Figyelem rablás

Az utóbbi időben nagyon tartottam attól, hogy valaki feleslegesen fogja rabolni a figyelmemet, és feleslegesen csalódok benne. Ez rossz érzés, de már ott motoszkált bennem, hogy biztos van valami a beszédében, amiről erre hamarabb is rájöhetnék. Na de mi? Azt elfelejtettem megfigyelni, hogy akkor viszont az én beszédemben is van valami, ami ráhangolódik ezekre a felesleges adásokra. Nyilván valamit át kell állítani magamban. Semmi ötletem nem volt, csak féltem... :D Ez meg nem vezet sehová csak újabb kellemetlen tapasztalatokhoz. A munkámban nagyon kreatív vagyok, mégis az élet más területén messze alul maradt a kreativitásom, ami segíthetett volna, hogy megelőzzek egy pár kellemetlenséget. Lassan ugyan nyomára bukkantam jeleknek, de nem tudatosult ez a fontos felismerés a valóságban a megfigyelés szintjén.
Végül egy véletlen játszott a kezemre, ettől már sokkal magabiztosabbnak éreztem magam, hogy nem olyan nagy a baj, és hogy sikerüli fog megelőzni azt amitől félek.
Két emberrel beszélgettem egyszerre skyp-on. Így egyikükre sem sikerült ráhangolódnom teljesen érzelmileg, hanem azt érzékeltem, hogy független álláspotot képviselek. Ebből az irányultságból válaszolgattam nekik.
Érdekes volt megfigyelni, hogy mivel próbálták lekötni a figyelmemet. Volt ott sérdődés, nagyzolás, ki ha én nem, én vagyok a legjobb... stb. Na mondom, most vesd be anyukám a tudásod. Egyszerűen nem engedtem, hogy érzelmileg hassanak rám. Jó érzés volt, hogy a figyelmemet én irányítom, senki más nem teheti meg, és arra figyelek, amire akarok. Ez a dupla beszélgetés már másodszor fordult elő velem, és rájöttem, hogy nem tudtak magukkal ragadni a történések, vagy felesleges érzések.
A mélyben ösztönösen megéreztem velük kapcsolatban egy pár dolgot.
Valószínűleg az egyikük nem fog jelentkezni többet... :D
És innen sikerült megfigyelni magamat, hogy milyen tökéletes hazugságokat sikerült magamról terjesztenem másoknak, hogy elraboljam a figyelmüket...
Ez a felfedezés akkora örömmel töltött el.
Tulajdonképpen semmivel sem vagyok rosszabb mint mások.
Ideje elfogadni és megbékülni magammal.

Címkék: