gosivali blogja
Misztériumok
2019. január 13. vasárnap - 11:59 | beküldő: gosivali"Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset."
(Ady Endre: Misztérium) Tovább »
Halkuló hiány
2014. január 29. szerda - 11:38 | beküldő: gosivaliA legmélyebb sorstragédiának, a gyermekem elvesztésének feldolgozhatatlan, szükségszerű, szinte véget nem érő – immár évtizedes - magányában az éjszakai töprengések élet és halál kérdésein, vagy valami különös kegyelemből adódó késztetésre történhetett, hogy e szenvedés idővel − észrevétlenül − tollat rejtett a kezembe: írjak a titokzatos taburól, a megrendítő gyászról, majd a túlélésről, botladozásaimról a lélek rejtelmeiben. Tovább »
Gyermekversek
2009. június 30. kedd - 10:57 | beküldő: gosivaliÁlomtündér
(altató, Mirának)
Lábujjon
beoson az este…
Tündérálmodon ezüst árny szalad,
álom-csókjával még mosolyt fakaszt,
s arcodon elszunnyad
a béke.
Nézlek…
S amíg az álomtündér simogat,
elfogom könnyű-varázsú mosolyodat,
és csendben feloldozásért imádkozom,
amiért e mosolyt titkon
ellopom.
Aludj… Tovább »
Gondolkodj velem ma is
2009. június 30. kedd - 10:50 | beküldő: gosivali... a Nagy Titokról…
Talán nem volna szabad mélyebb körökbe lemerülni… Talán a lényeg, a lét-nemlét lényegének megpillantása, érzékelése már egy másik dimenzió, állapot, amelynek földi halandó még a közelébe sem érhet, mert a nagy titok lehet, hogy éget… talán örökre eléget… Tovább »
Vallomás
2009. június 30. kedd - 10:49 | beküldő: gosivaliNeked, Kedves Olvasó, aki még sohasem kérdezted, gondolok-e a halálra - talán önmagadtól sem… Tovább »
Megosztani az élményt
2009. június 30. kedd - 10:47 | beküldő: gosivali”Megosztani az élményt nagyszerű dolog, legalább olyan szép és különleges, mint megélni” -
írtam a napokban valakinek egy irodalmi élményem kapcsán. Tovább »
Porszem-létünk és a jó csend
2009. június 30. kedd - 10:46 | beküldő: gosivali(Naplójegyzet
Anikónak és Eszternek ajánlom minden szeretettel)
Ma, amíg körbevett a csend a jó csend - megértettem valamit, valami nagyon fontosat: azt, hogy a sors nem magányos vállalkozás. Tovább »
Ülj mellém, újra...
2009. június 29. hétfő - 21:54 | beküldő: gosivaliMa esti gondolataimat előbb Szigeti Lajos költő, Porlepte múlt
című, ( ) különleges hangulatú verse ihlette, - az elárvult, kihaló falvak és tanyák szomorúsága:
„Őskertünk virágegyetem,
ahol csak csonthéjas terem.
Áll gaz fölverte udvaron,
'kiment a ház az ablakon',
éléstár: volt-nincs élelem, Tovább »
Ülj mellém!
2009. június 29. hétfő - 21:50 | beküldő: gosivali(Naplótöredék)
- Megosztani az élményt nagyszerű dolog, legalább olyan szép, nemes és különleges, mint megélni”...
- írtam a napokban valakinek egy irodalmi élményem kapcsán. Csak hát nem olyan egyszerű dolog ez. Tovább »
Az élet szép?
2009. június 29. hétfő - 21:47 | beküldő: gosivaliAz élet szép
(de vajon nem szebb-e a halál?) Tovább »
Nekem a vers ...
2009. június 29. hétfő - 21:43 | beküldő: gosivaliEszmélésem óta életem, mindennapjaim része a vers, az irodalom. Emlékeimben ma, fél évszázaddal később is él egy piros posztósapkás, alig három éves kislány, aki - unaloműzőként, a véget nem érő hosszú úton, amely a kis vidéki állomásról vezetett a falunkba mondókával múlatta az időt, türelmesen bandukolva édesanyja mellett:
„Nyárfás úton süt a nap, Tovább »
Ajándék
2009. június 29. hétfő - 21:41 | beküldő: gosivali(Ács László Tanár Úrnak ajánlom) Tovább »
A víz
2009. június 29. hétfő - 21:37 | beküldő: gosivaliNekem az úszás-adta csodálatos érzésről pusztán sejtéseim vannak. Soha nem tanultam meg úszni, csak ámulattal, és reszkető izgalommal figyeltem, ahogy gyermekeim már apró kisgyermekként átszellemült arccal, boldogan szelték az uszoda, nem sokkal később a Rába és a Duna, később - varázslatos álmuk megvalósulásakor - a tenger hullámait.
Hogy soha nem tanultam meg úszni, talán azért történt, mert félelmetes nyomot hagyott bennem első találkozásom a sebesen áramló folyóval. Tovább »
Sem író, sem költő nem vagyok
2009. június 29. hétfő - 21:32 | beküldő: gosivali"Az igazi remekmű néha nem is olyan tökéletes. Csak sugárzik, a "csak álom" is benne van, a csillagok fénye, a tündéri. S a feladatnak ez a része, amikor a művész már nem tud művén segíteni: az utolsó ecsetvonást, a tündérit az Isten végzi el."
(Márai Sándor)
Sem író, sem költő nem vagyok…
… csak úgy írok… Tovább »