Tűzön-vízen át

„Give me your secrets
Bring me a sign
Give me a reason
To walk the fire
See another dawn
Through our daughters eyes
You give me a reason
To walk the fire”

Életemben először voltam tűzön járáson és ezzel egy évtizedes álmomat sikerült beteljesíteni.

Többször is próbáltam részt venni, számtalan szervezésben, de mindig valami „közbejött”. Most viszont nem is tervezgettem. A facebook-on láttam egy eseményt a következő napra. Mivel egy számomra hiteles ember szervezte ezért bejelentkeztem és elmentem…

A legjobb dolgok néha teljesen spontán jönnek. Fehérhollónál keresve sem találtam volna jobb vezetőt egy tűz általi beavatásra. Ha ti is egy valódi spirituális ember vezetésével szeretnétek megtapasztalni a tűz általi beavatást, akkor őszintén ajánlom Fehérholló Ősküt.

Előre kell bocsátanom egy nagyon fontos dolgot. A tűz éget! :) Most se dőljetek be a bulvármédiának. A tűzönjárásban nincs semmi trükk, nincs semmi átverés. Ugyanolyan hőmérsékletű parázson fogsz átmenni, amin a kertben a húst szoktad grillezni…

Ezért van szükség egy valódi beavatott segítségére, vezetésére. Ő fog téged eljuttatni egy olyan tudatállapotba, ahol a parázs nem éget, hanem tanít. Erre szolgál a többórás felkészülés, ráhangolódás.

Számomra nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy az egész beavatás nagyon hasonlít egy sikertréningre. Rögtön a legelső a megfelelő cél kiválasztása. Valódi cél nélkül nem fogsz átmenni a tűzön! Ahogy az életben sem emeli fel senki a seggét, ha nincs valódi célja. Javaslom olyan célt válassz, ami elég erős ahhoz, hogy akkor is belesétálj a tűzbe, ha tudod, hogy megégsz. A tűzönjárás egyfajta próbatétel is. Próbája annak, hogy elég elszánt és elkötelezett vagy-e a célod felé. Ha már nekiindultál nem állhatsz meg, fordulhatsz vissza.

Persze minden csak „duma”, amíg ott nem állsz a parázsszőnyeg előtt. Itt válik el a duma a valóságtól. Ha valóban felkészültél és megfelelő a tudatállapotod, akkor érezni fogod a tűz „engedélyét” a belépésre. Szinte vonzani fog magához.

Én elkövettem azt a hibát, hogy ezen „engedély” nélkül léptem be. Az utolsó pillanatban kizökkentem a megfelelő tudatállapotból. Ekkor a szertartás vezetőjének utasítását megfogadva vissza kellett volna lépnem és a többiek energiájának segítségével újra elérni a szükséges meditatív tudatállapotot. A célom és az elhatározásom olyan erős volt, hogy ott és akkor számomra nem jöhetett szóba a visszakozás. Csak egy lehetőség volt szabad és az az út előre vezetett…

Határozottan előre léptem és rögtön megéreztem az égető fájdalmat (később kiderült, hogy a lábujjaim közé szorult egy izzó parázs). Ekkor valami furcsa dolog történt. Miközben léptem előre valami (tán maga a tűz szelleme :) ) szinte berántott abba a bizonyos meditatív állapotba.

A másik lábam is a parázsra lépett. Itt csak egy tűszúrás szerű fájdalmat éreztem, de ennek hatására egy még mélyebb tudatszintre kerültem. Nehéz ezt szavakkal leírni. Életem során többször is megtapasztaltam ezt, de soha nem ilyen gyorsan. Olyan érzés, mintha eggyé válnál a Mindenséggel. Megszűnsz létezni, mint egyén és csak mint a Forrás egy áramlata haladsz tovább. Egyből megszűnt a fájdalom és a hátralévő lépéseket mintha a legpuhább pázsiton tettem volna meg.

Itthon számba vettem az égéseket és egy talp reflexzóna térkép alapján kitalálni, hogy mit tanít még a tűz. Kiderült, hogy nem két, hanem három helyre kaptam jelzést. Mindhárom területtel (tüdő, derék, nyak/torok) gondjaim vannak gyerekkorom óta. Mindhárom terület „betegségei” előjöttek azóta pl: torokfájás, tüdőgyuszi. Ezek a szabadsággal és a kommunikációval kapcsolatos területek…

Rá kellett ébrednem, hogy nagyon sokszor nem mondom ki a legmélyebb gondolataimat. Tartok tőle, hogy a hallgatóságom még nem áll rá készen lelkileg. Ezért gyakran virágnyelven mondom el a gondolataimat. Ennek ezennel vége. Teljesen nyílt leszek és egyértelmű… :)

Ismertek, eddig is eléggé belementem a dolgok közepébe az előadásaimon, tanfolyamaimon. Ezentúl lehet, hogy külön orvosi engedély kell a részvételhez és a végén mindenki kap egy „fegyvertartási engedélyt” a tudatához. :D

A harmadik terület a derék. A tűzönjárás óta folyamatosan be van csípődve a derekam és nem tudok rendesen kiegyenesedni. Szinte végig „meg vagyok hajolva”. A tűzönjárás az alázatra is megtanított. Be kell látnom, hogy világ megváltoztatásához kevés vagyok egyedül. Ez nagyon kemény tapasztalat egy „mágusnak”, aki hozzá van szokva, hogy az akarata formálja a valóságot. Egyedül nem megy a világ megváltoztatása. Kell egy „csapat”, hogy a világot élő álommá változtassuk. Egy olyan álommá, amiből hiányzik az éhezés, a szegénység és a viszálykodás.

Kellenek a segítő kezek, hogy a világban újra a bizalom és a szeretet uralkodjon. Kell a segítség, hogy szabadon, félelem nélkül nézhessen a jövőbe minden ember.

Ez az a cél amiért bármikor átmegyek a tűzön! A kérdés, hogy ki tart velem tűzön, vízen át? A gyakorlati megvalósításról hamarosan…

Elric Freeman
www.teljessegforrasa.hu

Hozzászólások



Elric Freeman

szép történet, de rengeteg sok minden van amit áttudsz élni ha akarod a megélését, persze aha tudsz hinni a mondák történeteinek abban zajlik le a válasz arra amire keresed, magadat.



Tapasztalatok

Kedves burguca, nagyon szívesen megosztom veled és másokkal is a tapasztalataimat, élményeimet, de erre szerintem jobb lenne egy személyes találkozó. Személyesen sokkal intenzívebb az információ átadása és rögtön tudtok kérdezni is. Hétfőn megyek fel Pestre és találok alkalmas helyet egy ilyen kötetlen mesélésre, beszélgetésre.

Annyit elárulhatok még, hogy egy nagyon komoly dolog készülődik azok számára, akik ébredezgetnek vagy már elkézdtek az útjukon járni. Ennek a pontos körvonalazása, megbeszélése a legfőbb oka a hétfői pesti utamnak. Erről a kezdeményezésről is fogok írni egy cikket, ha már a részletek is fixálva lettek...

Hihetetlen lehetőségünk adatott egy jobb világ megteremtésére. De valahol ez is a dolgunk, ezért kaptuk a teremtő képességünket. Ne felejtsd, most is teremtesz!

Szeretettel Elric



Üdvözlet

Amikor elolvastam az első pár mondatodat, csak egy dolog jutott eszembe, na végre, valaki..., óriási megkönnyebbülés ismerőssel találkozni. Ezek a találkozások mindig felemelnek, új erőre kapok tőle.
Kérdezhetném úgy is, hogy hol voltál idáig? Akihez el kell jutnia a mondanivalódnak, látod eljut. Örülök, és külön örülök, hogy megosztottad velünk. Irigyellek, és egyben becsüllek is érte, hogy megtetted a tűzön járást, és főleg, hogy spontán. Ez jó dolog. Én még nagyon az út elején járok, de már rajta vagyok, már elindultam, jó sokat vártam, tétováztam, de végre már haladok. Mesélhetnél még a tapasztalataidról, szívesen megtudnék többet az élményeidről. Kíváncsi lennék, miben vettél még részt? :-)
/nem érdekel a virágnyelv, mond ki bátran a dolgokat, mi történhet?/

Üdvözlettel burguca