Semmi

Általában mindig van időm arra, hogy hallgassam azokat a gondolatokat amik a fejemben vannak.
Volt időm a szerelem témáján is mélázni egy kicsit......meg talán ez egy kicsit személyes tapasztalat is.....
Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy olyan párra leljenek, aki tökéletesen hozzáillik.....minden tekintetben....
De ha véletlenül rálelünk erre a személyre, akkor még ott van a félsz, hogy vajon én megfelelek-e neki, mert erre már nincs garancia.....
Erre azt mondják rossz helyen és rossz időben.....
Miképp kerülhetőek ezek a buktatók?
Hogyan ismerhető fel?
Olyan ember vagyok aki az utolsó pillanatig kitart abban, hogy van remény....legyen szó bármiről......de egyszer csak elvesztem a hitem....
S mikor a hitem elvesztem, elveszek önmagam is.....borzalmas súllyal nehezedik rám a kétségbeesés....az útkeresés....nyárból a télbe érek át....s itt kemény hideg van.......az arcom megfagy és képtelen vagyok a mosolygásra...pedig most kellene igazán csak nevetnem....
Hisz szabad vagyok....
Hát nem megy.....
Nem tudok felállni....
Volt egy pár kapcsolatom, s mindig én voltam az aki sérült, talán azért mert nem volt hozzá elég nagy szívem, hogy én dobjak bárkit is....itt jön elő a remény utolsó lehelletig gondolat:)
aztán ahogy teltek az évek, ezek a folyamatos sérülések arra kényszerítenek, hogy teljesen elzárjam szívem, és annak érzéseit, nem leszek őrült vagy buta, vagy ilyesmi, csak azt hiszem nem szabd megengednem, hogy bárki is belemásszon a testembe, és kivegyen belőle egy darabot....
Most nemcsak a szívemet vitték el, hanem vele együtt a lelkem is........és ráadásul, hogy én adtam oda, tálcán nyújtottam, s talán még rá is beszéltem, hogy vigye el......
Aki szerelmes az sok örültséget képes véghez vinni, s a hibákból nem tanulunk, vagyis én nem tanultam soha....
Nehezen adom ki magam, de ha kiadom azt szívvel lálekkel teszem....mert úgy gondolom úgy kell, vagyis úgy gondoltam...eddig.....
Most már máshogy látom, s ez a hosszú évek alatt szerzett sebek eredménye.....
Ha jön a szerelem, hátat fordítok neki.....
Mert fel fogom ismerni......
Megérzem az illatát......

Szenvedélyességből az érzéketlenségbe......

Címkék:

Hozzászólások



Emlékező

Mindig meglepődve tapasztalom a hozzászólásaidat.
Olyan oldalról mutatod be a dolgokat, amiket én képtelen lennék még észre venni is....
Köszönöm minden egyes szavadat, sok segítség ez nekem.



Még egyszerűbben: Az

Még egyszerűbben: Az ellentétek soha nem vonzzák egymást.



Meszrop!

"Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy olyan párra leljenek, aki tökéletesen hozzáillik.....minden tekintetben...."

Bárkivel kerülsz kapcsolatba, legyen az szerelem, vagy más, tökéletesen hozzád illik. Lehet más az elképzelésed, hogy milyet szeretnél, de hogy a tudat alatti szándékod az erősebb az biztos.
Ehhez pedig idomul az illető. Így legalább láthatnád, ha figyelnéd, hogy ki is vagy jelenleg és nem hárítanád másra a dolgot, nem éreznéd magad áldozatnak.

Én a fent idézett mondatodat így írnám: Minden embernek megadatik, hogy tökéletesen olyan párra leljen, aki hozzá illik. És ez mindig így is van.

Szeretettel