A Természet kincsesládája

A természetjárás amellett, hogy egészséges, kikapcsoló, feltöltő tevékenység, hasznos is. Tavasztól őszig megannyi kincset rejt az avar, a zöldellő bokrok, a felfelé törő lobkoronák, a a gyökerek között megbúvó értékes csodák.
Érzékeinkkel járva az erdőt csodálatos élménnyel gazdagodunk. Megszűnik a nagyváros zaja, a pörgés, az értelemkeresés, a magyarázatok, az elvárások... minden-minden gyártott sallang lehull lépteink ütemére. Végül nem marad más csak magunk tiszta, szép természete és az Anyaföld.

Gyerekkoromtól fogva szeretem és otthonomnak tekintem a tisztásokat, a mezőket, a réteket, a hegycsúcsok között megbújó szelíd völgyeket, a lankás, gömbölyű dombokat és a sátorként fölénk magasodó erdőket. Szállást, ételt, italt, megnyugvást, a testnek és léleknek jóleső simogatást nyújt a Természet.

Ha sírsz letörli a könnyeidet, ha fáj a szíved megvigasztal, ha egyedül érzed magad a Világban, melléd ül és barátként átölel, ha boldog vagy, veled örül... mint egy remek szülő, testvér, barát, szerető.

Tavasszal szeretem figyelni a kipattanó rügyeket, az élénkzöld füveket, a tarka virágokat, a születő pillangókat, dongókat, méheket, legyeket... Úgy hasonlítanak!

Szívesen gyűjtöm be a Természet által felkínált terményeket. Hársfavirágzatot, kamillát, kökényt, csipkehúst, vöröslő somot, édes szamócát, vadalmát, vackort, gombát, diót, mogyorót, gesztenyét, mandulát, csalánt, bodzát, pásztortáskát, szedret, áfonyát, gyermekláncfüvet, tyúkhurt... Leszárítva télen is jó szolgálatot tesz egyik-másik a "megfázós" időszakban.

A Természet tanít és felkínál. Hálás vagyok azért, amit elém tesz. Köszönettel elfogadok annyit, amennyit felhasználok. A többit a Kincsesládában hagyom.

Jó így élni. Nem nehéz így élni. Jó volna mindenkivel együtt, egységben megélni!

Képek forrása: internet

Címkék: