhet, a bizonytalan a bizonytalant fogja bevonzani stb stb...
De akárki is kerül az utadba, nem fogja boldogabbá tenni az életedet, a boldogság benned van!!!
Kersed meg belül és ne félj az egyedül léttől. Ha itt lesz az ideje és befogadó leszel rá meg fog érkezni...
Addig pedig itt vagyunk mi Secretfalva lakói... nem vagy egyedül :-)
Minden jót kívánok Neked!!!!



Drága Szellő!

Erőtadó volt olvasni a soraidat és tanulságot. Sok hasonló mozzanatot fedezek fel a történetedben, ami engem is érint!
Éppen ezért szeretnék kérdezni ha megengeded...Mióta vagytok külön? Valamennyire tartjátok a kapcsolatot? Visszavárod, vagy teljesen új életet kezdtél?

Én 21 évesen ismerkedtem meg a férjemmel, egy kisfiunk született, 26 éves voltam mikor elváltak útjaink. Nekem is volt azóta új kapcsolatom, de érzem és tudom, hogy most egy darabig egyedül van dolgom...viszont vágyom is társra, ölelésre. Szeretném ennyire pozitívan megélni a jelent, mint Te!!!

Szép napot!



A kokárdák megtalálták gazdijukat. Igen 15 db lett végül is.

Drága Szellő:)
És csodálatos nap volt egyben, mert mind a 15 db kokárda gazdára lelt.
Ott varrtam helyszínen fel, ki hova kérte.... és elengedtem a gondolatot, mely szerint, ne varrjunk semmit testünkön:))) Én a szeretetemet, a hitet, mely erős, hogy szép és még szebb lesz hazánk, varrtam bele a fiatalok kokárdája okán a feltűző mozdulataimba:)) Remek érzés.

Köszönöm, hogy rákérdeztél, s megírhattam! Anikó



Kedves Hebacsla :-)

Nagyon tetszik !!
Köszönöm szépen "a zene az kell":-)



Drága Ragyogás!

Remélem jól telt a hétfőd és a kokárdák megtalálták a gazdájukat! :-)
Szépséges napot kívánok Neked!



Szia Szello !!!

Egy kis zenet is ajallok !!!!!!http://www.youtube.com/watch?v=1CKXDShFXDY&feature=guicklist es a tobbi is , ha tetszik .Nyugtato legalabbis nekem !!!Hebacsla



Köszi édes Szellőm:)

A nap, a hétfői, Ünnep a javából. Szívem-lelkem ünnepel, és képzeld, csináltam kokárdákat. és itt a Koleszben, ahol dolgozom, mert ma dolgoznom kell, hisz be vagyok osztva, osztogatom a diákoknak:)))

7 db-ot csináltam eddig. 2 db -ot már el is vittek.



Drága Ragyogás!

Köszönöm! Örülök nagyon, hogy inspiráltalak! Ürüljenek azok a szennyestartók....
Szépséges hétfőt! :-)



Kedves Szellő! Nagyon inspiráló amit, és ahogy írsz.

Adott. Bőségesen... magam is megtudtam segítségével fogalmazni a saját energia nyerő képemet, akarom mondani helyzet jelentésemet, a szennyestartóm kiborításának megtételével:)))