Avatar

AvatarMegnéztem az Avatart a családommal. Az Imax felerősíti az élményt. Elvarázsol a csodálatos világ. Érzed, ahogy árad a szeretet mindenből. Benne vagy, a része vagy, és joggal mondod magadban: a világomban minden rendben van. Jake Sully ki is mondja a konklúziót: Mit adhatnánk nekik? Sört? Farmernadrágot?
– "Nem hinném, hogy volna olyan hely itt a földön, ami szépségében a filmben látottakat meg tudná közelíteni." – olvasom az egyik hozzászólásban a port.hu–n.
Úgy jövök ki megint a moziból, hogy bevállalnám a Pandorát. Szívesen élnék ott. Élvezném a csodát, a szépséget, a harmóniát. Csak sóhajtozom, és boldog vagyok, bennem marad a film varázslata.
Másnap volt egy váratlan szabad órám. A Városliget szélén parkoltam, és ha már itt vagyok, tettem egy rövid sétát. Egy darabig csak csellengtem, csatangoltam, a gondolataim is csapongtak ide, oda. Aztán megszólalt bennem egy hang: légy jelen! (Nyilván Echart Tolle is arra sétált valahol.) És elkezdtem figyelni. Néztem az embereket, a rohangáló kutyákat, a gyerekeket. Rendben volt minden. Néztem a fákat, megtépázta őket itt–ott a vihar. És ahogy figyeltem, egyszer csak megláttam. Minden tökéletes. Megfigyeltem a fák kérgét, a leveleket, az ágakat, ahogy elágaznak. Apró odúkat találtam, és ahogy fölnéztem a magasba, a lombok ki tudja milyen rejtelmeket zártak el előlem?
Milyen fa ez? Nem tudtam. Láttam már ilyet sokszor, bár soha nem figyeltem meg ennyire. És nem tudom a nevét. És nem tudom, mire jó. Mire használhatnám? Ha madár lennék, nyilván rakhatnék fészket rajta, és találnék élelmet is a résekben. De az is lehet, hogy gyógyító ereje van a virágjának vagy a levelének, a kérgének. Talán íjat készítenek a fájából vagy hangszert. Nem tudom. És nem ismerem a lábam előtt hajladozó füveket, nem tudok róluk semmit, mintha most látnám őket először. Pedig milyen szépek. Talán James Cameron kéne, hogy lefilmezze? Akkor meglátnám? Észrevenném? Így miért nem?
Ismeretlen világban élek. Tele van körülöttem minden csodával, és én vakon, tudatlanul járok kelek benne.
– Buta vagy! Nem tudsz semmit! – mondhatná nekem is Neytiri, ha itt élne. És ha itt élne, ő ismerné a világát.
Én pedig gyárak nevét tudom, ismerem a cipőm, a pólóm márkáját, az autóm, sőt a motorolajom, és a benzinem tulajdonságait, tudom, mennyi idő alatt vált zöldre a lámpa a Köröndnél, de nem veszem észre, mikor érkezik a tavasz.
Ez az óra a ligetben megtanított valamire. Ábrándozhatok, ha akarok, nemlétező világokról, igyekezhetek megteremteni a saját világomat, de észrevehetem azt is, amiben élek. Amivel egy vagyok. Amit szerethetek. Amit megismerhetek.
Azt hiszem, az a dolgom itt a világban, hogy megkülönböztessem a lényegest a lényegtelentől.
* * *
Mától köszönök a füveknek, fáknak, virágoknak. Köszönök a napnak, a szélnek, az esőnek. A köveknek, a víznek, köszönök a levegőnek, amit beszívok, és köszönök az embereknek is, amikor csak tehetem.
– Szépen ölsz! – mondja majd a feleségem, amikor végeztem a fűnyírással. És amikor nem lát senki, megölelem, mint régi, hűséges ismerőst, a diófát.
Még az sem baj, ha látja valaki. Legfeljebb bolondnak néznek, ahogy a bennszülötteket szokták. Hiszen bennszülött vagyok.

Hozzászólások



És újra május van.

Ó, drága Barátaim:) Május a legszebb hónap, és az Avatar film felejthetetlen élmény, mint a május:)



megihlettél

Azt is írhatnám:
van egy hármasság:
tudás - igazság - szeretet
Ebből a harmadik a legerősebb, mert ha az nincs benne az első kettőben, akkor azok mit sem érnek. Szeretet nélkül az odavetett tudás gőgős "csipogás" csupán, ill. az igazság szeretet nélküli odavetése, ráolvasása az illetőre sem azt eredményezi, amit igazából a kezdeményező akart. Ebből is látszik, hogy az Őszinte Szeretet több, mint az "ami a szívemen az a számon".



Így van:)

Mennyire nem fontos a tudás, az intellektus....a civilizáció, mennyit ér?
Ha nincs mögötte lélek, akkor nem sokat.
Kell egy új értékrendszer.
Én is imádom ezt a filmet, Neytiri a firefoxomon díszeleg hogy soha ne feledjem megadni a tiszteletet mindennek, ami körülvesz....



Ezt kívánom minden nőnek!

"Hogy milyen jó nőnek lenni, ragyogni, nem azért mert tetszeni akarok, hanem a létezés öröméért."
(Egyébként ebben az állapotban könnyebben meg is néznek, és nem is biztos, hogy csak és kizárólag "azért", hanem mert szívesen veled örülnek - meg jó egy kicsit "azért" is.:))



Kreátor

Én is hálás vagyok Neked.
Hazafelé jövet a Margitszigeten mentem keresztül. És miközben - ha akartam se tudtam volna kivonni magam a májusi természet csodája alól (ilyenkor a legkönnyebb ezt átélni, ez az igazság:) - átéreztem, hogy milyen jó lenni. Hogy milyen jó nőnek lenni, ragyogni, nem azért mert tetszeni akarok, hanem a létezés öröméért. Szerettem a két szerelmes platánomat, a tiszafámat, a rügyeket, a jázmint,
a szeretteimet, és eszembe jutott még Zsül irása is, hogy mindig ilyen "irreális" szeretnék maradni, meg mindig szeretném ilyen nagyon érezni, mint most, hogy a boldogság tényleg oknélküli, és belőlem fakad...:))



Bea

Meghatódtam. Komolyan.
Átéreztem, hogy van jelentősége, ha történik veled valami jó, és megosztod. Előfordulhat, hogy valakire hatással lesz. Nem csak úgy, hogy tetszik, meg érdekes, hanem valóságosan. Hálás vagyok, hogy ez megtörtént, s hálás vagyok, hogy tudattad ezt velem. (Hálásnak lenni a legjobb érzések egyike számomra, így aztán a jutalmam: busás!)
Fokozhatnád a dolgokat: lenne kedved néhány részletet is leírni?



HIHIHI:)))

Ez a bolondságra..., meg az akkörüli párbeszédetekre:))))
Kreátor, ma ÍGY sétáltam, ezzel az érzettel, amit az írásodból merítettem...:)



:)))))))

:)))))))



Én meg....

...értelek mindennyikőtöket:))))))))))))))))

És nem divat"bolond" vagyok, hanem genetikai:))))))))))))))))



Diamyne

Én is értem, hogy te is érted:)



Mindössze arra akartam

Mindössze arra akartam utalni, egyértelműbbé tenni, hogy nem "természetellenesnek" (rossz értelemben bolondnak) kell vennünk ezeket az érzéseket, mert ezek szépek és igaziak. Persze értem azt is, Ti milyen értelemben gondoljátok és ez így jó. :)



Kedves Fénylőlélek

Nem gondoltam, hogy ennyi minden van ebben az írásban, mint amennyit te találtál benne!
Köszönöm a kiegészítéseket.



A bolondokról

Néha (vagy gyakran esetleg mindig) félreérthetően fogalmazok. Tulajdonképpen azt hiszem, nincs is semmi, ami ne lenne félreérthető vagy félremagyarázható. De ez mellékvágány, most nem szökdécselek rajta végig.
Mindössze megerősítem, a bolondok közé sorolom magam én is. És örülök, hogy volt lehetőségem magam választani ezt, mielőtt már szimptómák alapján hivatalos diagnózist is kiállítottak volna állapotomról.
Most akár már meg is tehetik.



Juj de jó :)))

A végtelenségig tudnám nézni :)) Bár azt hiszem már nézem egy jó ideje a saját Avatar világomat :))))) Lehet hogy nézem és napról napra új kapuk , ötletek , események nyílnak meg előttem látom azt amit látni kell :))
Azt hiszem tartson bolondnak mindenki aki annak akar tartani ítélkezzen fölöttem bárki , tegye meg ha ez neki öröm , de én akkor vagyok a legboldogabb ha minél többen bolondnak tartanak akár azért is , mert a film számomra , lassan valósággá válik :))))))))))))))))Ölellek benneteket Merkaba



jelenlét-megvilágosodás

Igen...igen...igen...
Ez IS a "megvilágosodás" valójában.
A buddhisták ismernek sok apró kis megigazulást, apró felismerést, ami megelőzi a NAGY megvilágosodást.
Nem érdekes aztán a sorrend, sőt maga a megvilágosodás is hétköznapi élménnyé válik - utána.
Már nem lényeg, nem hajszolja tovább aki átélte, és nem is kérkedik vele a megvilágosodott.
Megtörtént - és megy tovább.

A tanítvány kérdi a Mesterét, mit kell cselekednie a megvilágosodása érdekében...
- Mester, hogyan gyakoroljak, hogy megvilágosodjak, mint Te?
- Fiam, én csak fát vágtam, vizet húztam a kútból, ennivalót készítettem, kitakarítottam, majd leültem elmélkedni, nap mint nap.
- De Mester ezek hétköznapi dolgok... mit tettél MÉG, amit én nem teszek meg, amik miatt nem találok megnyugvást?
- Fiam, én csak tettem a dolgomat, minden nap egyformán, ugyanazzal a kedvvel, ugyanazzal a hozzáállással, semmi különbség nem volt.
- De Mester, akkor most mi különböztet meg attól, mielőtt felismeréseid megtapasztaltad volna?
- Ma ugyanúgy fát vágok, vizet húzok a kútból, ennivalót készítek, kitakarítok, leülök elmélkedni, akárcsak tegnap.
(buddhista tantörténet )

Hm..........
Én értem :)

Felfedezni a dolgok valódi lényegét, olyan nézőpontból szemlélni a világot, mintha minden pillanat "új és egyszer létező" csoda apró mozzanatából szövődő tudatos és tervezett, de nem eleve elrendeltetett (hiszen akkor hol is lehetne az egyéni lélek szabadsága...) forgatókönyvek összessége lenne csodálatos harmóniában ötvöződve.
Ahol minden "énekel", rezeg, dalol a saját dallamát adva az összességhez.
Daloló Univerzum :)
A Mester mindig másképpen éli át a monoton cselekvést, sohasem ugyanúgy, hiszen a pillanat soha nem lehet egyforma, nem megismételhető... a tevékenység ugyanaz (feladat ), de soha nem végzi kétszer ugyanúgy...
Az első felismerése az ébredő tudatnak, hogy nincs unalmas dolog a világon, hiszen minden új.
Amikor régi élményeket hasonlít az elme, kategorizál, ítélkezik, hasonlít, elemez, akkor az agyi működésének rabjává válik, és az ego dolgozik, akar... görcsösen akar, követel.
Aztán csalódik, mert persze, hogy nem teljesíthető minden vágya, késztetése - mások miatt, az erkölcsi normák miatt, társadalmi elvárások miatt. Aztán keresi a kiskapukat, félmegoldásokat, álszent hazugságokat, saját magát is megtévesztve, átverve.
Sokszor a legnagyobb guru, tanító a leginkább egoista, egocentrikus, a legnagyobb vallás, felekezet a legártalmasabb közösség, aminek tagja lehet az ember. Gondoljunk csak a Skarlát betűre.

Hol lehet a nyugalom kulcsa, a békességé akkor?

Az igazi megbékélés, megnyugvás akkor jön el, amikor nem küzdve küzd a létező a dolgok rendje ellen, hanem belesimulva - együtt rezonálva hangol rá erre a frekvenciára.
A békesség, boldogság, szeretet mindenhol ott van, minden pillanatban érinthető, átélhető.
Csak rajtunk múlik - a szabad választás jogán, hogy a (látszólag )'jót' szolgáljuk, építve szorgosan... vagy rombolunk a (látszólag )'rossz' erőket szolgálva.
Nézőpont kérdése az egész... mert olykor a jó rosszá válik, pl. rákos sejtként a kiinduló sejtmag még nem volt "rossz", csak ellenőrzés nélküli túlfejlődése tette azzá, nem volt a rombolás elég hatékony (a szervezet védőmechanizmusai nem voltak éberek - a falósejtek ).
Vagy a rossznak ítélt rombolás ad helyet az újnak, ami sokkal jobban szolgál, mint a működésképtelen elődje... pl. egy romos épület helyett lehet építeni egy korszerűt, vagy a már nem működő párkapcsolatban való vegetálás helyett, megtalálhatjuk azt az embert, akivel képesek vagyunk egy úton járni, hasonló terveket, célokat kitűzni magunk elé.

Ülni és figyelni, részévé válni a világnak, érzőn, értőn...
Köszönöm, Kedves Kreátor!
Hogy megosztottad... az élményed... szinte Veled ültem a Városligetben, annyira kézzelfoghatóan írtad le, amiket átéltél akkor ott, a Te jelen-pillanatodban.
Igen, ilyen pillanatokért érdemes élni, megfigyelni a csodát, ami mellett nap, mint nap elsétálunk méla unalommal, közönnyel, látszólag rettenetes dolgokon agyalva, és létrehozva magunknak mesterséges parákat, mesterséges világot, amiben frankón el vagyunk szeparálva minden természetes környezettől.
Gépek, sípoló fémszörnyek, betonozott városok, kereskedő-városrészek, ahol a pénz az isten, ahol mindennap a fejünkbe verik a létezésünk egyetlen értelmes célját a fogyasztást, hogy újratermelődve még több vágyat gerjesszen- a szebb, jobb, nagyobb iránt...
Hogy soha ne legyen pihenés, soha ne legyen megállás... a profit vándoroljon a zsebekbe...
bocsi iiiiiii, de ez van, ez a mai civilizált társadalom elnagyoltan... és még ennél csúnyább lenne, ha az érdekszférákat boncolgatnám.... hatalom-pénz -érdek EZ van, ez motiválja szinte az összes lényt, az emberi társadalomban :( persze, vannak kivételek, de kevesen sajnos, akik nem hajlandóak beállni a sorba, csak ideig-óráig tudják magukat kivonni ebből a körforgásból. Társadalmi újratermelés...

Na, ismét pozitív érzelmek... az egyensúly miatt :)
Valóban varázslatos a film, magával ragadó... és bizony az üzenete sokakhoz elér, olyanokhoz, akik nem foglalkoznak nem földi dolgokkal, nem spirituálisak egy kicsit sem... csak a ráció az istenük.
Van valami ebben a filmben :) valami, ami a szívekig hatol, és azt üzeni... létezik egy jobb világ, valahol, ahol az élőlények kommunikációja sokkal fejlettebb, és bár a mi civilizációnk nem érti, nem érzi ennek a jelentőségét, és alacsonyabb rendűnek tartja a "bennszülötteket", más kultúrák tagjait, mégis... felettünk állnak, és tanulhatunk tőlük.
Gyönyörű mese, ami tele van igazságokkal, leckékkel.



Szia

Kedves Kretátor!
Én nem láttam a filmet, de nagyon szép amit írtál. Azt hiszem valami nagyon fontosra jöttél rá. :)



Diamyne,

Evelin írta, hogy szeret "bolond" lenni, nem kell Őt megvédeni szerintem :-)
Kreátor csak megerősítette, hogy Ő is a táborba/táborunkba tartozik...

Köszönöm a tartalmas választ Kreátor!!
És pontosan értem miről beszélsz. Nem sajnálkozni kell, hogy nem egy vagyok a Navy-k közül, hanem a saját mesés környezetünkben kell nyitott szemmel járnunk-kelnünk és beszívni Eva energiáját.
Ez egyedül - csakis - rajtunk múlik.



Kreátor írja:"Jól esik

Kreátor írja:
"Jól esik tudni, hogy nem vagy egyedül ( a bolondok között sem.)"
:)
Szerintem nem boldondság, hanem tiszta érzések ezek, amikről Evelion is ír...



Szia Zaza!

A szöszöket tudom honnan jönnek: Nyárfa.
üdv.



Kössz Evelion

Jól esik tudni, hogy nem vagy egyedül ( a bolondok között sem.)



Sziasztok! Én kétszer láttam

Sziasztok!

Én kétszer láttam a filmet, napokig a hatása alatt voltam a munkatársaimmal együtt. :) A film előtt is oda voltam a természetért, de utána mégjobban. Például a múlt héten sétáltam a posta felé, és éppen az az időszak van, mikor sok kis fehér szöszt visz a szél, valamelyik fáról jön (sajnos nem tudom melyik az), mindenesetre annyira szép volt látni a napsütésben a repkedő fehér szöszöket... Mintha nyáron esne a hó. :) Kicsit eszembe jutott róla az Avatárban azok a kis repkedő valamik amik rászálltak Jake-re a film elején. :) Ilyenkor teljesen elvarázsolódok. Az is sokszor van, hogy megnézek jól egy fát (ez már régóta így van), mert egyszerűen gyönyörű, és megnyugtató. Szerintem jó lenne, ha mindenki annyire összhangban tudna élni a természettel, mint a Navik a Pandorán. Én igyekszem. :)



Köszönöm:)

Nagyon örülök, hogy a film kapcsán erről írtál kedves Kreátor!!!

Kedvenc témám ugyanis...gyermekkorom óta...pedig az már nem tegnap volt:))))

Én nem szoktam filmektől (sem) elájulni, vagy rajongásig oda lenni érte! Pedig láttam a filmet, feldobódtam a láttán és napokig a hatása alatt voltam! (A "sem"-et arra értem, hogy előadókra, vagy együttesekre sem reagálok így). Viszont sokkal több mindenben meglátom a Szépet és a Jót! És nagyon szeretek "bolond" lenni, ahogy írod Kreátor...egyáltalán nem érdekel, ki mit gondol rólam. Azok az ő gondolataik, nem egyek velem. Viszont meg lehet nézni, hány ideges, boldogtalan ember vesz minket körül!!! Mosolytalan arccal telnek a napjaik...akkor inkább legyek ilyen, akire akár ujjal mutogatnak, ha megölel egy fát:))))))))

Ölellek és köszönöm!!!



Szia Zsul!

Ezt az idézőjelbe tett "csak"-ot értem.
És a többit is, remélem.
Szép hétvégét!



Szia Gini!

elképzelem. ahogy a lányoddal ölelitek a platánt. Tetszik a látvány! A napokban írtad valahol, hogy kit érdekel, ha az egész világ is lát!
Igazad van. Ha leállít, ha visszafog, akkor bizony érdekel! Én is könnyebben csinálok szokatlan dolgokat társakkal, az én lányaim is rávehetők.
"Szóval elcsentél egy pillanatot" - írod. Hadd mondjam el most itt neked négyszemközt, hogy ennél valamivel több történt. Tudod, hasonlóan a legtöbb emberhez, éltem az életem, és csináltam a dolgomat, azaz cselekedtem, működtem, reagáltam, csekély tudatossággal. ÉS amikor itt Titokfalván néhány hónapja elolvastam néhány írást, ráébredtem, hogy változtathatok, és eldöntöttem, hogy komolyan veszem. És elkezdtem átengedni magamon néhány dolgot. És megfigyelő lettem, és megtanultam egyet s mást. Van amit jól, van amit rosszul. elkezdtem másképpen működni. Korábban nem meditáltam, most kipróbáltam. nem vizualizáltam, kipróbáltam és így tovább. Itt Titokfalván, és otthon a számítógép mellett lehunyt szemmel kezdett megváltozni a világom. Kezdtem sokkal jobban érezni magam. És változtak dolgok az életemben, de jobbára még "csak" belül, és a virtuális térben.
És ez az elcsent pillanat ébresztett rá, hogy a világ itt van. Az életem tere létezik. Nyitott szemmel is látom.
És amikor ma reggel felébredtem, sütött a nap. Ragyogóan. És mezitláb kimentem a kertbe, és harmatos volt a fű (nagyon harmatos). És köszöntöttem az eget, a fákat, a levegőt, a madarakat, a kutyáimat, és szökdécseltem is, és megöleltem a diófát, és megcsókoltam a feleségemet. És azt hiszem, ahogy elkezdtem jobban figyelni az én Pandorámra, az én Pandorám is elkezdett jobban figyelni rám.
Kössz, hogy elmondhattam ezt most neked.
Szép hétvégét!



... én is láttam 3D-ben és

... én is láttam 3D-ben és hasonlóan megérintett a varázsa. Igen, a csodák körülöttünk vannak, csak látnunk kell... és ha már látjuk, becsüljük is meg.
Szép az írás, köszönöm. :)



Na, igen!

Egy újabb szívet tépően szép írás született. Megihletett a film.
Bennszülöttek vagyunk valóban, akiknek csak újra fülelniük kell a motorzajon túlra.
Nagy fa ölelgető vagyok én is, a lányommal együtt.
Vele, mellette természetessé vált, és könnyebb is, hiszen nem a nagy lovat látják, ahogy ölelgeti a platánt az utcában, hanem az anyát, aki a lányával játssza ezt :-)
Furcsa, hogy számít a mások véleménye... Nem mindig, néha. De számít. Ostobaság.
Van min dolgozni :-)
Szóval elcsentél egy pillanatot, és gyönyörűen adtad tovább.
Köszönet érte újra!



Kreátor

nagyon szép az is persze amit írtál:)
Zsul....én dvd-n láttam,3D-ben nem...nagyon tetszett...a legjobb film szerintem.A zenéje is fantasztikus:)))
Az új világ közeleg,annyi jel van....és egyre több...most fokozottan oda kell figyelni szerintem a környezetre.Amúgy is jó,ha harmóniában élünk,de most még fontosabb szerintem,mint bármikor.Nem mindegy ki vesz minket körül,vagy hogy kezeljük az embereket.Gondolok itt energiavámpírokra.Toppon kell lennünk...de ahogy látom,a környezet automatikusan letisztul.A csillagokban is ez van.Mostantól szeptemberig minden maradék benső konfliktust felszámolunk valamilyen módon,bevonzzuk a feldolgozás esélyét.Én minap láttam,hogy tényleg így van.Most semmilyen lehetőség mellett nem szabad csukott szemmel elmenni.



Igen, nekem pl. szerencsém

Igen, nekem pl. szerencsém volt... nálam már ez a természetre való rácsodálkozás és gyönyörködés korábban jelentkezett, minthogy valaha is láttam a filmet. Ami személyesen érintve érdekesség még nálam azaz, hogy nekem az új rendszer nem használható, mert én "csak" jobb szemmel látok, a ballal nem. Így nincs térhatás vagy nem tudom mi a szösz... meg azt mondták h félszemmel nem érdemes beülni így nézni, mert furán látnám, talán homályosan, nem jól, tehát nézzem meg normál formátumban, akkor nem lehet gond. Én tehát normál formátumban néztem meg még 2010 elején. Jól esett az, hogy én ilyen szeretettel tudok ránézni a világra, a környezetemre... de ettől még ugyanúgy vannak pillanatok amikor saját gondolataim világába zárkózom. Ezt nem lehet megúszni... mert hát életemet nekem kell élnem, nem másnak. Egyszerre igaz megint két pólus: van olyan h "én életem", mert senki nem élheti helyettem, de ugyanakkor nem is létezik olyan, hogy "én életem", hiszen bármilyen változás bennem, megváltoztatja a nagy egészet is, hiszen minden mindennel összefügg. A valódi új világ (szándékosan nem írok új világrendet, mert az az ego hatalmi programjának kedvenc szava) már suttogva köztünk jár. Ez a film is ezt bizonyítja. Ha az egész emberiség a föld, akkor az új magok már itt vannak, és kicsíráznak, és kinő valami egészen új csoda. Így legyen.



kössz Jamy

Én is nagyon szeretem a filmet, de most nem a filmről akartam írni. Ezért ki is egészítettem kicsit, az utolsó 6 sorral.



Olyan jó,

hogy írtál:))))
Az Avatar a legjobb film:))))