Zár, amibe a mi kulcsaink illeszkednek....

Olyan szerelmet kell magunknak keresnünk, akivel a kapcsolatunk az idõ múlásával, nem hogy fakulna, de egyre jobb lesz. Aki iránt csodálatunk és bizalmunk csak egyre erõsõdik a megpróbáltatások során.
Csak mellette jöttem rá, milyen mély meghittség és mennyi öröm létezik számomra.
A lélektársunk, akinél a zár, amibe a mi kulcsaink illeszkednek, az õ kulcsai pedig ami zárjainkat nyítják.
Ha elég biztonságba érezzük magunkat ahhoz, hogy megnyíljunk, igazi énünk elõbújhat, és valóban teljesen önmagunk lehetünk.
Azt szeretheti bennünk a másik, akik vagyunk, nem pedig azt, akinek látszani szeretnénk.
A lélektárs a legjobb tulajdoságainkat hozza elõ.
Mellette nem számít, bármi is történik körülöttünk, mi ketten biztonságban vagyunk, saját kis mennnyországunkban.
A lélektársunk, aki osztozik a legtitkosabb törekvéseinkben, akivel egy írányba haladunk.
A lélektársunk mellett az életünk , életre kel !

Címkék:

Hozzászólások



köszönöm

köszönöm szépen :)nagyon hálás vagyok!



Önmagamnak merni lenni ..

Önmagam merni lenni a másik jelenlétében szerintem a legcsodálatosabb dolog, ehhez is el kell jutni, hogy meg merjük engedni magunknak, mert " biztonságba vagyok magammal ", így mellette is!
Nekem ez az idézet jutott eszembe miközben olvastam a blogod, amit köszönök :-))
"LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van,
és nem azt, aminek lennie kellene;
ELMONDANI azt, amit érzek és gondolok,
és nem azt, amit mondanom kellene,
ÉREZNI azt, amit érzek,
......és nem azt, amit éreznem kellene;
KÉRNI azt, amire szükségem van,
és nem várni, várni, várni, amíg engedélyt kapok;
MERNI hogy azt tegyem, amit szeretek,
ahelyett, hogy mindig a biztosat választanám."
/Virginia Satir/



Gratulálok Lélektársad24!:)

Gratulálok Lélektársad24!:)