kreátor blogja

Odüsszeusz és a szirének

odüsszeusz és a szirénekHa én egy ellenséges hadvezér lennék, és egy erős sereggel állnék szemben, vajon mit tennék?
Ha azt látnám, hogy elszánt hősök közelednek, állig fegyverben. Edzett harcosok, akik felkészültek a csatára, és nem ismernek lehetetlent. Mellettük áll az igazság és a törvény. Felfedezték a titkot is. Tudják, hogy visszaszerezhetik a jussukat, amitől eddig meg voltak fosztva. És legyőzhetnek minden akadályt, semmi sem állhat az útjukba.
Mit tennék, ha meg akarnám állítani őket? Mit tennék, ha szét akarnám zilálni ezt a félelmetes csapatot?
Ravaszsághoz folyamodnék, és csapdákat állítanék. Tovább »

Az én világom és az ő világuk – 2. egészség és energia

„Testünk csodálatos módon úgy van megalkotva, hogy ha felhagyunk bizonyos dolgokkal, önmagától visszaállítja egészségét, és újra bőségesen termeli az energiát.” B.T.
Aki hisz, annak minden lehetséges! (Márk 9:23) Tovább »

Az élet tengerpartján

az élet tengerpartjánKépzeld el, hogy az élet tengerpartján állsz! A kikötőben hatalmas a nyüzsgés. Hajók kötnek ki, újabb és újabb emberek érkeznek a kikötőbe, hogy másik hajóra szálljanak át. A part felől is érkeznek sokan.
A hangosbeszélő szinte állandóan harsog:
– Válasszon járművet! Válasszon járművet! A hajók azonnal indulnak.

A parton több helyen figyelmeztető táblák: Tovább »

Szabad nekem küzdeni?

egyedülVan olyan, hogy úgy érzed, egyedül kell lenned. Nincs más vágyad, csak ne zavarjon senki. Leülsz valahol, ahol csend van és béke. Ahová nem hallatszik fel a város zaja. Ahol nincsenek ellenségek, de barátok sem, ahol nincs követelőzés, nyüzsgés, zsivaj. Ahol a családod is távol van, és nem érnek utol a gondok.
Magad vagy és a gondolataid. És persze az Isten, ha van neked.
Csak ülsz lazán, talán még gondolataid sincsenek. Nem mozdulsz, kezed a térdeden nyugszik, lábaid is egykedvűen lógnak.
Ez lenne a tökéletesség? Tovább »

Az én világom és az ő világuk – 1. Lelki béke

Kalibáskő„A boldog és eredményes életnek az a titka, hogy rendszeresen kiiktatva életünkből a boldogtalanságot okozó negatív embereket, helyzeteket és érzelmeket, megteremtjük saját lelki békénket.” Brian Tracy

Amikor vagy 15 évvel ezelőtt először találkoztam ezzel a gondolattal, azt gondoltam, nos, ez lehetetlen. Akkor én soha sem leszek boldog ember. Hogy a fenébe lehetne kiiktatni az életemből a negatív embereket (ráadásul a fele a barátom és rokonom), negatív helyzeteket (kedves Brian, próbálj meg néhány hetet Magyarországon élni!), és Tovább »

Hernyók

hernyókAzt mesélte valaki, hogy az egyik hernyófaj, vagy több is, úgy tájékozódik, hogy követi az előtte araszoló társát. Kísérleteztek is velük. Fölraktak egy hernyót egy tányér szélére. Mögé egy másikat. Mögé, megint egyet, és így tovább, míg körbe nem értek. És az egyik hernyó ment a másik után, és így masíroztak körbe–körbe megállás nélkül. A tányér közepébe bőven raktak a kedvenc eledelükből (nyilván hamburgert, vagy valami ilyen emberek számára ehetetlen ételt), de rá sem hederítettek, csak mentek körbe–körbe, mert a fő szabály: ne maradj le, kövesd a másikat!
Ne térj le! Ne legyenek önálló útjaid.
És ahogy a mese mondja: még most is mennek, ha meg nem haltak. Tovább »

Meg kell tanulnunk szeretni

szeretetVagy jól érzem magam, vagy nem.
Az van az életemben – ugyebár –, amit én akartam, hogy benne legyen, amit én vonzottam az életembe. És ha kellő intenzitással útálok valamit, akkor ahelyett, hogy az a valami kellő távolságot tartana tőlem, berobban az életembe:
– Itt vagyok. Hívtál engem.
– Dehogy hívtalak. Hiszen útállak.
– Látod! Most is hívtál.
Azt gondolom, hogy divat lett nem szeretni a világot. Divat beszólni, és Tovább »

Tanulni mások tapasztalatából

v, 02/14/2010 - 13:25 — fájósziv
Tovább »

azt hiszem, ezt el kell mondanom, bár csak engem érint

Lássátok meg! Olyan nagy szeretetet tanúsított irántam az Atya! Isten gyermekének neveznek engem, és az is vagyok. A világ nem ismer engem. Azért nem ismer a világ, mert nem ismerete meg őt!
Én Isten gyermeke vagyok, de még nem nyilvánvaló, mivé leszek. Egy dolog bizonyos, de ez sem nyilvánvaló: nem az vagyok, akinek látszom. Tovább »

Kút

sivatag, teve, kútKét teve megy a sivatagban. Az egyik én vagyok. Nem tudom, melyik. A tevém is szomjas, én is az vagyok. Talán én jobban, itt lehet némi megfogható különbség.
A nyelvem száraz, mindenem száraz. Már nem is izzadok. Lábaim rogyadozva visznek előre egy messzi folt felé, ami talán egy oázis, talán egy temető. Odáig még eljutok.
A nap delelőn jár, a szerencsétlen pálmalevelek Tovább »