amikor vége van, be kell fejezni

Kedves Mindenki!

Érdekesen alakult a történetem.
3-4 hete regisztráltam erre az oldalra, azon az alapon, hogy "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek".
Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Egy férfiba lettem szerelmes és feltártam előtte az érzéseimet. Ő pedig visszautasított. Kulturált volt, kedves, de értésemre hozta, hogy nem kellek.
Újévkor bizonyossá vált, hogy a történetnek vége, hogy ebből már nem lesz semmi, annyira egyoldalú.
Így nem tehetek mást, minthogy magamban is lezárom.

Elemeztem az érzéseimet, annyira jó lett volna, olyan sokat ígért ez a szerelem, annyit adott volna nekem, és neki is, egymáshoz valók vagyunk, ez kiderült. Mármint hogy jól kijövünk egymással.
A visszautasítás borzasztó, belehaltam én is.

Azért írom most ezt, mert többen írtatok nekem, akik már hónapok, évek óta szenvednek viszonzatlan szerelmektől.
Azt hiszem, a Titok" erről is szól, hogy a valóságban éljünk, ne ragadjunk bele a múltba, ne ábrándozzunk a jövőben.
Hogy képesek legyünk észlelni és tudomásul venni, ha valami nem hozzánk tartozik.

A legnagyobb és megválaszolatlan kérdés a számomra, hogy MIÉRT történt mindez? Miért csillant meg valaminek a reménye, ha nem teljesedett be? Ezt nem tudom. De azt tudom, hogy így nem lehet élni. Illetve nem akarok ebbe a szenvedésbe beleragadni. Elengedem.
Megköszönöm és elengedem.
Talán volt valami értelme, de lehet hogy semmi.

Ha majd visszanézek, ezt fogom érezni, amit most is: annyira sajnálom, hogy nem sikerült. Hogy ki sem próbáltuk. Hogy megint pofán csaptak. Ezt érzem, nagyon sajnálom.

Annna

Hozzászólások



Valóban egyoldalú.

Engedd el egy tökön rúgással és kiegyenlítettél.
Legközelebb, ha pasit akarsz, kezd ezzel.

Nekem FÉRFI-val még nem volt kapcsolatom, pasira pedig már nem vágyok.