4--- Az élet értelme célja törvénye !

Az élet céljának a törvénye (dharma)
Az élet tanulást jelent ami a fejlődésünket szolgálja. Tanulni annyit jelent, mint felfedezni, hogy az ember legbelül már mindent tud, és megélni, amit felfedezett. Az a feladatom, hogy amit megtanultam, azt megéljem. Nem holt tudást kell gyűjtögetni, hanem tudatomat és világlátásomat tágítani, egyre szélesebbé és szélesebbé, mígnem mindent átfogóvá válok, analógikusan, azaz összefüggéseiben értem meg a világot és annak müködését.
Az élet értelme az, hogy éljem a saját életem, tudatosan önmagam legyek és ne egy szerepet játszak! Lelkileg és szellemileg folyamatosan fejlődve tudatosan hozzam harmonikus egységbe mentális, érzelmi és fizikai testeimet. Az élet értelméhez tartozik az is, hogy tanuljak, hogy taníthassak, példát mutathassak és ezáltal a hozzám közel állók segítségére legyek!
Az élet értelme, hogy felfedezzem: egyszeri és megismételhetetlen vagyok, és a magam egészen különleges és egyedülálló módján járulok hozzá az élet egészéhez, ezért szeretnem és becsülnöm kell magamat.
Az élet értelme hogy igazi feladatomat felismerjem és elvégezzem. Hogy „az élet üzeneteit” felismerjem, és annak megfelelően éljek. Hogy felismerjem: valamennyi probléma csupán az élet által állított feladat, amely egyben ajándékot is rejt magában – egy felismerést. A probléma csupán a csomagolás, a felismerés az ajándék. Hogy felismerjem: a győzelem vagy a veszteség mind-egy, mert mindkettő nyeresége a tapasztalat.
Az élet értelme szellemi örökségem átvétele, azaz eredeti isteni énem felismerése és felébresztése és hogy Igaz Valóm minél tökéletesebb formában fejezzem ki.
Mindenki azt kapja a sorstól, amit ő maga előidézett. Teljesen mindegy, hogy mit hoz elém a sors, minden az én tanulásomat szolgálja, minden a segítségemre van. Bármely percben megszabadulhatok a sors őrlő kerekétől, mihelyt elengedem saját akaratomat: „…legyen meg az akaratod…” .
Az élet értelme az, hogy szeressünk és éljük azt az életet amelyre leszülettünk.
Az élet értelme tapasztalatokat gyűjteni, mely tapasztalatokból felismerések lesznek – ez az egyetlen, amit életemből magammal vihetek.
Senki nem végezheti eredményesen hivatását, ha nem szereti a munkáját, ha a hivatás és az elhivatottság nem egy és ugyanaz, ha nem az önmegvalósítást szolgálja és nem közhasznú.
Életed egyszerű és egyedülálló dallam, melyet te magad játszol az élet hangszerén. Teljesen mindegy, milyen dallamot játszol vagy engedsz játszani rajta, a következményeket egyedül és kizárólag te viseled. Ha netán hamis hangot ütsz meg, gondolj arra, hogy egyetlen ember sincs, aki hibátlanul játszana. Ám tanulj a hibádból, hogy dallamod egyre tisztábban csengjen, az a dallam, amely neked egészséget, szeretetet, harmóniát és örömet szerez.
Életem értelme az, hogy megtaláljam igazságomat, és aszerint éljek. Ez az én ajándékom a világ számára. Ez az, amit kizárólag én tudok adni, ez az én legbensőbb tudásom, az én Igaz Valóm bölcsessége. A tudatom tágulásával az igazságom is folyamatos változásban van, ami egy állandó közeledés a végső isteni igazság felé.
Meghatározott szándékkal születtem erre a világra. Beteljesülést csak akkor találok, ha elhivatottságomat, azaz életfeladatomat felismerem, elfogadom és elvégzem. A hivatás az amiért az ember él, nem pedig az amiből él!
Az a feladatom, hogy jólétet, egészséget, boldogságot és harmóniát teremtsek környezetemben és felelősséget vállaljak mindenért ami velem kapcsolatos. Valamely feladat megoldására az a legjobb időpont, amikor elém kerül. Ha nem oldom meg a feladatot, hanem megpróbálok kitérni előle, arra kényszerítem a sorsot, hogy megismételje a leckét esetleg olyan időben, ami a legkevésbé sem alkalmas, vagy olyan formában, ami végképp nem kellemes.
Aki a szellemi útra lép, annek elsősorban birtokba kell vennie és értelmesen fel kell használnia mindazt a tudást, amit már elért. Hálatelt szívvel fel kell ismerni a látszat mögötti valóságot, és biztonságban élni a lét teljességében.
Az életet csak szemlélni kell és nem ítélkezni, nagy szeretettel hagyni, hogy az történjen, aminek meg kell történnie.
Akarnunk kell tanulni és megérteni, megbocsátani és helyesen cselekedni. Azt kell akarnunk, amit lelkiismeretünk szerint tennünk kell! Meg kell tanulnunk, hogyan fejezzük ki magunkat világosan, és véget kell vetnünk a szavak inflálódásának.
Meg kell tanulni, hogy kéretlenül senkinek ne adjunk tanácsot és ne győzködjünk senkit igazságunkról.
Legyünk tekintettel másokra, legyünk megbízhatóak és állhatatosak, függetlenül mások elvárásától. Ha megtanulom, elsajátítom az egyedüllét művészetét, akkor tiszta öntudadtra ébredek, az egy-létbe jutok. Ebben a tudatban intenzív és mély kapcsolatba kerülök másokkal és rajtuk keresztül a mindenséggel, mely kapcsolat nem a gondolkodás révén jön létre, hanem a létezés minden szintjét átfogja. Az egyedüllét olyan feladat, melyet minden ember valamikor önmaga elé állít, és amely elől nem lehet megfutamodni: meg kell oldania. Ez nem azt jelenti, hogy remetévé kell válni, az egyedüllét nem fájdalmas magány vagy izoláció. A társkapcsolat értelme abban rejlik, hogy a partner szembesít a hiányosságaimmal, megmutatja, hol nem vagyok még egészséges, hogyan kell olyan ideális partnerré váljak amilyent én is szeretnék magamnak. A Dharma törvényének három eleme van. Az első arról szól, hogy valamennyiünk hivatása itt a saját valódi Önvalójának felfedezése. Felfedezni magunkban, hogy a valódi Önvalónk szellemi, hogy lényegében szellemi létezők vagyunk, akiknek fizikai formában kell megnyilvánulniuk. Nem emberi lények vagyunk, akiknek olykor szellemi tapasztalataik vannak, hanem fordítva: szellemi lények, akiknek olykor emberi tapasztalataik vannak.
Valamennyien azért vagyunk itt, hogy felfedezzük felsőbbrendű énünket vagy szellemi Önvalónkat. Ez a Dharma törvényének első beteljesítése. Meg kell találnunk a magunk számára a bensőnkben rejlő embrionális istenit, amely meg akar születni, hogy kifejezésre jusson rajtunk isteni voltunk.
A Dharma törvénye szerint minden emberi lény rendelkezik páratlan értékkel. Olyan értékkel, amelynek páratlansága a kibontakozásakor nyilvánvalóvá válik, s amilyen senki másnak nincs. Ez azt jelenti, hogy van valami, amit megvalósíthatunk, és ehhez a megvalósításhoz van egy út, amely különb, mint bárkié ezen a földön.
A Dharma törvényének harmadik eleme az emberiség szolgálata. Szolgálnunk kell embertársainkat és megkérdezni önmagunkat: "Hogyan segíthetnék (másoknak)? Hogyan segíthetnék mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek velem?"
A "Mi értelme számomra?" kérdés az én belső párbeszéde. A "Hogyan segíthetnék?" kérdés a szellem belső párbeszéde. A szellem a tudat azon területe, amelyen megtapasztaljuk egyetemességünket.
Ha a Dharma törvényét teljesen be akarjuk tölteni, meg kell hoznunk néhány elhatározást.
Az első: Szellemi gyakorlatokkal az énem mögötti felsőbbrendű Önvalómat keresem.
A második: Fel akarom fedezni egyedülálló értékeimet. Ezeket megtalálva jól fogom érezni magamat, hiszen az öröm akkor tör fel, amikor az időtlen tudatba lépek be. Ez pedig a boldogság állapotában következik be.
A harmadik: Meg akarom kérdezni magamat, hogyan tudom a legmegfelelőbben szolgálni az emberiséget. Válaszolni akarok erre a kérdésre, és a választ gyakorlatra váltani. Használni akarom egyedülálló értékeimet embertársaim szolgálatára – az ő igényeik betöltését teszem vágyammá, hogy segítsek és szolgáljak másokat.
Mindenki alkot magának egy ideálképet önmagáról, akár tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a külső csupán a belső tükörképe, eképpen saját külsejét is elutasítja. Az ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az útnak.
A földi szellemlégiót (bizonyos információk szerint ez most, ebben a ciklusban, hatvan milliárd inkarnálódó lelket jelent) három, egymástól különböző hely és állapot jellemzi. Első, a Föld mélyében: a
geológiai kárhozat évmilliárdos kegyelmi állapota. Második, a Föld felszínén: a fizikai síkon a testetöltés emberi-kegyelmi állapota. Harmadik, A Föld légkörében: a szellemállapot kegyelmi állapota. Isten elsődleges teremtési ciklusában – az őstisztaságú világrendben, az Isten övalójából kivált szellemrészeinek egy része megtagadta a szeretetelvek követését és az önzés elvei szerint kivánt élni és saját világot teremteni. Mivel az őstisztaságú világrendben ez képtelen megnyílvánulni, megkezdődött egy másodlagos teremtési folyamat, amely létrehozta a létezés alsóbb síkjait, végső soron az anyagi világot (a nagy bumm). Megteremtette azt az életiskolát az önző lelkek számára ahol azok folyamatosan fejlődhetnek, tanulhatnak és évmilliárdokon át kiégethetik lelkeikből az önzésnek még a csíráit is.
Döntsd el milyen életet szeretnél magadnak , és aztán éld is azt meg kedves secretes barátom Ölellek benneteket :))Merkaba

Hozzászólások



:))

Köszönöm kedves szavaitokat :)) A tudás amit kapunk nem csak az enyém , tovább kell adnunk ahhoz , hogy tovább fejlődjünk minden síkon :)) Jézus urunk sem kért pénzt tanításáért , bár kétségtelen az ő idejében nagyon kevesen értették meg a szavait , szerintem :))) Természetesen , és hála a sok értéktelen tanítás melett megtalálható az igazi érték is , bár ez is relatív , egyes nézőpontok soksok szemléletével egyetemben :))))))))) Ölellek benneteket Merkaba



ÜDVÖZÖLLEK MERKABA

Csodálatos az írásod tartalma. Köszönöm....



Merkaba, lenyűgözött írásod mély szépséges tartalma!

Elmentettem a többiek közé. Hálás vagyok és szeretettel köszönöm neked újra, és újra. Csodálattal adózom iránta.



Szi merkaba!

Köszönöm az írásod.