Ery blogja

Újra érzem a rezgést

Több hete érzem, hogy valami hiányzik az oldalon. Valami, amihez eddig hozzá voltam szokva. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy idejártam feltöltődni. Amikor feljöttem esténként az oldalra, nem tudtalak itt hagyni Benneteket. A témák érdekesek, az emberek kedvesek voltak és jött az energia. Tovább »

ALFAJÁRÓ NÉVNAPJÁRA

"Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
S tartsd kezedben a végtelent."

Drága Alfajárónk ISTEN ÉLTESSEN NÉVNAPODON!

Ami pénzért nem vehető

orvosnálMa reggel ültem az orvosi váróban. Eléggé el voltam magammal foglalva. Szenvedtem, mert a nátha…, meg a torokfájás…, néha melegem volt…, majd fáztam…, szörnyűséges…! Sajnáltam is magam rendesen!

Aztán elkezdtem figyelni a körülöttem ülő embereket. Idős asszonyok és férfiak. Egyszerűek, soványak és fegyelmezettek.
Az egyik hölgy kis könyvecskéből olvas. A haja hófehér, ő maga nem több, mint ötven kilogramm. Szépen, egyenesen ül, nagyon egyszerű és rendezett a ruházata. Kardigánja kézzel kötött. Biztosan Ő lepte meg vele saját magát, hiszen a nyugdíjból nem telne ilyenre.
A mellette lévő úr mosolyog. Azt figyeli, hogy kivel is lehetne egy kicsit beszélgetni. Tovább »

KÉT BOLDOG EMBER

Tegnap, több szempontból is fontos dolog miatt gyűlt össze a család.
Az első és legfontosabb, hogy lássuk egymást és haza jöjjenek…
A második apropó, hogy mindhárom fiam és a Párom névnapja is márciusban van, így csaptunk egy kis ünneplést az Ünnepelteknek… Tovább »

ISTEN KEGYELTJEKÉNT

Amit itt tapasztalok, az maga az Istenség!
Nincs annyi időm, mint amennyit szeretnék itt lenni.
Amikor feljövök, nincs mindig kedvem hozzászólni.
Amikor feljövök, nincs is mindig jókedvem.
Amikor feljövök, mindig jókedvem lesz.
Amikor feljövök, feltöltődöm.
Most éppen elfáradtam, leültem pihenni, ölemben a géppel és Tovább »

A RISELIEU (riseliő) és a hit

- De jó, hogy jössz drága kislányom! Nézd, nem boldogulok ezzel a cérnabefűzéssel, légy szíves segítsél.
- Tessék ideadni Mamus, mindjár….na, kész is!
- Köszönöm, nem tudtam volna haladni, ha te nem jössz, de most nem csinálom tovább, mert te itt vagy!
- Tessék szíves lenni tovább csinálni, mert szeretném látni.
- Tényleg? Tudod, mi ez?
- Szép kézimunka! Tovább »

Kirepülnek

kirepülnekSzeretem, ha zsong a ház. Szeretem, ha sokan vagyunk, be kell osztani az időmet, a gondolataimat a szeretteim között. Egyik dolog adja a másikat, egyik probléma megoldás a másikra. A család az az összetartó erő, ami mindent kibír. Általa felhatalmazottnak érzem magam arra, hogy kitaláljam a gondolataikat, megnyerjem a szabad pillanataikat, amik az enyém lehetnek, elkapjam a mosolyaikat, amiket birtokolok és kihasználjam, nagyon-nagyon mohón kihasználjam a szeretetüket. Szeretem őket és szeretni hagyom magam általuk, mert ez a családi összetartó erő alapja. Szilárd, biztos alap.
Most lazulnak a kötelékek. Elszaladtak az évek, kicsikből hirtelen felnőtté váltak. Nem vettem észre. Nem akartam észrevenni. Akik most a legfontosabbak nekik, azok kész nők. Szépek, fiatalok, házasodni vágyók, szerelembe esők. Tovább »

Kosárfonás

kosárfonásMamus és Tata a kultúrház melletti házban lakott, ott ahol az Apu által épített házunk is van. Most már nem áll üresen, mert Mamus beköltöztette oda Mihályi bácsit, aki az Ő elhunyt barátnőjének volt a férje. Jó barátnők voltak és a halálos ágyán megígérte neki, hogy segít a férjén, amikor az rászorul. Mihályi bácsi idős volt, egyedül volt, eljött a mi régi házunkba, ahol Mamus gondoskodott róla.
Én a faluban voltam biciklivel, majd mielőtt haza mentem volna, elmentem meglátogatni a Nagyszüleimet. A ház csendes volt, de a kapu nem volt bezárva. Bementem, nem találtam senkit. Mihályi bácsi észrevett és útba igazított. Mamád lent van a kertben, Tata pedig hátul – és az udvar felé mutatott. Kimentem és tényleg ott volt Tata. Ült egy sámlin, fekete fényes kötény volt rajta és vesszőkkel volt körülvéve. Tovább »

Húsvét

kalácsEgy csendes kis faluban az ünnepeknek nagy jelentősége van. Hétköznapokon mindenki végzi a dolgát, korán kel, állatokat etet, dolgozik, délután újra ellátja az állatokat, majd korán lefekszik, hogy hajnalban újra kelhessen.
Az ünnepnapokra viszont készülnek. Készülnek lélekben és készülnek fizikailag is. Lélekben úgy, hogy Húsvét előtt betartják a böjtöt, majd elmennek rendszeresen a templomba és átadják magukat a mindenkori időpontnak megfelelő áhítatnak.
Ünnepre a lelküket is ünneplőbe öltöztetik. (Milne után szabadon: Ery)
Aztán jön a másfajta készülődés. Mi is fog ünnepen az asztalra kerülni? Magyar, falusi embernek ez sosem volt mindegy, hát még Húsvétkor!
Előre sütnek, főznek, összejönnek a barátokkal. Nekem a Húsvét az igazi ünnep. Másoknak a Karácsony, de Apu akkor halt meg, úgyhogy emiatt a Karácsony számomra nem volt soha teljesen örömteli. De a Húsvét, az igen! Tovább »

DOMCSIKA JÓ, HOGY ITT VAGY!

Örülök, hogy itt találkoztunk!
Mi ujság?
Mit játszottatok ma Hannácskával?
És a többiek? Milyen volt a farsang?

Üdv. Ery

Címkék:

Esküvő

Mostanában János bácsi sokszor jön hozzánk. Néha Papával, máskor egyedül jön, de mindig hoz valamit. Ma hozott egy kismalacot, amit bezártak az ólba. Később hozott a malacnak ennivalót is, sőt meg is etette.
Mindig olyan érzésem van, hogy húzza az időt, hogy minél tovább lehessen nálunk. Tovább »

Kútfúrás

kútfúrásA nyáron már nem kell óvodába járnom, mert ősszel iskolás leszek. Szerettem én az óvodát, de nem szerettem benne, az ebéd utáni alvást. Én soha nem tudtam elaludni olyan helyen, ahol Anyu nem volt velem, itt még a többieket is zavartam a mocorgásommal. Ez feltűnt az óvónéniknek is és megbeszélték Anyuval, hogy ebéd után én haza sétálhatok. Nagyon közel laktunk, ezért ez az egyedüli sétálgatás nem jelentett gondot. Át sem kellett menni az úttesten, csak kijöttem az óvoda utcájából, utána egy ház oldalában végig, majd jobbra a mi utcánk, abban a túloldali második ház a mienk. Amikor bekanyarodtam, akkor már láttam, hogy Anyu jön elém és együtt mentünk át az úttesten.
Amikor haza értem, mindig átnéztem a játékaimat, ami nem volt a helyén, azt visszatettem, rendbe raktam őket. Sok babám volt, szép, nagy, fésülhető, hajasbabák. Tovább »

Egymást kényeztetve

Ma egy nagyon szép, nyugodt hétvégi napunk volt, egy rohanós, fárasztó hét után. Dolgoztunk ma ugyan itthon is, de micsoda különbség! Örömmel szépítettem, takarítottam lakhelyünket, örömmel kapirgáltunk a kertben készítettük azt elő a veteményezésre. Tovább »

Szüreti mulatság

szüretRendszeresen haza jártunk a szülőfalumba. Ezek az otthonlétek majdnem mindig egyformán teltek. Nagy készülődés, fárasztó utazás, sok mondanivaló, amihez kevés az idő és készülődés vissza. Hogy miért mentünk még is? Mert kellett, vágyódtunk, később a gyerekeink is. Amikor a falu határába értünk nekem mindig a torkomban dobogott a szívem. Otthon pedig Anyu mellett – ameddig élt – még én is gyereknek érezhettem magam. Most is kell mennünk, pedig már csak ismerőseink vannak a faluban és a sírok, amiket gondozunk. De ha arra ébredek, hogy haza kellene menni, akkor elindulunk, megyünk .
Egyszer egy nyárvégi ottlétünkkor zeneszót és csengő hangjait hallottuk. Kérdeztem Anyut, hogy mi ez? Mondta, hogy ma van a szüretibál a faluban. Ezt minden évben megrendezik. Este van egy bál a kultúrházban, de az esti bálat megelőzi egy napközbeni mulatság. A nappali mulatság abból áll, hogy beöltöznek a résztvevők magyar ruhába, feldíszítik a szekereket és a lovakat. Nagy kosár szőlővel, musttal, borral is felszerelkeznek és felülnek a kocsikra. Tovább »

Tanfelügyelő az iskolában

Kitavaszodott.
Hajamban még viseltem a fekete szalagot.
Mamussal sokat jártunk a temetőbe. A kertünkben nyíló virágokat mind kivittük Apu sírjára. Amíg mentünk a temetőig Mamus minden egyes alkalommal megkérdezte tőlem:
- Ugye, drága lelkem te tudod, hogy a te Apád mennyire szeretett téged?
Tudtam, persze, hogy tudtam! Tovább »

Címkék: