Útközben

útközbenSzeptember óta hetente egyszer felülök a buszra, és Nagyszénásra megyek látogatóba, az idősek otthonába.
Már 15 éve is van, hogy nem buszoztam rendszeresen. Csak az Orosháza-Budapest, vagy Orosháza-Debrecen, esetleg szegedi uticéllal. Eleinte elképedve fogadták a buszvezetők a mosolygós, kedves jónapot kívánok köszöntést. Néha visszaköszöntek, néha csak néztek rám, mint egy csodabogárra.
Én meg elég nehezen fogadtam el, hogy bizony ezek a buszok nem ütik meg azt a színvonalat, amihez szoktam. A rövid - kb 25 percnyi - utazás közben azzal múlatom az időt, hogy figyelem az embereket.
Jönnek a kisiskolások az iskolából, vidáman, hangosan csacsognak. A tini lányok összedugják a fejüket, és
sugdolóznak, kuncognak. A kamasz fiúk már nem ilyen szelíden adják elő magukat - enyhe kifejezéssel élve -.
A felnőttek? Hát bizony nem valami szívderítő látvány, ahogy a nők gondterhelten, szótlanul, nagy bevásárló szatyrokkal ülnek vagy állnak, és néznek maguk elé.
A férfiak? Hangosak, kocsmaszagúak és káromkodnak.
Az otthonban amíg az időjárás engedte, az idős emberek kint ülnek a parkban a padokon, és beszélgetnek.
Már ismerősként mosolyogva üdvözölnek, hozzászoktak, hogy egy-egy mondatot váltok velük.
Egy ideje észrevettem, hogy feltöltődve érek haza este a kis kiruccanásaimról.
A buszvezetők már mosolyogva fogadnak és kérés nélkül adják a jegyet.
Még a téli időszakban is találkozom egy-egy idős emberrel, akivel tudok néhány szót váltani.
Az ügyeletes nővér olyankor mindíg jön ha én is ott vagyok, és beszélgetünk.
Hazafelé a fiatalok igyekeznek elém férkőzni a felszállásnál, s én hagyom őket.
Észrevettem egy ideje, hogy a busz "véletlenül" úgy áll meg, hogy az ajtaja éppen előttem nyiljon ki.
Ma este hazafelé jövet nagyon elgondolkoztam, s nem vettem észre, hogy ahhoz a megállóhoz értünk, ahol
le szoktam szállni. De a busz megállt s a vezetője hátraszólt nekem, hogy nem teszik leszállni?
Megköszöntem, s kölcsönösen mindenféle jókat kívántunk egymásnak.
Tulajdonképpen sikerként könyvelem el, hogy a kedves, őszinte, barátságos viselkedésem viszonzásra talált a buszvezetők körében.
De ma nem tudom kiverni a fejemből a gondolatot, hogy minden héten azokat az embereket és ugyanúgy látom a buszon, ahogy legelőször. Ő velük mi lesz? És a gyerekekkel? Ugyanezt a mintát látják. Ugyanilyenek lesznek?
Ki tanítja meg őket arra, hogy másképpen is lehet élni?

Jó, jó, tudom, hogy egyre többen vagyunk és ez bíztató.
De akkor is! Minden gyereknek joga van megtudni, hogy benne rejlik a lehetőség, hogy boldogabb, tudatosabb, teljesebb életet élhessen!

Hát, ilyen gondolatokkal gyötröm én most magamat!

További szép estét kívánok Mindannyiunknak szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."

Hozzászólások



Köszönöm!

Erykém!
Köszönöm, köszönöm,köszönöm!
Ez telibe talált!
Máris jobb! Kibőgtem magam, hozzákezdtem a takarításhoz és közben secret garden-t hallgatok!
Mégegyszer köszönöm!
Szeretlek!
Judit



Juditkám! Olvasd, milyen szép....és milyen igaz!

Szabó Lőrinc:

VARÁZSKERT

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: lelkem erejét
egy egész kert virágai hogy isszák.

Én vagyok az a kert: virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának.

Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét:
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!

Ellenségeim, irígy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat:
hulljon a férges, kell a rovaroknak!

Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág-raj:
a sebekből új hajtás tör ki, és
ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery

www.lyoness.hu



Köszönöm a jó hírt!

Drága Zsul!
Tudom én, hogy így van, hiszen naponta megtapasztalom.
Nem nyafognék, de ma a már napok óta tartó kevésbé pozitív gondolataim hatására sikerült padlóra tennem magam.
MAMA! Kicsi vagyok, álmos vagyok, haza szeretnék menni!!!!!
Legyen csodaszép esténk!
Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Kedves Juditmama!

Hidd el mindenkinek eljöhet a nagy "véletlen" az életében! Nekem se mondott senki semmit se, és nem olvastam 2008 előtt egy ezós könyvet sem az önfejlődésről és a boldogságról! Aztán egyszer csak jött egy NŐ... csodák történtek és azt vettem észre, hogy tulajdonképpen én ünneplem az életet... aztán megjelentek a hasonló emberek az életembe, továbbá egyre inkább azokat vettem észre, akik szintén ünneplik az életet... velem ünneplik az életet. Valóban sokasodunk, és engedd meg, hogy egy valamivel "megvígasztaljalak": mi sose tudjuk mennyien is vagyunk pontosan, hiszen csak annyit látunk be "ebből a társoságból", amennyit... de az ilyen emberek valójában már többen vannak, és lesznek is, mert ez egy jelen idejű folyamat... és megállíthatatlan!:)
Szerintem ez mindenképpen jó hír!:)



Drága Zorba!

Meghatóan jó érzés tudni, hogy egyre többen vagyunk akik egyformán gondolkodunk.
Ez tényleg erőt ad, és nagyobb hitet!
Hálás vagyok, hogy utitársamul szegődtetek és együtt élhetjük meg a változás örömét!

Köszönöm a biztató szavaidat!

Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Drága Juditmama!

Mind melletted ülünk azon a buszon... és látjuk az eljövendő nemzedékeket, ahogy kiteljesedik az életük!!!

Bízzál magadban és bízzál bennük, akkor sikerül!!!

Ölellek és köszönöm ezt az írást!!!

Meghajlok a Bennetek Élő Tudatosság Előtt!!!

Baráti Szeretettel.

zorba

http://www.lyoness.ws/

http://www.lyoness.ag/hu/

http://www.youtube.com/watch?v=6samnKokuSo&feature=related

totzoli129@freemail.hu-ez a saját e-mail címem...ide bátran írhatsz.

Ez a jövő, az egymásért tevékenykedők közössége.



Drága Imi!

Köszönöm ezt a szép sárga autóbuszt! Gondolatban az összes gyereket felültetem rá, és elviszem őket "világot látni". Hogy lássák a csodát, hogy megőrizhessék a szívből jövő mosolyt, hogy merjenek álmokat szőni, s hinni abban, hogy bármit elérhetnek amit csak akarnak.
Hogy 20-30 év múlva a buszon utazva megelégedett, mosolygós emberrel találkozhassak.

Szenvedélyesen akarom ezt hinni!

Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Kedves Felebarát!

Köszönöm az útravalót!
Jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül.

Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



kedves juditmama! nagyon

kedves juditmama! nagyon tetszett az írásod, és érzem az aggódást, de ugye tudod, hogy ezzel mit vonzol? :) örülj neki hogy ez nemsokára megváltozik, sőt, már erősen változóban van. én is minden nap teszek ezért. és látom már közeleg a siker :) mosoly hit és szenvedély kell csak ehhez. már itt a küszöbön a változás...



Bekesseg...

....es szeretet kiserjen az uton! S2:)

Szeretettel,
felebarat



Igen, Kisfiam!

Elindultunk.
Olvastalak.
Minden írásodat olvasom.
Köszönöm!
Szeretettel: Juditmama

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Édes Erym!

Köszönöm a kedves szavakat!
Én is szeretlek!

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Mami:)

Most
http://www.youtube.com/watch?v=H67fS6Tje9Q&feature=related

Jól értelmezem ezen írásodat? Elindult a karaván? :) Én annak vettem:) Írtam én is egy útközbent. És írok is még sokat, mert voltaképpen ez a lényege.

Köszönöm:)



Drága Juditkám!

Hidd el, hogy már eddig is tanítottad őket. Figyelnek ők és - amikor kell - eszükbe fog jutni, hogy
köszönjenek a buszsofőrnek, mosolyogva szót váltsanak egy-egy ismerőssel és talán még azt is kifigyelték, hogy az idősek
othonánál szállsz le és nekik is eszükbe fog jutni, hogy az időseket látogatni kell.
Egyébként pedig nagyon szép példát adtál nekünk abból, hogy a szeretetet hogyan árasztod a környezetedre és hogyan lehet
megsokszorozva visszaszerezni. Hogy én miért nem csodálkozom ezen? Szeretlek!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery

www.lyoness.hu



:):))))

:):))))