Visszavonzás

visszavonzásElőszó:
Ez az írás új és régi egyben. Áprilisban megjelentettem egy írás a visszavonzásról. Bár a legnépszerűbb írásom lett, mégsem voltam elégedett vele, sőt egyre elégedetlenebbé tett. Mert változtam. Annyit és annyira, hogy eljött, amikor visszaolvasva már nem tudtam elviselni, hogy én írtam. Hogy ezt írtam. Ugyanakkor, mikor Adminhoz fordultam és kértem, hogy törölje, rámutatott, hogy volt, akinek hasznos volt. Igaz. Ezért született ez az új, javított változat. Értetek és értem is.

Még mindig Őt szeretném, mert Őt szeretem!

Mikor belekezdtem akkor „régen”, figyelmeztettek előre, ne csináljam. Inkább lépjek tovább, felejtsek. Ne akarjak olyat, ami mást befolyásol. Mivel azonban görcsös önzőségemben meg voltam győződve arról, hogy a másik félnek is az a jó, ami nekem, nem hallgattam senkire.
Arra a kérdésre, hogy miért nem? Azt mondtam, nincs válasz, aztán azt válaszoltam, mert szeretem. Azt gondoltam, hogy ismerem a jövőt és bevallom, őszintén, néha még megcsalom magam ezzel a kényszerképzettel. Nem ismerem és kár is ezt hinnem. Érzéseim vannak, a belső hang van, amit követhetek, amiben bízhatok, ami segíthet. De ÉN nem tudhatom a jövőben mi lesz jó vagy rossz nekem vagy másnak. Pusztán azért, mert kevés az információm hozzá.

Lehetnek vágyak. Lehetnek vágyaim. Vágyhatok másra is. Ezt megtehetem. Szerethetem is, ehhez is jogom van. De nincs jogom azt kérni, hogy ő szeressem, ahogy másnak sincs joga ezt kérni tőlem. Értsük meg emberek, a szeretet olyan, ami vagy van, vagy nincs. Ha nincs, nem rendelhető! Se magunktól, se mástól! Aki azért szeret, hogy viszont szeressék, az nagyon helytelen hozzáállás. A szeretetnek nincs észoka, a szeretet nem adok-kapok. A szeretet csak van.

Amikor úgy döntöttem, hogy nagyon jó lesz az a srácnak is, ha velem van (nem hangzik szánalmasan?), leástam a téma mélyére. Rájöttem arra, hogy vannak trükkök és kiskapuk, elolvastam mindent ezzel kapcsolatban és a legfőbb, hogy hittem, hogy ez segíthet nekem. Hittem, az segít, ha az ágy szélén alszom. Attól majd az a személy lesz mellettem, akit én oda szánok. De tévedtem. Azt hittem, ha a 3 napos technikát alkalmazom rá, elérhetek mindent. Azt hittem, hogy a szeretetem kölcsönössé tétele, az ugyanolyan jó másnak is, mint nekem… De újra és újra tévedtem.

Mert bár az Univerzum teljesített. Annyit kérleltem, tette a dolgát, a fiú visszatért valamilyen szinten hozzám, de olyan lett a kapcsolat, mint egy félresikerült kísérlet amorf eredménye. Még több szomorúságot hozott, mint, amikor először vége lett. Még több fájdalmat. Hogy is szól a mondás? A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Tudjátok kinek volt rosszabb? Nekem. Egyébként, neki is, de mivel nem ő állt a kínok epicentrumában, őt csak megcsapta mindez.

Utólag tudjátok mire jöttem rá? Ez volt talán a legnagyobb pofon… Valójában nem is szerettem, csak az önszeretetem teljes hiányát igyekeztem kétségbeesetten pótolni. Tudtam, hogy ez a fiú sokáig szeretett, de nem tudtam viszonozni. (Nem volt véletlen.) Ugyanakkor, mikor megéreztem, mennyi szeretetet tud adni, mohón kezdtem vágyni azt, amit adott. Még akkor is, amikor már ő sem volt képes rá. De nem őt szerettem, csak a szeretetet. Nekem csak az kellett. Az intő jelek pedig, hogy amúgy semmiben sem felelt meg nekem, már nem érdekeltek. A cél szentesítette az eszközt.

Bennem is felmerült ugyan: "ki akar magának szenvedést" azzal, hogy egy olyan embert próbál magához vonzani, aki egyszer már elkerült mellőle? De azonnal el is halkítottam ezzel: "ki akar magának szenvedést", hogy szánt szándékkal elfelejtsen valakit, akit szeret? Aztán pedig magam is feltettem a kérdést: Na mi is legyen?

Ismertem a teóriákat. Tudtam, hogy lehetséges konkrét személyt vonzani. Ez a szemléletem most sem változott. Az Univerzumnak tök mindegy, hogy egy adott személyt szállít vagy egy körülírt ideálist. Technikailag. Azonban van itt egy kis etikai gikszer…
Vallásunktól függetlenül tudjuk, létezik a Szabad Akarat. Az Akarat, amely a kívánságokat kiküldi az éterbe (Istenhez, Univerzumhoz, akárhova). Ha ideális személyt kérünk és szerelmet rendelünk magunknak, az Univerzumnak lehetősége van válogatni a tulajdonságok ismeretében és lehetősége van olyat válogatni nekünk, aki olyat akar, mint a kívánságküldő. Így tiszteletben tartja a kívánságküldő és a szállítás alanyának kérését. Mintegy egy csapásra két légy, hisz mindketten egyszerre kívánságküldők és szállítási alanyok is.
Ha azonban makacs módon kérünk konkrét személyt, mi magunk sem tiszteljük az illető Akaratát. Tárggyá degradáljuk a személyt, akit állítólag szeretünk. Megfosztjuk attól, hogy eldönthesse mit is Akar. (Itt most ne menjünk bele, hogy egyáltalán sikerülhet-e, mert ez megint egy teljesen más téma.)

Én azonban továbbra sem gondolkodtam. Továbbra is makacsul ragaszkodtam a fals szeretetképemhez. Az Univerzum pedig tanított. Néha gyengédebben, néha viszont, amikor nem akartam érteni a szóból, bizony keményebben.
Azt már tudtam biztosan: az Univerzumunk azt szeretné, hogy nekem jó legyen. Még azt sem láttam tévesen, hogy, ha úgy érzem ezt kell tennem, annak oka van! Ha szeretek és nem tudom feledni és könnyedén túllépni, annak oka van. Mert mindennek oka van. Nem tévedtem. Ez mind így van. Csak egyben tévedtem. Hogy kit is szeretek. Egy érzést kergettem és szerettem. Egy ideált. Nem szerettem megfelelően magam, a szegény fiút pedig egyáltalán nem. Az Univerzum pedig a srácon keresztül vezetett el az önszeretethez. Majd, mikor az lett, megmutatta gyorsan, milyen az igazi szeretet.

Nem is sokkal később egyértelműen kiderült, hogy az illető valójában nem volt jó nekem és bizony rengeteg dolgot tanulnom kellett. Hagy idézzek a régi írásomból pár sort:
„Ebben az esetben vagy az, hogy az illető valóban jó nekünk vagy pedig az, hogy tanulnunk kell (ha jól belegondolok ez akár egy válasz is lehetne).” Ezt én magam írtam. A zárójeles mondat döbbentett le. Ennyire bennem volt már akkor is a válasz, amikor még teljesen rosszul láttam mindezt. Tanulnom kellett.

Volt valami, amit elbaltáztam és ahhoz, hogy egy következő kapcsolatban helyrehozhassam, végig kellett járnom ezt az utat. Ide vezetett (az amúgy is egyébként rám jellemző) állhatatosság, hogy szeretném visszakapni az illetőt, akit elvesztettem, aki nem volt számomra elérhető.

Mikor végre beláttam. (Nagyon nehezen, nagyon sok fájdalom árán.) Nagyon átverve éreztem magam. Ráadásul csakis magamra haragudhattam. Lassan beengedtem valaki olyat, aki egy ideje már várakozott a kapuban. Valaki olyat, aki a teljes ellentéte volt az előző fiúnak. Valakit, aki százszor, ha nem ezerszer jobb volt mindenben. Valaki olyat, aki feltűnt azonnal, de képtelen voltam esélyt adni neki. Amikor pedig megtettem, nagyon rövid idő alatt számtalan olyan dolgot mutatott, amit még senki sohasem. Sok olyan apró dolgot vettem észre nála, amire mindig is vágytam az ideális társamtól. Tudjátok mit mondtam édesanyámnak? „Túl szép ez, hogy igaz legyen!” Na, ennyire nem hittem, hogy ilyen is lehet. Aztán egy pillanatban álltam mellette és annyira ismerős volt, nekem pedig beugrott egy közel egy évvel ezelőtti rendelésem. Az ideális társamra adtam le. Bár voltak nem stimmelő pontok, úgy 90%-ban fedte. Döbbenetes élmény volt. Minden korábbi kemény leckét megért.

Ha hollywoody happy end-re számítotok, azt kell mondjam, eddig nem lett. Elment. DE most már tudom mi az igazi szeretet. Tudom milyen az, amikor egy embert szeretünk, azért, aki. Amikor hibákat ugyanúgy szeretünk, mint előnyös tulajdonságokat. Tudom milyen az, amikor egy tökéletlen orr a szép, talán a legszebb. De tudom azt is, amikor egyszerűen könnyű megbocsátani neki bármit és mindent. Tudom milyen az, csak jót érezni, képtelennek lenni haragot tartani. Tudom milyen az nem birtokolni és nem is akarni birtokolni. Tudom milyen az könnyedén elengedni. Nem azért, mert biztosan tudom, visszajön. Honnan is tudhatnám! De azt tudom, nekem csak úgy kell, ha magától jön hozzám. Magamért. Ahogy azt is tudom, bármikor visszafogadnám és bármikor újra elküldeném és elengedném megint, ha menni akar.

Magam… Na, ez is fontos. Már tudom a sorrendet is. Tudom azt is, milyen az, amikor kiállok magamért, akár azzal szemben, akit igazán szeretek. Mert a szeretet lehet mindennél erősebb érzés, de nem tehet más eszközévé. Ha sok dolgot fel is adnék érte, egyet sohasem adhatok fel se a szeretetért, se más eszméért, se senkiért: önmagam.

Hazudnék, ha azt írnám, nem érdekel már. Hazudnék, ha azt írnám, hogy nem vágyok rá, nem vágyok arra, hogy vele legyek. De erre vágyhatok. Ehhez jogom van. Ahhoz nincs jogom, hogy azt kérjem, szeressen. Nem kérhetem, hogy változzon meg és nem is akarnám. Kérhetem, hogy, ha úgy mindkettőnknek jó, rendeződjenek a dolgok. Kérhetem azt is, hogy új esélyt kapjunk az Univerzumtól, egy olyat, ami mindkettőnknek jó. De nem kérhetem, hogy visszajöjjön és bevallom, nem is akarom kérni. Ha teszi, tegye! Értem. Maradjon hű önmagához, ahogy én is hű maradok most már magamhoz. Megérdemlem a boldogságot. Ahogy Ő is megérdemli a sajátját, ha én jelentem, ha más. Szívből kívánom hát mindkettőnknek!

Ti pedig, Kedves Olvasók! Talán mindebből láthatjátok. Sokat tanultam ez ügyben és, ha csak egy momentum is van, amit más(ok) tudnak hasznosítani, már megérte leírnom mindezt. Ha viszont más az utatok, az enyémtől teljes mértékben eltérő és igenis úgy gondoljátok, jogotak van a konkrét személy vonzásátok. Ha nyugodt szívvel tudjátok, a partneretek visszavonzása vagy épp a konkrét illető vonzása BIZTOS, hogy jó neki, hát tegyétek. A sorsotokért, Ti feleltek, ezért a régi receptet megosztom továbbra is veletek. A régi írásomban is benne volt. Lelketek rajta! Ahogy egy tanítóm fogalmazott: „Most én is úgy vagyok mint a gyógyszergyárak: a kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”

Recept: Mi kell a konkrét személy vonzásához?

Hozzávalók:
Ugyanaz, mint bármilyen vonzáshoz. Hit, kitartás, türelem, kételynélküliség, önmagaddal és környezeteddel való harmónia és feltétlen bizalom a jóságos Univerzumban.

Elkészítés:
Mindegy hogy csinálod a vonzást. Mindegy, hogy vizualizálsz, kikészíted a papucsot, az ágy szélén alszol, hogy keresed vagy sem. Írsz levelet, sms-t, felhívod, az ajtaja elé ülsz... Csak ne légy görcsös! Ne legyen benned negatív érzés. Számold fel mindet! Ülj le és takarítsd ki szépen a pincéd! Lomtalaníts! Ha van Benned negatív érzés, nem fog jönni vagy csak olyan lassan, hogy úgysem bírod kivárni.
Ne hiányozzon, ne tudd a hiányát, hogy most nincs! Csak szeresd! Ne gondolj vitára, se arra, hogy mit nem csinált jól ő vagy Te. Ne gondolj a hibáira. A sajátjaidra se! És ne emlékezz negatív eseményekre.
Szükséged se legyen rá, szükséged amúgy is csak magadra van. Szeretnéd, hogy Veled legyen, ennyit tudj csak.
Érezd jól magad, lazulj, hagyd a dolgokat történni és egy magabiztos fél mosollyal TUDD, hogy az Uni már elindította feléd. Hogy jön, hogy úton van. Tudd! Felejtsd el a reményt vagy azt, hogy azt hiszed... Tudd! És tényleg tudd, ne csak úgy csinálj!
Ne tántorítson el negatív szó vagy kép tőle vagy akár másoktól. Minden változhat és változik is. Tudd ezt helyette!
Foglald el magad, nem baj, ha sokat gondolsz rá, de ne tépelődj rajta! (az negatív!!!) Ha gondolsz rá az csak jó gondolat lehet, de jobb, ha igyekszel nem állandóan rá gondolni. Görcsösséghez vezet. (az meg pláne negatív!!!)
Légy nyitott és hálás. Ha történik valami, fogadd izgatott kíváncsisággal, ha pedig jól esett, nagyon köszönd meg!
Ha elbizonytalanodsz ne félj! Gondolj arra, az Univerzum szeret Téged és azt hozza Neked, ami számodra a legjobb. Nincs mitől félni! Baj nem érhet.

Utóhang:
Senki sem ígér olyan butaságot, hogy könnyű lesz bármelyik út is... Bárki a Tiéd lehet. De valóban azt akarod, hogy bárki is a Tiéd legyen? Nem az kellene, hogy azért maradjon/ legyen Veled bárki (a szerelmed), aki vagy? Azért a csodáért, ami magadban rejtesz? Te akarnád, hogy az övé légy? Mint egy tárgy? Vagy inkább önszántadból lennél vele és önszántadból adnál neki mindent, amit csak adni vagy képes? Egyet soha ne felejts el: néha mérlegelni kell!

"A gyermeki szeretet logikája: Szeretek, mert szeretnek.
Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek.
Az éretlen szeretet azt mondja: Szeretlek, mert szükségem van rád.
Az igaz szeretet azt mondja: Szükségem van rád, mert szeretlek."
-Erich Fromm-

Hozzászólások



Visszavonzás újratöltve

Azonban egy újszülöttnek, újonnan csalódottnak minden új. Illetve új lehet. Ezért indokoltnak vélem a
téma avatott szakértőjét ide idézni. Dátumfüggetlen aktualitás lehet bárkinek, amit a szerző írt.

"Franco Marco tollából

Egészségügyileg nem indokolt a káposzta. Felmelegítve úgymond. Megfekszi a gyomrot, de rendesen. Felpuffad a has, forog a gyomor, megfájdul az emberi fej. Hányás, ürítés indokolt. Az elsőre ízletes látvány másodszorra menzamaradéknak tűnik, a korábban illatozó étek, később már máshogy szagos. Az újrafőzéstől ráadásul fogy az energia, a sokadszori tálalás felőrli a kukta idegeit, a hozzáadott fűszer pedig már nem sóz, nem borsoz. Csak úgy van. Ahhoz meg, hogy ne érezzük folyton azt a furcsa mellékízt miközben tömjük magunkba a rég nem látott savanyút, tunkolni kell. Tengernyi kenyérbelet. Az elhízás garantált. Kinek kell ez? A végén még ágynak dől a káposzta szerelmese. Maradjunk inkább a friss húsnál. Arra még senki nem panaszkodott."

A legjobbakat kívánom Neked!



Szia zazaza!

Örülök, hogy megoldódott a problémád. Közben találtam egy helyet, amelyet igénybe
véve hatékony visszaszeretési, visszaszerzési "stratégiákat" kínálnak. Elérhető áron:

http://www.visszaszerzemaszerelmem.hu/?gclid=CNaR1_eOsqYCFYcm3wodU16IpQ

Magam részéről nem vagyok híve efféle technikáknak, de ki tudja? :)

Hogyha jár errefelé valaki és kipróbálja a linken kínáltakat, megoszthatná velünk tapasztalatit.

Szép napot mindenkinek!



mar minden rendbe:-))))

Katy82 vagyok, szeretnem megkoszonni mindenkinek a sok segitseget! Mivel kaptam egy ujabb hozzaszolast GondolatokGondolatatol, ujbbol vegigolvastam soraimat amit 2 honapja irtam nektek, melyben segitseget kertem tolletek... Nos, hogy ne csak mindig panaszkodjak, el szeretnem mondani,hogy milyen, szamomra is meglepo gyorsan tettem tul magam ezen a szakitason, koszonheto nektek(Ritocskanak legfokeppen!)
Vegigolvastam aznap a sok segitseget es eldontottem,hogy hiaba is mondja nekem mindenki azt,hogy evekbe fog telni az amig tulteszem magam "rajta", en nekem erre nincs idom es nem akarom,hogy utanna sovarogjak.
Elso ket nap halalfelelmem volt,hisz annyira kalimpalt a szivem,gondoltam ezt nem birja sokaig...
Harmadnap erott vettem magamon es ahogyan osszekaptam magam mintha csodaorszag kapujat leptem volna at olyan nagyot valtozott minden, reszletezeni nem akarom, olyan dolgok melyekrol nem is almodtam volna...
Ot pedig tenyleg elfelejtettem, huhaaa, olyan nagyon nem erdekel engem,,,,es igen, tenyleg sokkal jobb vagyok mint o, eddig forditva gondoltam... En tenyleg jobbat erdemlek..... hogy eljon-e az a jobb es ha igen, akkor mikor , azt meg nem tudom:(((( ...



Szia katy82!

Bármilyen szomorú, rossz lóra tettél:
http://noiportal.hu/main/npnews-3945.html

Semmi garancia arra, hogy életetek végéig szeretni fogjátok/tudjátok egymást!!! Miből gondolod, hogy így lenne?
Eddigi tapasztalataid persze mást mutatnak: kedvesed felhőtlen, pajkos, szerelmetes arcát:) Az ígégetőst, jópofát. Ezekkel álomba ringatott téged és nehéz, sőt fájdalmas az ébredés.

Kedvesed a gondjait, fehérneműit hazavitte, vágyaktól duzzadó ágyéka pedig nálad/általad nyert kényeztetést.

Szabadulj meg közös múltatok emlékétől! Mármint ha lehet közösnek nevezni azt, amelyen egy feleség,
továbbá egy 19 éves lány is osztozott, és osztozni kíván. És, ami a döntő: kedves szerelmed mindörökké
hajlani kíván erre a megosztottságra. Most veled, később, ha rád unt, akkor mással. Egy náladnál is fiatalabbal.
Merthogy közben te is korosodsz ám! :(

Bébi, legyél erős, te mondd ki a végszót: VÉGE. MINDÖRÖKKÉ.
Hogy ez nehéz? Hát persze, hogy az. Ami értékes, azért küzdeni kell. Volt kapcsolatod nem nevezhető annak.
Szép volt, ígéretes, szerelmetes, de kedvesed részéről pótolható veszteséget jelentesz.

Ha visszavonzásod eredményes lenne, azzal konzerválnál egy feszültségektől terhes, kedvesed családja által
nehezményezett, kárhoztatott kapcsolatot. Valóba erre vágysz?

"A bölcs uralja gondolatait, de a bolondot gondolatai uralják. Gondolatok, amelyektől nem tudunk szabadulni,
végzetünkké válnak."

A legjobbakat kívánom Neked!

(c) by Renocska:)



No de Ritocska, kedves!

"...már nem akarok megfelelni önmagamon kívül senkinek..."

Biztos ez?

BABITS MIHÁLY: KIRÁLY-MESE

Óh züllött társ! e fosztott élet
fájáról leesett levél,
száraz levél,
hányat hány-vet ma fajtádból a szél!
Összezsugorit, mint a levelet
és végiggörget járdáink felett,
mig, egyformára festve, a nyomor
csukaszürkéjét adja rád a por,
hogy seregében holtig megmaradj.

Mi köt még? mily illem? miért nem
dobod le szennyes rongyaid,
bőrig-husig?
Akkor talán majd, mint a hajdani
királyt aki koldusnak öltözött
és elveszett a koldusok között
mihelyt ruháit levetette mind
s meztelen állt, fölismerték megint:
ugy ismersz rá te is magadra, hogy ki vagy!



Kedves Nadin!

:) Ne aggódj, nem volt semmilyen elvárás bennem feléd. Mondtam, ha írsz írsz, ha nem, nem, ahogy Neked jól esik. Elérhetőségemet a Visszavonzás 2010-ben találod, illetve, ha privátban írsz itt a Secreten, azt is megkapom.

A legjobbakat kívánom Neked mindig!
Ritocska



írás- nem írás

Kedves Ritocska!

Nem is tudom, hogyan kezdjem. Azt hiszem végül azért nem írtam neked a témában, mert úgy véltem, h fájdalmas lenne.. Viszont szeretnék Tőled tanácsot kérni, ha lehet. Csak azt nem tudom, hogy hová írhatnék.
Válaszodat nagyon köszönöm.
Nadin



Szia!

Ne haragudj, hogy megint irok Neked ! Egy másik oldalon már válaszoltam egyszer és megadtam a könyv elérehtőségét. Én is onnan rendeltem meg, nyugodtan ráklikkelhetsz. Bizton állithatom, hogy e-mailben meg fogod kapni a könyvet, ha annyira szeretnéd.

Öszintén próbálok segiteni - nagyon sok fórumon megfordultam már, és ebben a témában amit lehetett elolvastam, hiszen én magam is mindennél jobban vágyom arra, hogy az életembe bevonzzak valakit. Már három és fél éve Ő a mindenem, az álmaim megtestesitője. És mi, ehhez képest össze sem vesztünk soha, sajnos igazi kapcsolat nem is volt köztünk, csak egy elérhetetlen szerelem, megértés, lopott ölelések, titkolt vágyak és óriási akadályok.
Tehát a legőszintébben mondom Neked, kedves "Boldogtalan" - ahogy Ritocska megfogalmazta, annál szebben senki még ezt az érzést nem tudta leirni - csak úgy fogod tudni bevonzani az életedbe, ha követed és betartod a fent leirtakat - és természetesen, ha benne vagytok egymás sorsában.
De ha szeretnéd és adsz egy elérhetőséget, szivesen megosztom veled a tapasztalataimat.
Sok szeretettel kivánom a legjobbakat.
Caty



Kedves GondolatokGondolata !

Köszönöm szépen az írásod. A kritikával tökéletesen egyetértek, csak arra kérlek, hogy egy dolgot nézz meg! A dátumot.
Nem állok neki ezen felül mentegetőzni, nincs miért, már nem akarok megfelelni önmagamon kívül senkinek. Én csak tanulok és, ha tudok segítek másoknak is az útjukon és ennyi.
Lehet a témát boncolgatni és eszmét cserélni róla, de egy régebbi cikk tükrében ez is visszalépés lenne, már más dolgokat élek, értek, érzek és hiszek. Úgyhogy nem is megyek bele.
Ettől függetlenül köszönöm még egyszer a figyelmed.
A legjobbakat kívánom Neked!



Visszavonzás

Minden folytatás a kezdeti lépések függvénye. Úgy, mint a sakkban. Lehet önigazoló teóriát gyártani, Univerzumért kiáltani. Vagy bejön, vagy nem:))) Mindenkori cselekedetünk visszhangzik másokban, a másikban. Előzetesen kell átgondolni minden lényeges cselekedetet. Különösképpen a beszédet!!! Lévén a beszéd, legkisebb energiával végrehajtott, érzékelhető cselekvés. Ilyen a gondolat is, de az nem mindig érzékelhető a partner által. Legfeljebb sejthető. És ami ennél rosszabb: félreérthető. Ezért tehát érdemes mindenkor tudatosságra törekedni és józan fővel, megfontoltan beszélni. Mindez akár trivialitás is lehetne, de sajnos nem az!!! Ugyanis nagyon sokan szinte észrevétlenül kimondanak/kimondunk olyasmit, amit egyáltalán nem gondolunk komolyan. És ez rengeteg szenvedést okoz, emberi kapcsolat pusztulását okozza!!!!:o(((((

Ritocska blogja sokrétű, szerteágazó- és csapongó. Olyan, mint maga az élet:))) Aki boldogító eredményt akar elérni, annak folyamatosan kell törekedni tisztán tartani gondolatait, óvni, felülvizsgálni- és erősíteni vágyait. Eleve olyan célokat érdemes kitűzni, amelyek közboldogításra is alkalmasak, egyéni boldogulásunk mellett.

A visszavonzás, bármily csábító lehet, regresszió, visszalépés. Egy korábbi kapcsolat vélt/valós komfortzónájában vágyott boldogság = Illúzió!!! Valójában mentális, emocionális dagonya. Tán erotikus tobzódást biztosít, de ez nem lesz, nem lehet tartós állapot. Merthogy a korábbi szakítás okait kellett volna, kellene megszüntetni a visszavonzás általi beteljesülésben. Ehhez olyan mentális erőforrások kellenének, amelyek korábban sem álltak rendelkezésre. Hiszen emiatt történt a szakítás.

Robert Pattinson



Szia Ritocska! Szeretném

Szia Ritocska!

Szeretném megvenni a könyvet, de sajnos nem tom, hogy hol és hogyan lehet ezt megtenni! :( Ezt azért szeretném elolvasni, hogy valami ötletet nyerjek belőle és nem 100%-ig ezt használni...



Kedves Boldogtalan!

Láttam már, hogy keresed a könyvet, de nem szóltam semmit, mivel mindenkinek a maga dolga, hogy mit szeretne, mit keres, milyen úton jut el önmagához. Most viszont az én topikomban írtál, így reagálok...

Kérdés: Ha ennyire szeretnéd, ennyire fontos az a könyv, miért nem veszed meg?

Annyit azért elárulnék, hogy ha Te nem tudod magad boldoggá tenni, más sem fog tudni és nem is azzal találod meg a boldogságodat, hogy kommunikációs technikákkal (átveréssel, hazugsággal, színleléssel és játszmákkal), amiket Tettamanti Gábor árul, visszatrükközöl magad mellé valakit...

A legjobbakat kívánom és azt, hogy minél fájdalommentesebb úton érd el!



Sziasztok! A visszavonzással

Sziasztok!

A visszavonzással kapcsolatban: azt szeretném kérdezni, hogy nincs-e meg valakinek véletlenül Tettamanti Gábor - Úra együtt című könyve? Nagy szükségem lenne erre a könyvre, mert pár hónappal ezelőtt elveszítettem életem szerelmét!!! Ez a könyv az utolsó reményem! Próbáltam letölteni, de sajnos sehol sem találtam meg! :( Remélem, hogy valaki tud nekem valaki segíteni! Köszönöm szépen!



Szia Nadin!

Köszönöm, hogy megosztottad ezt velem.
Valójában igen, igazad van abban, hogy hajlamos voltam (és még néha sajnos vagyok is) erre a leszidásra, ezen mostanában sokat dolgozok. Hevesen tudok egyet nem érteni. Pedig nagyon jól tudom, hogy nincs általános igazság. Mostanában azt hiszem, jobban sikerül elfogadnom azt, hogy az enyémen kívül másoknak is van véleménye, sőt azt, hogy tanulni is lehet belőle. Mert mindenki mást lát, mást ért és mást lát valóságnak.
Nem tudom valójában, hogy az írásaim, a véleményem mire jó vagy mire nem.
A tanítóm azt szokta mondani, hogy érzékem van arra, hogy meglássam azokat a dolgokat, összefüggéseket, amikre másoknak nincs szeme. Hogy talán ezért van, hogy időnként tudok segíteni másokon. Én nem tudom. Csak azt az egyet, hogy mindig a segítőszándék vezérel, az, hogy, aki segítségért fordult hozzám, annak valóban segítsek. És igen, az igazság fáj néha, mert van, hogy ügyesen rejtegetünk magunk elől dolgokat, számtalan kört futunk és keressük, hogy mi az, ami felett mindig elsiklunk és néha, ha a külvilági tükör megmutatja, az nem kellemes. Ismerem ezt a részét is.

Volt itt egy felhasználó, aki úgy fogalmazott, időnként másoknak egy jegyet ad merülésre a lelkük mélyebb bugyraiba, hogy ezt ki hogy fogadja, egyáltalán elfogadja-e, az már mindenkinek a maga ügye. Szóval én is valahol ezt vallom.

Azért, ha úgy döntesz írsz nekem, megígérem, hogy igyekszem nem hevesen leírni, amit gondolok, látok és érzek. Én is fejlődök közben, én is ráébredek azokra, amiken csiszolnom kell. Szóval csak bátran! Ha úgy érzed, szükséged van rám, szeretettel várom a leveled és szívesen segítek. :)



Rítocskának!

Kedves Rítocska!
Annyira jók az írásaid.. amikor írsz egy újabbat, elolvasom, és mindig arra gondolok, de jó, ez tök igaz, ez tök jó.. ez sokkal jobb az elözőeknél. Most is így vagyok ezzel. Talán úgy hangzik, mintha nem is lenne saját véleményem, pedig van. Ez az írásod, most hirtelen, ráébresztett vmire, és szeretném veled megosztani. Elöször is köszönöm ezt az írást is. Aztán, tudod, már hosszú hetek óta halogatom, h írjak neked a témában. Azt gondolva, h fáj nekem erről beszélni, vagy h "téged ismerve" biztos leszidsz, vagy olyat írsz, ami nem tetszik. Ezek közül mind lehetséges, azonban most arra jöttem rá, h talán azért nem írtam neked, mert vhol attól félek, h az lesz, mint a szokásos, oldalra feltett írásaiddal. Elolvasom, és arra gondolok, ez igaz.

Hú, szóval arra gondoltam, h írok. . De persze engem is írtó nehéz eltántorítani attól amit a fejembe veszek.



Öööö...

Te most már más néven vagy?

Meghalni... Hát igen, ez is egyfajta döntés és én is gondoltam egészen régen ilyesmire. Sőt! mondok mást, még ki is készítettem egy doboz gyógyszert az asztalra magam elé, néztem, szemléltem és biztos voltam benne, hogy beveszem. De aztán eszembe jutottak a tanítóm szavai, amikor azt mondta nekem: "Az öngyilkosság, mint lehetőség bármikor ott van, bármikor nyúlhatsz érte, ma, holnap, bármikor. De Te sokkal kíváncsibb vagy annál, hogy megtedd. Mert tudod, hogy holnap is van nap és tudod, hogy holnap megvalósulhat, ami ma csak álomnak tűnt. Mert nem tudhatod, hogy hogy alakul az életed. És nem tudhatod, hogy az a személy, aki miatt most eldobnád az életed, aki nélkül azt hiszed nem tudsz élni, holnap nem jön-e ide és nem keres meg Téged. Mit mondunk majd akkor neki? Hogy Te nem vártad meg?"

És nem tettem meg és tudod mit? Azóta eljutottam oda, hogy imádom az életem, hogy oda nem adnám senkiért és semmiért. Hiába szeretek valakit. Az ő élete az övé, az enyém az enyém. És az enyémből csak egy van. És mindig jöhet jobb és szebb. Csak néha türelemmel ki kell várni!

Szóval Te döntöd el, hogy a fájdalmat és a félelmet választod és azt, hogy nincs tovább és esetleg egy sokkal rosszabb helyre kerülsz, egy sokkal rosszabb szituációba, vagy azt mondod, hogy megnézed a holnapot vagy akár a holnapokat és megtanulod értékelni a saját életed. A döntés a Tiéd. A szerelmed tovább fog élni Nélküled is, ezt azért jobb, ha figyelembe veszed...



igazad van

Igazad van ,koszonom! tenyleg nincs ertelme miattam.....es nem is hibaztatok senkit.



Zazaza! Akkor haljál meg,ha

Zazaza!
Akkor haljál meg,ha magad miatt nincs értelme,mást ne hibáztass a halálodért.Ha te nem látod az értelmét magad miatt,akkor akarj meghalni.Legalábbis szerintem.A te döntésedhez nincs köze másnak,csak neked.



Mit akarok? meghalni mostmar!

Mit akarok? meghalni mostmar! egyebet semmit.
Nelkule nincs ertelme.
Volt erre eleg idom rajonni.
Koszonom Ritocska!



Kedves Katy82!

Az életben arra van esély, amire Te magad esélyt látsz. Amiben kételkedsz az már nem nagyon lehetséges és, amit lehetetlennek látsz, az esélytelen. Szóval először döntsd el Te, hogy mit akarsz! Tiszteletben tartod a párod döntését, vagy ellene mész és visszavonzásba kezdesz?

Az én véleményem az, hogy a visszavonzás meredek téma tele fájdalommal, sok idővel és a végén közel sem biztos, hogy az az eredménye, amire az elején számítasz. Én többet nem csinálnám, de mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit akar és mit vállal.

Ha eldöntötted, akkor szívesen segítek.
A legjobbakat kívánom Neked!
Ritocska



segitsetek!!

Most nagy szuksegem van a tanacsaitokra!
hosszu a tortenetem, tele orommel es banattal....nagyon szeretjuk egymast, halalosan. kozos jovo eltervezve es mar majdnem teljesen meg is tett mindent,a kozos eletunk erdekebe. Elvalt, uj lakasba koltozott. 6 honapot beszeltunk meg,hogy majd akkor koltozom hozza. Minden olyan szepen ment, eddig. Nehezen viselte az elkoltozest merthogy nem birja egyedul, ha ott lennek akkor minden konnyebb lenne-azt mondta, de meg nem lehettem ott.
Most a gyereke aki 19 eves konyorgott,hogy menjen haza mert az anyjuk tonkrement. Ezert holnap hazakoltozik, azt mondja a gyerekek erdekeben. Azt mondja szereti a feleseget-mint gyerekei anyjat.
Azt mondja,hogy soha nem fog elfelejteni es ameddig el addig fog szeretni engem, de en ertsem meg ot. Azt mondja en is ezt tennem a helyebe.
Nekem o az eletem, es neki is en vagyok az elete, a gyerekek utan persze.
Azt mondta be kell fejezzuk.
Voltak eletembe meg nagyon rossz pillanatok, sokfele szempontbol es tuleltem. De ezt nem tudom es nem is akarom!!
Visszavonzas???ebben az esetben van erre esely?
Vagy most akkor jatszam vegig ezt a szappanoperat, elvesztettem a szerelmem, akivel eletunk vegeig szeretni fogjuk egymast???



visszavonzás

Nekem a Tettamanti Gábor-féle könyv segített sokat. Nem vagyok egy álmodozó típus, és jobban hiszek a pszichológiában, mint a 'földöntúli' dolgokban. Ez a könyv nagyon jó gyakorlati tanácsokkal látott el a visszahódítást illetően. Abban viszont tökélesen egyetértünk, hogy mindenből tanulni lehet, és kell is, még a kudarcból is.



örülök hogy egyre több

örülök hogy egyre több visszavonzás párti áll át a "jó kapcsolat nem ér véget" táborba :-) én tavaly álltam át, és a visszavonzásosok közé többé nem is megyek :-DDD



Agree :)

Ha olvastad, amit írtam, akkor láthattad, hogy abszolút egyet értek. Az a madár, aki kirepült, amíg nem magától jön vissza, addig inkább ne is tegye, vagy ne tegye soha...

"Mert ez csak úgy működik, ha a másik öröme nekem is örömöt okoz..
Ha nekem nem okoz örömöt a másik öröme nem fogom csinálni, amitől ő boldog.. mert nem érzek rá indíttatást..
Ezt egyes kapcsiknál nagyon észre lehet venni, biztos tudjátok miről beszélek :)"

Ez is teljes mértékben így van. Köszönöm a megfogalmazást. És természetesen a hosszú hozzászólást. Nagyon értékes meglátások. :)

Szerintem... Legalábbis eddigi tapasztalataim alapján... A változtatás jogát fenntartva. :)
"Ölni tudnék egy béke Nobel-díjért!" :D
"Az ember az, ami, nem pedig az, amit a szavak fejeznek ki." - Saint-Exupéry, Citadella



A csuda tudja :))

Tiszteletben tartom azt aki erre áldozza az életét, de jómagam nem vagyok visszavonzás párti..
HAJRÁ TOVÁBB LÉPÉS :)))))

Persze eddigi tapasztalataim alapján.. és a változás jogát fenn tartva.. :))))))))))

Egyszer én is próbálkoztam vele, de nagyon nem működött, pedig jaaaaj.... de nagyon szerelmes voltam :))
Azt gondolom, hogy egy kapcsolat akkor működik JÓL, ha a FELEK érzelmileg kiegészítik egymást.. és ezt nem lehet csinálni.. mármint az indíttatást mesterségesen előállítani.. szerencsére..
Mert ez csak úgy működik, ha a másik öröme nekem is örömöt okoz..
Ha nekem nem okoz örömöt a másik öröme nem fogom csinálni, amitől ő boldog.. mert nem érzek rá indíttatást..
Ezt egyes kapcsiknál nagyon észre lehet venni, biztos tudjátok miről beszélek :)

Ha egy kapcsolat tönkre ment annak oka van méghozzá nyomós.. és nyoma marad a szívünkben, persze, ha komoly volt és jelentett nekünk valamit..
Ember legyen a talpán, akivel szakítottak, tud a másik szemébe nézni, úgy tisztán és őszintén, hogy igen ez az ember szeret ENGEM...
Mert az, hogy én szeretem őt, az egy dolog.. egy kapcsolat nem arról szól, hogy én szeretem őt aztán minden happy.. hú de boldogok vagyunk :)

Ha szakított velem, tiszteletben tartom az akaratát, mert bizonyára jó oka volt rá.. nem ENGEM akar..
Ha meg nincs rá jó oka, akkor meg tényleg értelmetlen együtt maradni.. mer minek, ha csak úgy gondol egyet és kalap-kabát..????

Szóval biztos sokaknak erős belső indíttatása van visszavonzani a nagy szerelmet, csak azt ne felejtsék el, hogy a nagy szerelem nem valaki, hanem ÉRZELMI ÁLLAPOT..
A bibi, amibe bele esnek a boldog emlékek.. a felidézett boldogság érzését azonosítják azzal, akivel átélték..
Hogy egy kicsit világosabb legyen... ha visszatérsz a szülői házba, ahol boldog gyermek korod volt újra átéled azt a gyermeki felhőtlen boldogságot.. EMLÉKEK..
Mint ahogy minden boldogságodnak te vagy a forrása.. szerintem hiba egy másik emberrel azonosítani..
De ez abszolút szuverén vélemény.. és eszem ágában sincs senkit lebeszélni, hogy visszavonzza a szerelmét..
Az ilyesmi vágyak-vonzások nem gondolom, hogy vita tárgyát képeznék.. és azt sem mondanám, hogy jó vagy rossz dolog.. erre vágyik és kész..
Az egyikünk erre vágyik a másikunk arra.. van aki gyermek/kamaszkora veteránautójában átélt boldogságot szeretné újra átélni, van aki új autóra vágyik... van aki új szerelemre vágyik van aki a régire.. és mindenkinek igaza van :)))))

Sok sikert mindehhez :))

GÁL JANI.. :DDDDDD

http://fedezdfelmagad.blogspot.com/



Ritocs Drága,

Értem én, értem... Csak voltam már szerelmes... és csak azt láttam, hallottam, amit látni és hallani akartam. Volt elég elbizakodottság bennem, hogy azt higgyem én vagyok Neki a receptre felírva, csak még nem tudja... Aztán kiderült, hogy mára már tényleg boldog... én is nagyjából. De mindketten egy-egy mással és nem egymással :-D.
Ha én akkor ezt a fenti írást elolvasom... Most lehet, hogy egymással lennénk tökéletesen boldogtalanok. (Sőt, biztos.)
A körítéssel viszont teljesen egyetértek! IGEN-IGEN-IGEN!!!



Drága BEWA! :)

Ez a recept fent volt korábban is, csak a korrektség kedvéért visszatettem. Bár most már bezavarodtam.
Admin ugyanis szólt, hogy van, akinek segítség és tegyük hozzá van, akinek tényeg a visszavonzás kell ahhoz, hogy megtalálja az útját. Mint pl. én. Ugyanakkor ott a lehetsőég arra is, hogy a káromból tanuljanak és kihagyják ezt a remek kis ziccert.

A régebbi cikkben a körítés abszolut bíztatás. Itt igyekeztem elrettentő példaként szolgálni hozzá. De senkinek sem mondhatom meg (és nem is akarom), hogy mit tegyen. A döntés nem az enyém. Én bemutattam a választás lehetőségét. A paradicsomban is volt valami alma, meg Ádám és Éva...

De különben igazad van, teljesen jogos a felvetésed.

Megjegyezném azonban, hogy, aki gyilkolni akar, akkor is megteszi, ha nincs szárazjege, pisztolya, stb. A fegyvert sem én alkottam, hanem a természet. Hogy ki mit és hogyan használ...

Szerintem... Legalábbis eddigi tapasztalataim alapján... A változtatás jogát fenntartva. :)
"Ölni tudnék egy béke Nobel-díjért!" :D
"Az ember az, ami, nem pedig az, amit a szavak fejeznek ki." - Saint-Exupéry, Citadella



Ritocs, ez is nagyon tetszik!

De tényleg!
Tehát... helyezkedj el dolgozni egy hotelben, ahova tudod, hogy az esküdt ellenséged nyáron tervez utazni, lehetőleg szobalányként. Pár hónap múlva tudod, hogy mikor és melyik szobában fog megszállni. Intézd úgy, hogy az előző lakó után Te takaríts. Majd amikor szépen kiglancoltad a szobát, helyezz el egy hatalmas darab száraz jeget az ágya alatt.
Reggelre garantáltan halott lesz. Szénmonoxid mérgezéstől szép lassan és nyom nélkül hal meg.
Neked semmi bajod nem lehet, hiszen a száraz jég nyom nélkül szublimál, A légkondi nyáron úgyis hasznos, tehát szellőztetni nem fog, hogy bejöjjön a meleg, az ujjlenyomataid jogosan vannak ott, elvégre Te takarítottál, de a halál időpontjában Te otthon vacsiztál és ezt a teljes családod bizonyíthatja ezt.

De EMBERT ÖLNI NEM SZABAD!!!
Teljesen jogos! Ha már csinálsz valamit, azt csináld jól, de légyszi gondold át, mert nem helyes!!!
Szerinted hány tévelygő és önkivetítő használhatja fel az írásodat arra, hogy a saját szabad akaratától szabadítsa meg azt, akibe ÖNZŐ MÓDON SZERELMES, DE akit NEM SZERET?!

Irigylem az emberek belátással való áldottságában való hitedet. Komolyan! Ha jelen állapotomban kimennék a Józsefvárosi Piacra, valamelyik kínai tutti felismeri bennem egy rég nem látott rokonát.

Pusz: BEWA