Változtatás avagy enerdzsi többlet

szalto ugrásOlvastam egy pár embernél, hogy hogyan szeretne neki fogni a változtatásnak, mivel épp nem elégedett az életének egy területével. Legtöbbször a változatáshoz úgy szeretnének hozzáfogni, mint egy óra rend szerinti kötelező mutatványhoz. Belegondoltam a kellek és szabadok eme akrobatisztikus cirkuszi világába, és rájöttem, hogy innen nem lehet elindulni. Innen nem lehet megcsinálni a szaltót, mert nincs benne szufla.
A töltet a lényeg. Mert ha azt kérdezzük, hogy mi az ami kell, ehhez, vagy ahhoz, akkor már nem is a szabadság útján vándorlunk, hanem csak a képzelt szükségletekén.
Nem a végeredmény a lényeg, hanem az eredményhez vezető út.
A folyamat.
Szegezzük a folyamatra a figyelmünket.
És közben legyünk benne 100%-ig.
Persze, most jön a kérdés, hogy mi lesz ha rosszul döntök.
Nem dönthetsz rosszul, ha beleadod magad.
És ha épp nem tetszik a folyamat amiben vagy, akkor változtass.
Ha a változtatást egy svédasztalként képzelném el, ami jó hatással van az életemre, és emberi kapcsolataimra, akkor azt gondolom, hogy nem a legnehezebben emészthető étellel kezdeném.
Valami kicsivel, falatkával, aztán egyre inkább részévé tenném az életemnek.
Mert jöhetnek nehézségek, és ha van többletünk, szeretet többletünk valamiből, legyen az egy közösség, vagy sport, család, egy hobbi amiben sikeresnek érezzük magunkat, máris érezni fogjuk jótékony hatását, és ez segít feltöltődni a nehéz időkben. Ha folyamatosan a problémákon rágódunk, azok egy idő után felemésztenek minket. A figyelemelterelés fontos része a folyamatnak. Itt gyorsan megjegyezném, hogy ez nem azt jelenti, hogy essünk át a ló túlsó oldalára, és ne foglalkozzunk a problémával. Ez nem vezet sehová, a hozzá kapcsolódó érzéseket mindenképp fel kell dolgozni, de könnyebb dolgunk van, ha van a háttérben ami segíthet minket.
A legnehezebb az ember számára, a szokásainak megváltoztatása.
Ezt nem igazán szeretik beismerni, hiszen ahhoz, hogy bármin is változtassunk, akaraterőre, és elszántságra van szükség.
Sokszor hallom amikor azt mondja valaki: -Á ugyan én ezt nem tudom, ehhez én béna vagyok.
Erre az mondom neki: -Ugyan már ezt egy óvodás is simán megcsinálja.
Ebből is látszik, hogy kezdetben ki hogyan áll hozzá a változtatáshoz.
Öngyengítő szokásaink gátolnak meg abban, hogy bármibe is belevágjunk.
Aztán ott vannak a minket körülvevő emberek, akik szintén hozzá vannak szokva a mi öngyengítő szokásainkhoz.
Mert micsoda dolog lenne, ha te változtatnál?
Akkor rá kellene ébredniük, hogy ők szintén szokásaik rabjai.
Ekkor megfutamodsz, és kezded elölről az öngyengítő folyamatot, a külvilágra mutogatva, hogy miattuk nem tudsz változtatni.
Micsoda ördögi cécó.
Ha elhatározod magad bármi felől is, akkor számítanod kell rá, hogy nem csak a jó fog bebámulni az ablakodon, hanem a rossz is.
Fogadd el, és lépj tovább, hogy erősödj. Bontogasd a szárnyaid.
Hosszú távon sokkal jobb lesz, mert bízni kezdesz magadban.
Lesz önbizalmad, erőd, bátorságod.
A legnehezebb órákban is megállod a helyed.
Akkor már átlátsz a világon, de belül megtalálod a helyed.
S ha belül megtalálod a helyed, akkor az kiáramlik a világba is.
Fütyülj rá, hogy mit mondanak mások, menj arra amerre csak szeretnél.

„Az a nap lesz a felszabadulásod napja, amikor nem azt választod, amit mások választanak a számodra. Akkor nem elmenekülsz az illúziótól, hanem felszabadulsz belőle. Kilépsz az illúzióból, de továbbra is vele élsz, immár megszabadultan attól a tehertől, hogy irányítson téged, és megszabja a valóságodat.
Miután megértetted a célját, nem fogsz úgy dönteni, hogy véget vess az illúziónak, amíg teljesülnek a magad céljai.
A célod, pedig nem csak megismerni és megtapasztalni, Aki valójában Vagy, hanem megteremteni, Aki Legközelebb Leszel. Feladatod a Most Mindenegyes Pillanatában
Újjáteremteni megújult önmagadat a valaha az életben önmagadról alkotott legnagyszerűbb elképzelés legmagasztosabb változatában. Ezt a folyamatot nevezitek evolúciónak.
De semmi ok rá, hogy bármilyen formában is negatívan hasson rád ez a folyamat. Légy ezen a világon, de ne ebből a világból való.
Ekkor olyannak fogod megtapasztalni a világot, amilyennek a megtapasztalása mellett döntöttél. Akkor megérted, hogy önmagad megtapasztalása akció, nem pedig reakció; olyasmi amit csinálsz, nem olyasmi amit birtokolsz.”

„Legközelebb, amikor úgy képzeled, hogy szükséged van valamire, tedd fel magadnak a kérdést: „Miért gondolom, hogy szükségem van rá?” Hihetetlenül felszabadító ez a vizsgálódás. Hat szóban foglalt szabadság.
Ha világosan megérted, rá fogsz jönni, hogy nincs semmiféle „az”, amire szükséged lenne, hogy soha nem is volt rá szükséged, és hogy

az egészet te magad találtad ki.”

Részletek: Neale Donald Walsh
Egységben Istennel

Hozzászólások



.......

csenge333



........

csenge333



......

csenge333



Drága Lollipop...

Köszönöm, hogy olvashattalak... Ágica