A mélység ölén

mélység ölénOlyan hülyén érzem magam. Nem is tudom megmagyarázni.
Hirtelen elcsendesedtem, és az összes kétség, és feszültség kiszállt belőlem.
Nincs sehol a szenvedés, nincsenek jól, vagy rosszul végződő történetek.
Elfáradtam.
Csak a magam harcát vívtam.
Néha egy egy mondat láttán olyan felvillanásaim vannak, hogy azon már magam is csodálkozom.
Lehet, hogy nem véletlenül érzek így.
Ez se számít.
Megutáltam a harcot, de már nem csak a külsőt, hanem a belsőt is.
Lehet ez az az állomás, ahol még nem jártam.
Van mikor elég, és meg kell állni, mert nincs hová lépni.
Úgy sem tudok minden lépést előre kiszámolni.
De egyetlen lépést sem sajnálok.
Mintha rétegenként vedleni kezdenék ennek a világnak a hülyeségeitől.
Az újjászületésem megy itt végbe, csak nem tudok róla.
Lehet, van egy harmadik szemem.
Valahogy belátok a rossz mögé.
Csupa viccet gyárt, hatalmas blöff meséket.
Nem is valódi emberek találkoznak egymással, csak ego blöffök.
Ez itt, a ki tud nagyobbat blöffölni világa. Kívülről figyelem a figyelemhajhászást.
Untat.
Mostanában meglepő módon, egyre inkább eredeti mondatok hagyják el hirtelen a számat.
Ez, egészen új nekem.
Most ebben a pillanatban tényleg megszállt engem a csend, és csak nyúlfarknyi ihlet vesz körbe, vagy csak a saját lélegzetem.
Zene zeng a fülembe, nem a csatazaj.
Egyszer távol kerülök a csatáktól, és csak a belső hangra hallgatok, ahogy most épp teszem.
Erre vártam. Egy igaz hangra.
Nem ébredsz többé zajra, csak a csend vesz körbe, örökké szeretettel ölelve.
Egy furcsa érzés is átjárt.
Lehet, hogy valaki lát, valaki lát.
Mintha bíznék, olyan.
Mintha a szellem erejében bíznék.
Ami sehol sem létezik, mégis mindenhol ott van.
Néha úgy tűnik menden harc felesleges volt, de akkor meg a mai különös csendet sem értékelhetném.
Ma olyan itt nekem belül, mintha nem kéne már soha többé győzködnöm magam.
Minden jó úgy, ahogy van.
Megbékéltem, elfogadtam.
Mégis furcsa csend kísért, talán a szellem épp rám pillantott.
Itt a bensőmben mindent végtelen csenddé változtatott.
Nem is akarok már semmit, csak lenni.
S azt akarnom sem kell.
Hisz vagyok.
A szeretet ölébe, lágyan belehuppanok.

Nem tudom leírni ezt az érzést, hiába, ez nem megy, ez valahogy lehetetlen.
Ma épp azt érzem, hogy a szeretet engem a szemével lát, olyan mintha bízna bennem, és hirtelen egy hatalmas nyugalom szállt meg.
Valami furcsa ötlet is kísért bennem, ami nevetséges, de jó, és a szívemhez tudnám puhán ölelni.
És csak egyetlen mondat kering bennem szüntelenül, mint egy gyengéd suttogó hang:

Én, nem árultalak el.

Címkék:

Hozzászólások



Te ne szikrázz itt nekem! :D

Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!

lollipop - a Csillagközi Nyomozó



Szikra, sziget, szikret,

Szikra, sziget, szikret, ihlet, megihlett... Lolli!:)
Köszi, puszi



Jaj Zorbám! Végre előkerültél! :D

Hiányoztál!
Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!

lollipop - a Csillagközi Nyomozó



Drága Lolli!

Már mondtam, hogy géniusz vagy...

Az ember csak ráfekszik érzelmi-lelki áradatod hullámaira, és csak élvezi az Örömöt mi átjárja!!!

KÖSZÖNÖM!!!

Meghajlok a Bennetek Élő Tudatosság Előtt!!!

Baráti Szeretettel.

zorba

totzoli129@freemail.hu-ez a saját e-mail címem...ide bátran írhatsz.

Ez a jövő, az egymásért tevékenykedők közössége.



Ó delfines kép! Köszönöm Lord Admin!

Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!

lollipop - a Csillagközi Nyomozó



Lillipop?! :))) Köszönöm Zolcsi!

Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!

lollipop - a Csillagközi Nyomozó



Kedves Lillipop! Igazán

Kedves Lillipop!

Igazán felemelő érzés lehet, hogy már a bensődben is független lehetsz a "külvilág zajától"!

Ragyogj!!!

Álmodok Egy Világot Magamnak:)))