Teremtsünk harmóniát...II.

A nagy tanítások mindig akkor érkeznek, amikor nem is gondolnánk.
Azt már tudjuk, hogy minden a teremtésünk a gondolkodásunk következménye.
De azt veszem, észre az emberek nem veszik a fáradtságot, hogy jó legyen nekik.
Bujkálnak. Sokkal egyszerűbb szerepeket magunkra ölteni, mint egyszer…legalább egyszer önmagunk felé fordulni és jó mélyen elveszni benne.
Hiszen akkor meglátnánk, mi van ott és az nem biztos, hogy egyezik azzal, amit a társadalom, a család, a párunk, vagy a gyerekeink elvárnak tőlünk.
Egyszerűbb minden mást beilleszteni a napirendbe, mint napi 30 percet magunkkal (és nem a laptopunkkal, hanem a belső ÉN el) legyünk elfoglalva.
Tovább megyek, azzal a szereppel lehet, hogy nem tudunk azonosulni amibe, belekényszerítjük magunkat, pedig az olyan kényelmes és kifelé olyan jól mutat.
De valami mégis hiányzik, valamitől még sincs mosoly az emberek arcán, valamiért olyan keveset hallom azt, hogy ” jól vagyok „!
Ma találkoztam valakivel, aki úgy kezdte a beszélgetést most jól vagyok, mert….ez és az történt.
Beszélgettünk, illetve sajnos én beszéltem tőlem szokatlan módon nagyon sokat, és lefestettem milyennek látom az ő cselekedeteit és általam vélt vágyait.
Nem kellett volna, úgy fejeztük be a beszélgetést, hogy nincs túl jól lehúzta az, amit mondtam.
Régóta ismerem az embert, is és az álarcot is. Segítő szándékkal voltam őszinte, hátha lendít rajta egyet. Nem segítettem…
Sajnos senki sem tud ezen változtatni, csak mi magunk. Igenis el kell mélyülni, igenis meg kell tanulni a befelé látás csodáját és higgyétek el nem olyan nehéz.
A környezetünk nem biztos, hogy örül annak amikor ”önmegvalósítunk”. De lehet ez ösztönző is.
Ha látják rajtad, hogy sikerül talán ők is kedvet kapnak és egyszer csak egy szép mosolygós emberiség él majd a földön.
Ugye milyen jó volna? Mindenkinek csak önmagában rejlő harmóniát kellene megtalálni a többi, jön magától.
Nem könnyű és időt is kell szánni rá de, megéri! Ezt biztosra állítom

Hozzászólások



Kedves Chloé !

Kaptam egy mosolyt, én köszönöm!!!



:)

"Ha látják rajtad, hogy sikerül talán ők is kedvet kapnak és egyszer csak egy szép mosolygós emberiség él majd a földön." - Köszönöm! :)))



Origami :)

Érdekes én ettől az illetőtöl tanultam a legtöbbet.
Sokat sokat nagyon sokat... és hosszú időn keresztül.
Sosem rejtette véka alá mit gondol ez időnként megrázott,de építő jelleggel vontam le a következtetéseket.
Visszafelé ugyanez nem működött :( pedig a szándék építő jellegű volt, és őszinte.
Hiszem, hogy az ember képes változni, képes csodákat megélni, de a csoda bennünk van ott kell rábukkanni.
Sokáig én is csak terveztem,hogy találkozom magammal...
Aztán rákényszerültem és képzeld ma már nagyon jóban vagyunk :)
Nem ülök karbatett kézzel, mindent elkövetek, hogy egyre mélyebbre jussak magamban.
Talán ez a biztonság az oka, hogy bátrabban adok hangot a gondolataimnak.
És még annyi minden van előttem amit meg kell tanulnom...
A mai lecke megvolt...:)



Az életünk interakciók sorozata.

Vannak, akik segítenek nekünk és akiktől tanulunk.
És vannak, akiknek mi segítünk és tőlünk tanulnak.
Van úgy, hogy mindez kölcsönös. :-)
Ha Tőled nem tanulta meg az illető a leckét, majd megtanulja mástól, más helyzetből.
De lehet, hogy az a más helyzet már rázósabb lesz. :-)
Én is jártam már így. :-)
Hogy többször ugyanazt a kört végigjártam, mire képes voltam tanulni. :-)
És Te, Szellő? :-)